Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-132
374 132. országos ülés május 13. 1873. fölfogásom szerint, kivehető, és ez az, amit jobbról balról helyesléssel láttam kisértetni. Ha azzal az utasítással, hogy az ügyet még ma tárgyalja és holnap jelentését beterjessze, és azzal a kilátással, hogy az formaszerüség nélkül holnap azonnal utólag" tárgyaltathassék, csupán ezen eszmének kellő formulázása végett -— utasittatik ezen szakasz a bizottsághoz, és ha ez a háznak talán megnyugvására szolgál: akkor én is beleegyezem abba, hogy e pont a bizottsághoz utasittassék, mert megnyugvás nélkül akarni valamit keresztülvinni nem szándékozom. De habár nem vagyunk azon miserabilis helyzetben, legalább nem hiszem, hogy vagyunk, melyet Komárom városa tisztelt képviselője festett: azért mégis határozottan állítom, hogyha valamit jónak, s ép azért elérendőnek tartunk, ha valami törekvésünknek tárgyát képezi: akkor jobb azt elérni előbb mint utóbb. És miután itt napok haladása igen is maga után vonhatja azt, hogy az intézet már kezdetben jó, kellő sikerrel, eredménynyel nem működhetik, ami ugy szólván becsületére válnék az intézetnek és alapitóinak, és ha csak hetekkel, hónapokkal később lehet teljesíteni föladatát : azt tagadni nem lehet, hogy hetek, hónapok mégis csak értékesek és azért nem ok nélkül tettem előbb azon kérést, hogy az ügy legott intéztessék el; de ha kérésem megnyugvással nem teljesíthető, akkor jobb szeretném, ha nem is teljesíttetik; mert az egy napi haladékot én sem tartom oly nagy bajnak, mint amily hátránynak tartanám a megnyugvás nélküli megszavazást. (Helyeslés.) Madarász József; Tisztelt ház! Én is azt tartom, hogy mielőbb, amennyiben képesek vagyunk a leszámitoló-bank kérdését törvény utján jól megoldani, azt kötelességünk inkább ma, mint holnap tenni; hanem azt mondom: inkább holnapután, mintsem hogy ezen törvény alkotása által például csak a szédelgő üzleteknek legkevésbbé tér is engedtessék és ép azért, mert azon indítványban, melyet Steiger Gyula képviselőtársam adott be, s melyet, ha emlékezetem nem csal, a pénzügyi bizottságban is előfordult, azon kérdés foglaltatik: vajon saját számlájára értékpapír-üzleteket köthessen-e ezen intézet és mivel már ez maga oly kérdés, amely megérdemli a 2—3 napi várakozást is inkább, hogy ugy dőljön el, hogy e társulat semmi szédelgő vállalatot ne segítsen: először tehát még ezen nagy elv tekintetéből is, másodszor tekintettel arra, amit már a fiók-egyletek és hitel-intézetek alapítására nézve elfogadni méltóztattak: én is bátor vagyok néhány szóval kérni, hogy legjobb lesz e szakaszt átadni a központi bizottságnak. Én magam is óhajtom, hogy még ma vehesse tárgyalás alá. Én kívántam volna a pénzügyi bizottsághoz is áttenni, de miután magam is minélelőbbi keresztülvitelét kívánom, elállók e kérésemtől. De engedjen meg Wodianer tisztelt képviselő ur, hogy, miután ugy odavetette, hogy nagy kiváltságokat e bank nem fog kapni Magyarország törvényhozásától, én őt a törvényjavaslat 5.§-ára utaljam. Különben tudom, jobban áttanulmányozta nálam, mert beismerem, hogy pénzügyekben igen járatlan vagyok. Tegnap is például „aláírás" helyett ,árverést* olvastam, és mégis azt tapasztalom, hogy ajól irt „aláírás" helyett „árverést" nyomtattak. Én is megbotlom, más is. De az 5. §. azon kedvezményben is részesiti ezen társulatot, hogy 50 ! forintnál nem kisebb összegre szóló kamatozó pénztári utalványokat bocsátván ki, ezen utalványok az állampénztáraknál fölváltatnak, és igy, ugy hiszem, nem irigylem tőle, hogy 50 frtig kibocsátott a magyar kormány és a magyar kormány intézetei kötelesek pénzjegyekkel fölváltani és megvan az illető biztosíték; nem tudom meddig fogja tagadhatni, hogy ezen jótétemény igen kevés társulatnak van biztosítva. Azért csatlakozom Ghyczy Kálmán ur indítványához. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Ugy látom, a tisztelt ház megnyugszik abban, hogy ezen k. pont szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittassék vissza. Ghyczy Kálmán: Én csak arra kérem a tisztelt ház elnökét, méltóztassék intézkedni, hogy a központi bizottság szövegezése idejekorán kinyomassék, hogy midőn tárgyalni fogjuk: a szöveg mégis kezünkben legyen, mert gyakran oly zaj van, hogy egy hallásra nem foghatni föl. Elnök: A központi bizottság még ma fogja tárgyalás alá venni, és jelentését kinyomatva fogja beterjeszteni. {Helyeslés.) W ächter Frigyes jegyző (olvassa az l. m. pontot.) Elnök : Elfogadja a tisztelt ház az 1. pontot ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa az m. pontot.) Elnök : Méltóztatik elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott, W ächter Frigyes jegyző (olvassa az n. pontot.) Elnök: Elfogadja a tiszteit ház? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa a S. §-t.) . Elnök: A 3. §. ellen senkinek észrevétele nem lévén az szintén elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-dik §-t.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk l) A 4. §. elfogadtatott. Wáehter Frigyes jegyző (olvassa az 5. §-t.)
