Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-116
116. országos ülés márczius 21. 1873. 205 kell tartanunk, s azért én azt a tisztelt háznak elfogadásra ajánlom. Móricz Pál: Tisztelt ház! Óhajtottam volna, hogy a pénzügyminister ur e fontos tárgyban nyilatkozzék; igy azonban csak azon előterjesztésre szorítkozom, inelylyel a törvényjavaslatot kísérte. Azon előterjesztésben több szerződésről tesz a pénzügyminiszter ur említést, melyek még a cs. kir. kormány idejében a szab. dunagőzhajózási társulat, s az osztrák kormány közt köttettek. E szerződések hosszú sorát képezik azon kedvezményeknek, melyeket a dunagőzhajózási társulat a maga részére ki tudott vivni. Mellőzve azt, hogy a hallatlan magas 8°/ 0 kamat-biztosítást elérte, a másik szerződésben megengedtetik neki az üzleti bevételekből 1000 drb részvényt beváltani, s a harmadikban megengedtetik két millió investitiot tenni, s ismét leírni. És ez igy megy, tisztelt ház, folyton. Hanem ugy látszik, hogy azon hatalmas társulat nem kevésbbé előnyös szerződést tudna a magyar kormánynyal létrehozni, ha a tisztelt ház ezen szerződést elfogadná. Az a szerződés, melyet a tisztelt minister ur nekünk elfogadásra ajánl , egy föltételen alapszik. Az mondatik, hogy ha rósz évek következnek be, még ennyi jövedelmet sem kapunk. Engedelmet kérek, itt egy bizonyos tekintetben fatalistának kell lennem; mert egy vasutat sem építhetnénk, ha azon remény táplálna bennünket, hogy Magyarországnak mindig rósz évei lesznek. A dunagőzhajózási társulatra most arany idők következnek, tisztelt ház! Nem elég, hogy az egész télen csaknem mindig jártak a hajók, nem elég, hogy kilátásba van helyezve .az ipar-műkiállitás Bécsben, mely rettenetes forgalmat biztosit, nem elég, hogy Bécs mellett a dunaszabályozás óriási haladásokat tesz, dockok épülnek, lánczhid készül, szóval egészen uj aera ígérkezik, és azon jó urak most megfeszítik minden erejöket, hogy ezen nyűgből, a 8 millió, s ha jól tudom, öt száz ezer írtnak őket terhelő visszafizetésétől is megszabaduljanak. Ez összegben pedig még nincs benne azon 4°/ 0 , inelylyel a társulat szintén tartozik. És miért kellene nekünk e szerződést elfogadnunk? Azért, hogy az egész összegből 800.000 irtot kapjunk. Vajon ily potom árért, 800.000 írtért, lehet-e egy nagy eszmét föláldozni, egy oly praecedenst fölállítani, hogy t. i. Magyarország fizesse a subventiot, s midőn azt vissza kellene kapni, akkor egyezzék ki potom áron. (Helyeslés bal felöl.) Ez, tisztelt ház, azon rósz üzletek egyike, amelyek az államokat tönkre fogják tenni. Nem az adók terhelik, nyomják az osztrák állam adófizetőit oly nagy mértékben, mint inkább azon rósz üzletek hosszú sora, a melyeket ott kötöttek és kötünk mi is. (Ugy van\ bal felől.) Én, tisztelt ház, magam részéről ezen szerződést el nem fogadhatom. Van azonban ezen szerződésnek még egy más igen terhes oldala, amely az egész üzletet praecariussá teszi. A harmadik pontban az mondatik, hogy ha a magyar állam azon időtartam alatt, t. i. 1880-ig, míg a szabadalmazott dunagőzhajó-társulatnak a subventio szerződés szerint járna, akármely társulattal bármily előnyös szerződést köt, akár subventio, akár állam-kölcsön által, vagyis akármi előnyt nyújt, az neki is jár. Tehát mig egyfelől megmenti magát a 8 millió fizetésétől, másfelől biztosítja magának azt, hogy ha ezen időtartam alatt akármiféle előnyös szerződést köt a magyar állam más társulattal, ahhoz neki is joga lesz. Ily képtelen, terhes szerződést elfogadni, financiánk jelen körülményei közt, sohasem volna okadatolva. (Igazi bal felöl.) És mikor hozta a tisztelt pénzüg3 r minister ur ezen szerződést javaslatba? Akkor , mikor ezek a pénzemberek mindent elkövetnek arra, hogy a magyar kölcsönt Londonban megbuktassák ; akkor, midőn a pénzemberek a nemzeti bank élén mindent elkövetnek Magyarország érdekei ellen: akkor nyújt nekik a magyar kormány oly előnyt, amely csak akkor volna javasolható, ha hasonló előnyben részesítenék a magyar államot. Kérem a tisztelt házat, az előadott indokok alapján, vesse el ezen szerződést; íöntartom különben magamnak a jogot, hogy még egyszer hozzászólhassak e tárgyhoz, mert egy határozati javaslatot akarok benyújtani. Ezen határozati javaslat azért szükséges ; mert én is elismerem, amit a pénzügyminister is mond, hogy, mig ezen társulat ily kiváltságban részesül: addig a magyar gőzhajó-társulat, vagy akármiféle társulat azzal nem concurrálhat. Ennélfogva ezen baj elhárítása végett a következő határozati javaslatot vagyok bátor a tisztelt háznak benyújtani. (Olvassa:) Határozati javaslat. Tekintve azon előnyöket, melyek a tömeges áruk olcsó szállításából a földmüvelésre, iparra, kereskedelemre , s közvetve az államra haramiának; tekintve, hogy a legolcsóbb közlekedésnél, a hajózásnál is, ezen előny nagy mértékben elenyészik, ha valamely egyes társulat a szabad verseny rovására szabadalmakkal támogatott egyedárusságot űzhet; határozza el a ház: hogy a kormány addig is, mig a szabadalmazott dunagőzhajó-társaság szerződése lejár, oly eszközökről gondoskodjék, melyek által az állam nagyobb terheltetése nélkül a hajózási verseny fentartható legyen. Beadják: Móricz Pál, Hajdú Ignácz, Szombathelyi György, Baranyi Ágost, Gubody Sándor, Lükő Géza, Boér Antal, Kabos Elek, Becze Antal, Csipkés Lajos, Brogyányi Vincze. Talán azt fogja mondani a pénzügyminister ur, hogy az állam nagyobb terheltetése nélkül előnyben
