Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-132
132. országos ülés május 13. 1873. 377 szólnak — sem az 5-ik §. értelmében, stb. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni Várady képviselő ur módositványát? (Elfogadjuk.) Tehát a 6. §. a szerint igazittatik ki; azon hozzáadás pedig melyet Steiger Gyula ur indítványozott, nem fogadtatik el. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 7. 8. 9. és 10. §-t. melyek változatlanul elfogadtatnak, olvassa továbbá a 11. §-t.) Kerkapoly Károly pénzügymiIlister í Itt egy aggály merült föl, a mennyire tudom, különböző körökben, hogy vajon mi ezen §. igazi értelme? vajon az egész elnökség és igazgatótanács tagjainak fele, vagy pedig az elnökség fele és a tagok fele értendő-e ? Eredetileg ugy volt értve, hogy mindenik rész fele, t. i. az elnökség fele és a tagok fele. Tegyük ki tehát ezt világosan, hogy kétség ne forogjon fön, igy: az igazgatótanács elnökségének és tagjainak felében ilyenekből kell állani; hogy tiszta legyen a gondolat, hogy mindenik felezve lesz. Pulszky Ágoston előadó : Ennek folytán igy szólna az egész §: , az igazgató tanács elnökségének, valamint tagjainak felében legalább állandóan Budapesten lakó magyar állampolgárokból kell állani." (Helyeslés.) Elnök: Tehát a 11. §. ekkép fogadtatik el. W ächter Frigyes jegyző s (Olvassa a 12-ik §., továbbá a 13-ik és 14-ik §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 15-ik §^t.) Elnök: Kivan valaki szólani? Kerkapoly Károly pénzügymillister: Én felhasználom a pausát egy kétségből, vagy inkább észrevétel hiányában elmaradt megjegyzés megtételére a 12-ik §-ra nézve. Méltóztassanak megengedni, hogy most tegyem azt meg, mert csak sajtóhibát akarok constatálni. Itt ugyanis az van mondva a harmadik bekezdésben: „Mindaddig, míg az előmutatóra s látra szóló pénztári utalványok." Utalványok nem váltatnak be kész pénzzel, csak jegyek; tehát itt „utalványok" helyett .jegyek"-nek keltene állni. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a 12-ik §-ban .utalványok" helyett a harmadik kikezdésben jön: .jegyek." A 15. §. pedig változatlanul elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 16—17-ik §§-«£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 18-ik §-t.) Móricz Pál: Tisztelt ház! A 18. §. második bekezdésénél azon észrevételem van, hogy miután azt hiszem, hogy a felek nem határozhatják meg azt, milyen nyelven levelezzen velők a bank: ezen szavak: „ a mennyiben az illető fél más nyelv használatát nem kívánja," kihagyandók. (Átalámos helyeslés.) KÉÍT. H. HAJLÓ 18JJ. VI. KÖTET Kiss Miklós jegyző (olvassa a módositványt.) Madarász József: Részemről azon módositványt, melyet Móricz képviselőtársam előadott, elfogadom. Hanem csodálkozom, hogy kikerülte figyelmét az első bekezdésnél is valami, mit én helyesnek oly törvényjavaslatban, mely a magyar leszámitoló- és kereskedelmi bankról szól, nem tartok. Az első bekezdés utolsó sora ugyanis igy szól: „Az üzleti és mindazon könyvek, melyek kivonatai a törvény előtt bizonyító erővel bírnak, magyar nyelven, vagy legalább azon is vitetnek." Én azt hiszem, hogy az ki lenne hagyható, mert ha más nyelven akar is vitetni, még akkor is máskép lenne szerkesztendő, mert ez azt mutatja, hogy a magyar nyelv lehet másod- harmad- negyedrendű; én pedig azt hiszem, hogy oly törvényben, mely a magyar leszámítoló és kereskedelmi bankról szól, mint lényeges dolgot kell oda állítanunk, hogy a könyvek magyar nyelven vitessenek. Én tehát az első bekezdés 4-ik sorában ezen szavakat „vagy legalább azon is" kihagyatni kiv&nnám. Az ellen semmi kifogásom, hogy ha másképen méltóztatnak betenni, és pedig vagy itt, vagy az. alapszabályokban, hogy ha valaki más nyelven is hiteles másolatban a maga költségén akarja kivenni, vagy az alapszabályokat, vagy bármit: azt a társulat kiadhassa; de oly törvényben, melyet mi hozunk, és mely a magyar leszámítoló- és kereskedelmi bankról szól, nem látom szükségét ezen intézkedésnek, azért én kérem, ezen szavakat: „vagy legalább azon is* kihagyatni. (Helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyiülnister: Tisztelt ház! Ami a Móricz Pál tisztelt képviselő ur által javaslatba hozott módosítást öleti, az ellen nincsen semmi észrevételem. Ami azonban Madarász József tisztelt képviselő ur kívánságát illeti, az ellen, mi a dolog érdemét illeti, lenne észrevételem; de nem azon formára nézve, melyet utóbb hangsúlyozott. Az üzleti könyveknek t. i. csupán magyar nyelven leendő vezetését elüatározni olykópen, hogy ezzel azoknak más nyelven leendő vezetése meg lenne tiltva, nem találom helyesnek azért, mert előreláthatólag sok olyan részvényes lesz, kik ,a magyar nyelvet nem értik és kiknek a betekintést lehetővé kell tenni az üzleti könyvekbe, hogy meglehessenek nyugtatva az üzletnek helyes viteléről. Ezért vétetett föl ez igy eredetileg; hanem abban megnyugszom, hogy a formában változtatás történjék, és talán igy lehetne ezt módosítanunk — nem szövegezés akar lenni, hanem csak az eszmét akarom megadni: — „A közgyűlés és igazgatótanács jegyzőkönyvei magyar nyelven vezettetnek. Ugyancsak magyar nyelven vezettetnek azon üzleti könyvek is, melyeknek kivonatai a törvény értelmében teljes bizonyító erővel bírnak, mi azon46