Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-132

374 132. országos ülés május 13. 1873. fölfogásom szerint, kivehető, és ez az, amit jobb­ról balról helyesléssel láttam kisértetni. Ha azzal az utasítással, hogy az ügyet még ma tárgyalja és holnap jelentését beterjessze, és azzal a kilátással, hogy az formaszerüség nélkül holnap azonnal utó­lag" tárgyaltathassék, csupán ezen eszmének kellő formulázása végett -— utasittatik ezen szakasz a bi­zottsághoz, és ha ez a háznak talán megnyugvá­sára szolgál: akkor én is beleegyezem abba, hogy e pont a bizottsághoz utasittassék, mert megnyugvás nélkül akarni valamit keresztülvinni nem szándé­kozom. De habár nem vagyunk azon miserabilis helyzetben, legalább nem hiszem, hogy vagyunk, melyet Komárom városa tisztelt képviselője festett: azért mégis határozottan állítom, hogyha valamit jónak, s ép azért elérendőnek tartunk, ha valami törekvésünknek tárgyát képezi: akkor jobb azt el­érni előbb mint utóbb. És miután itt napok hala­dása igen is maga után vonhatja azt, hogy az in­tézet már kezdetben jó, kellő sikerrel, eredménynyel nem működhetik, ami ugy szólván becsületére válnék az intézetnek és alapitóinak, és ha csak hetekkel, hónapokkal később lehet teljesíteni föladatát : azt tagadni nem lehet, hogy hetek, hónapok mégis csak értékesek és azért nem ok nélkül tettem előbb azon kérést, hogy az ügy legott intéztessék el; de ha kérésem megnyugvással nem teljesíthető, akkor jobb szeretném, ha nem is teljesíttetik; mert az egy napi haladékot én sem tartom oly nagy baj­nak, mint amily hátránynak tartanám a megnyug­vás nélküli megszavazást. (Helyeslés.) Madarász József; Tisztelt ház! Én is azt tartom, hogy mielőbb, amennyiben képesek vagyunk a leszámitoló-bank kérdését törvény utján jól megoldani, azt kötelességünk inkább ma, mint holnap tenni; hanem azt mondom: inkább holnap­után, mintsem hogy ezen törvény alkotása által például csak a szédelgő üzleteknek legkevésbbé tér is engedtessék és ép azért, mert azon indítványban, melyet Steiger Gyula képviselőtársam adott be, s melyet, ha emlékezetem nem csal, a pénzügyi bizott­ságban is előfordult, azon kérdés foglaltatik: vajon saját számlájára értékpapír-üzleteket köthessen-e ezen intézet és mivel már ez maga oly kérdés, amely megérdemli a 2—3 napi várakozást is inkább, hogy ugy dől­jön el, hogy e társulat semmi szédelgő vállalatot ne segítsen: először tehát még ezen nagy elv te­kintetéből is, másodszor tekintettel arra, amit már a fiók-egyletek és hitel-intézetek alapítására nézve elfogadni méltóztattak: én is bátor vagyok néhány szóval kérni, hogy legjobb lesz e szakaszt átadni a központi bizottságnak. Én magam is óhajtom, hogy még ma vehesse tárgyalás alá. Én kívántam volna a pénzügyi bizottsághoz is áttenni, de miután magam is minélelőbbi keresztülvitelét kívánom, el­állók e kérésemtől. De engedjen meg Wodianer tisztelt képviselő ur, hogy, miután ugy odavetette, hogy nagy kivált­ságokat e bank nem fog kapni Magyarország tör­vényhozásától, én őt a törvényjavaslat 5.§-ára utaljam. Különben tudom, jobban áttanulmányozta nálam, mert beismerem, hogy pénzügyekben igen járatlan vagyok. Tegnap is például „aláírás" helyett ,árve­rést* olvastam, és mégis azt tapasztalom, hogy a­jól irt „aláírás" helyett „árverést" nyomtattak. Én is megbotlom, más is. De az 5. §. azon kedvez­ményben is részesiti ezen társulatot, hogy 50 ! forintnál nem kisebb összegre szóló kamatozó pénz­tári utalványokat bocsátván ki, ezen utalványok az állampénztáraknál fölváltatnak, és igy, ugy hiszem, nem irigylem tőle, hogy 50 frtig kibocsátott a magyar kormány és a magyar kormány intézetei kötelesek pénzjegyekkel fölváltani és megvan az illető biztosíték; nem tudom meddig fogja tagad­hatni, hogy ezen jótétemény igen kevés társulatnak van biztosítva. Azért csatlakozom Ghyczy Kálmán ur indítványához. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Ugy látom, a tisztelt ház megnyug­szik abban, hogy ezen k. pont szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittassék vissza. Ghyczy Kálmán: Én csak arra ké­rem a tisztelt ház elnökét, méltóztassék intézkedni, hogy a központi bizottság szövegezése idejekorán kinyomassék, hogy midőn tárgyalni fogjuk: a szöveg mégis kezünkben legyen, mert gyakran oly zaj van, hogy egy hallásra nem foghatni föl. Elnök: A központi bizottság még ma fogja tárgyalás alá venni, és jelentését kinyomatva fogja beterjeszteni. {Helyeslés.) W ächter Frigyes jegyző (olvassa az l. m. pontot.) Elnök : Elfogadja a tisztelt ház az 1. pon­tot ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa az m. pontot.) Elnök : Méltóztatik elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott, W ächter Frigyes jegyző (olvassa az n. pontot.) Elnök: Elfogadja a tiszteit ház? (Elfogad­juk !) Elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa a S. §-t.) . Elnök: A 3. §. ellen senkinek észrevétele nem lévén az szintén elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-dik §-t.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfo­gadjuk l) A 4. §. elfogadtatott. Wáehter Frigyes jegyző (olvassa az 5. §-t.)

Next

/
Thumbnails
Contents