Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-115

115. orezágos ülés máreaáas 20. 1873. 179 Elnök: Lázár képviselc- ur módositványa a 8. §. két bekezdésére vonatkozik. Az módösitvány első része a második bekezdésre vonatkozik. Fölhívom azon képviselő urakat, a kik a 8. szakasz második bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint fogadják el, s igy Lázár képviselő ur módositványát elejtetni kívánják, méltóztassanak fölállani. (Meg?történik.) A többség a központi bizottság véleményét fogadja el. Az indítvány második része vonatkozik a harmadik bekezdésre, s azt tartalmazza, hogy ezen harmadik § teljesen kihagyassék. Méltóztassanak azok, akik a harmadik bekezdés megtartása mellett vannak, fölállani. (Megtörténik.) A harmadik bekezdés is elfogadtatott. Eszerint az egész szakasz elfogadtatott, Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 9-ik §-í). Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 10-ih %-t). ' Széll Kálmán előadó : A központi bizottságnak ezen szakaszra nézve két észrevétele van. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy ezen szakasz az eredeti javaslatban nem foglaltatik. Ezt a pénzügyi bizottság azon szövegben vette föl, melyet a ház elé terjesztett, és ennek két oka van. - Első az, hogy a becsületsértési perek ez idő szerint a polgári perutra tartozván, a bizottság nem látja indokoltnak, hogy épen az ezekről szóló beadványok legyenek bélyegmentesek, midőn minden más polgári perirat, kivéve azokat, melyek a dolog természete szerint bélyegmentesek, bélyeggel láttatnak el. A másik az, hogy ha valamire megszorító és megnehezítő intézkedést kell hozni, épen a becsületsértési perek azok, amelyek sokszor bizony nem valami indokolt alapon terhelik a biróságokat; épen azért a bizottság ezekre vonatkozólag a bélyegmentességet megszüntetni javasolja. A központi bizottság a következő két módosítást hozza javaslatba: először, hogy meglegyen az egyformaság is azon pereknél, melyek habár nem tartoznak is a polgári perutra, hanem amelyek az ország némely részében kisebb kihágásokat képeznek, hasonlag bélyeg alá essenek : fölvétetni javasolja a szakasz első sorában az ezeknek megfelelő kihágási perekre nézve az eddig fönálló bélyegmentesség megszüntetését. A második módosításra nézve bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni egy sajtóhibára, mely a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentésébe becsúszott, és mely már az átalános vitánál sok képviselő urat félreértésre vezetett; t. i. az, hogy miután az előző szakaszok egyikében a fölebbezvényekről az eddigi eljárástól eltérőleg intézkedik a törvény, amenynyiben a két egyenlő ítélet elleni fölebbezvény bélyegét megkétszerezteti: ugyanezen rendelet alá vélte veendőnek a központi bizottság a becsületsértési pereket is; és itt az mondatik, hogy ezen szakasz megtoldandó ezzel: „a fölebbezvényekre ezen törvény 5-ik szakaszának rendelete alkalmazandó." A központi bizottság jelentése ezen módosítást egy sajtóhiba következtében ugy tüntette föl, mintha ezen módosítást a 11. szakaszra-hozta volna javaslatba a bizottság, hol az úrbéri, az arányositási, tagositási, valamint több bírósági pereknek bélyogmentessége ezutánra is föntartadk. Ez vezetett némely képviselő urat a javaslatnak azon megtámadására, hogy az az eddig fönáilott bélyegmentességet e nagyfontosságú pereknél is megszüntetni kívánja, amennyiben a fölebbezvénynél dupla bélyeget kívánna. így tehát a sajtóhiba volt az, amelyből ezen téves magyarázatok eredtek, holott valóban e fontos pereknél a bélyegmentesség megszüntetése indokolva nem lenne ; nem lenne nevezetesen indokolva az, hogy, amidőn az első folyamodásnál a bélyegmentesség megtartatnék: más részt a fölebbezésnéi kétszeres bélyeg kivántassék. Amint mondám, ez sajtóhiba, amennyiben a hivatkozásnak nem a 11. §-ra, hanem a 10. §-ra kellett volna történnie. Eitel Frigyes: Tisztelt ház! Rövid észrevételem van ezen szakaszhoz, s csupán csak azért szólalok föl, nehogy különböző értelem tulajdonittassék ezen §-nak Magyararországon és Erdélyben ; mert tudjuk, hogy Erdétyben, Horvátországban és Fiúméban más törvények vannak, mint Magyarországon. TJgy hiszem, hogy nem akarja a kormány és a tisztelt ház megváltoztatni azon elvet, mely szerint a bűnügyekre vonatkozó mindennemű perek a bélyegmentesség kedvezményében részesülnek; pedig tudva van az, hogy ugyanazon tárgyak, melyek itt alO-ik szakaszban elősoroltatnak, Erdélyben, Horvátország és Fiúméban csakugyan a bűnügyekre vonatkoznak, a bűnvádi eljárás szerint tárgy altatnak és láttatnak el. Én tehát ezen szakaszhoz, nehogy különböző értelme legyen, azon módosítást ajánlom, hogy a központi bizottság szövegezése szerint a 10-ik szakasz végén szeretném még hozzá adni ,ha ezek nem büntető, hanem polgári törvénykezés utján tárgyaltainak." Szeniczey Ödön jegyző (olvassa Eitel Frigyes módösitvány át): A 10. § végére. ezen hozzáadás tétessék: „Ha ezek nem büntető, hanem polgári törvénykezés utján tárgyaltatnak. * Kerkapoly Károly pénzügyminister : Tisztelt ház! Azon körülmény, hogy Erdélyben és Horvát-Szlavonországban, sőt a magyar Határőrvidéken is, hol az osztrák törvénykezési el-