Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-136
136. országos ülés május 17. 1873. 41.1 városát emelni, különösen a mi speciális viszonyaink közt, az államnak is érdeke. Ez nem csupán egyéni nézetem, hanem a kormányé is. Sőt azt hiszem, ugy a kormány, mint a törvényhozás is több ízben adta jelét annak, hogy ezen fölfogásban osztozik. A közraktárak kérdésének eszméjével kapcsolatosan a kormány más, a fővárosra vonatkozó és attól el nem különithető tárgyakkal foglalkozott és ez folyton figyelme tárgyát képezi. Azonban az eszme fogamzása és annak megérlelése és kivitele közt természetszerideg bizonyos időnek kell lennie. A kormány részéről ez irányban évek során át tétettek tanulmányok és a kormány tökéletesen tisztában van az iránt, hova helyeztessenek el a közraktárak. Ennek alapján és a begyűjtött adatok, részint külföldi utaztatások által szerzett részletes adatok nyomán elkészíttette a kormány a terveket és részletes költségvetéseket. Mindezek ma már készek és rendelkezésre állanak. Továbbá érintkezésbe tette magát a kormány vállalkozókkal, ezen közraktárak létesítésének módozatai és föltételei iránt. E czélból — miután ez csak bizonyos részben illeti a közlekedési ministeriumot, — a pénzügyi, kereskedelmi és közlekedési ministeriumokból bizottság állíttatott össze, mely a vállalkozókkai ezen módozatok és föltételek iránt érintkezzék. Ezen bizottság a vállalkozókkal pontozatokat állapított meg, és jegyzőkönyvet vett föl, mely már a három minister által szintén tárgyaltatott és néhány nem lényeges ugyan, de az állam érdekében még is elkerülhetlen módosításokkal ma közöltetett a vállalkozókkal azért, hogy nyilatkozzanak, vajon ezen módosításhoz hozzá járulnak-e. Ha ez megtörténik, miről nem kételkedem : semmi sem állja annak útját, hogy a törvényjavaslat minél előbb elkészíttessék, és a tisztelt ház asztalára letétessék. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a kérvényi bizottság véleményét? (EJfogadjukl) Elfogadtatott. Apponyi Albert gróf (olvassa 2. sorszám alatt Zarándmegye föliratát, a belügyminister egy sérelmes rendelete ellen.) A kérvény tárgya az. hogy Zarándmegye határozatot hozott, mely szerint a bizottsági üléseken a határozatok a magyar nyelven kivül a román nyelven is kimondandók volnának az elnök által. Ezen statútumot a belügyminister ur megsemmisítette annak alapján, hogy a megyei bizottságnak nem áll jogában oly statútumot hozni, — mely a főispánt, mint a kormány közegét, mint országos közeget is kötelezik a törvény által reá rótt kötelezettségek határain tul. A kérvényi bizottság véleménye az, hogy a belüg3 7 ministerium panaszolt rendelete törvényen alapulván, a kérelem tekintetbe nem vehető, és visszavehetés ízéljából a ház irodájában tétetik le. Irányi Dániel: Tisztelt ház! Én ezt igen fontos dolognak tartom; ennélfogva engedelmet kérek, ha azt kérem, olvastassék föl ugy a kérvény, mint a belügyminister ur rendelete maga. Apponyí Albert gr. előadó (felolvassa Zarándmegye kérvényét és a belügyministernék abban hivatott rendeletét.) Hodossiu József: Azokhoz, amik most fölolvastattak, csak még azon fölvilágosítást akarom adni, hogy az újonnan kinevezett belügyminister ezen ügyben már intézkedett épen a Zarándmegye által az országgyűléshez terjesztett fölirat szellemében. Ugyanis a belügyminister ur áprií havában egy leiratot intézett Zarándmegye főispánjához, melyben azt mondja, hogy nem érintve elődjének abbeli intézkedését, amely által a megyének határozatát megsemmisítette; mindazáltal méltányosnak tartjaj hogy az elnök, a főispán vagy maga, vagy pedig az alispán, vagy más által, a határozatot azon nyelven is mondja ki, mely a megyének többségéé, és ebben, habár ez még a megye közönségével nem közöltetett, ugy hiszem, a megye közönsége is meg ÍOK. nyugodni. Ugyanezért véleményem az, hogy, mintán már a belügyminister ur ez ügyben intézkedett, további intézkedések tétele nem szükségeltetvén, a fölirat levéltárba tétessék. (Helyeslés.) Apponyi Albert gr. előadó s A kérvényi bizottság által ajánlt végzés így hangzik: a belügyminister sérelmesnek állított rendelete törvényen alapulván, a kérelem tekintetbe nem vehető, és visszavehetés czéljából a ház levéltárába tétessék. Elnök : Most méltóztassanak Hodossiu képviselő ur módosítását meghallgatni. Kiss Miklós jegyző (olvassa): Miután a belügyminister ur ez ügyben már intézkedett, a kérvény a levéltárba tétetik. (Helyeslés.) Zeyk Károly: Tisztelt ház! Mindenesetre correct az elintézés ugy, mint azt a kérvényi bizottság javasolja. Én a két rendelet közt semmi ellentétet nem látok. A belügyminister azt mondta: a törvény alapján az elnöklő főispánt kötelezni arra nem lehet, hogy más nyelven, mint magyar nyelven is nyilatkozzék. Azt méltóztatott mondani, hogy most a főispánhoz az a rendelet ment, hogy méltányossági szempontból megteheti. Igenis méltányossági szempontból megteheti, mert a nemzetiségről szóió törvény azt mondja, hogy beszélhet a gyűlésen nemcsak magyar nyelven, hanem más nyelven is. Tehát semmi ellentétet a dologban nem iátok. Azí hiszem, hogy Zarándmegyének minden esetre törvénybe ütköző határozatát a minister igen helyesen semmisítette meg és annálfogva a kérvényi bizottság véleményét tartom elfogadandónak. (Helyeslés.) 52*
