Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-114
114. országos ülés márczius 19. 1873. 175 azt hiszem, tisztelt ház, hogy az államnak a közérdekek tekintetéből, nem az áll különösen érdekében, hogy egyik-másik vita alatt levő érték-tárgy minél igazságosabban, hajszálhasogatóbban, a procatori* tudomány minden lehető fogásaival ítéltessék meg Péternek vagy Pálnak; hanem az állam s a közigazságszolgáltatásnak az áll érdekében nemzetgazdasági szempontból, hogy valamely érték-tárgy minél előbb legyen valakié, és pedig bizonyosan valakié. (FÖlhiáltások bal felől: Ez nem áll! Mozgás! Zaj!) Kérem a tisztelt képviselő urakat, méltóztassanak kihallgatni, s akkor megtenni az észrevételeket. Nenizetgazdászati szempontból az a í'ő tekintet, hogy valamely . vita alatt lévő érték-tárgy valakié bizonyosan legyen ; mert azon érték-tárgy, legyen ingó, vagy ingatlan, mely éveken át a perlekedési huzavona tárgyát képezi, a közgazdászainak nem szolgál előnyére. Ha mi oly intézkedéseket hozunk be, amilyenek közé tartozik az 5 § szóban forgó rendelkezése is, ha mi oly intézkedéseket akarunk behozni, hogy bármily csekély érték-tárgy is bizton és gyorsan jusson annak kezébe, akié, és ha a feleknek perlekedési viszketegét megszorítjuk, anélkül, hogy az igazságkeresés útjába akadályokat gördítenénk : én azt nemzetgazdászati szempontból csak igazságosnak s helyesnek találnám. Popovics képviselőtársam fölemiitette, hogy az ügyvédek és azok munkássága nagy szerepet játszik a perek vitelében; magok az ügyvédek sincsenek meggyőződve egyik-másik érték állásáról. Én ezt elhiszem és tudom is. Én igen nagy súlyt fektetek arra, mit Tisza Kálmán képviselő ur e házban mondott, hogy igen nagy baj az, (Fölkiáltások jobb felöl: Elállt) hogy a zugprocatorok okai a per lekedés terén előforduló igen sok bajnak. Ez tökéletesen igaz ; de a zugprocatoroktól minél inkább elveszszük a tért, vagy minél kevesebb tért engedünk nekik: annál kevésbbé lehet veszélyes az ő szereplésük ; mert a zugprocatornak midőn a keresetet készíti el az első fórum elé, s a fölebbezésnél a második s harmadik fórum elé, mindig egy-egy tér adatik a jóhiszemű közönség aggodalmainak kizsákmányolására, és ha mi ezen tér megnyerését a zugprocatorra nézve nehezítjük, azt hiszem, csak helyesen cselekszünk. Én ezen indokoknál fogva elfogadom ezen §-t. Vécsey Tamás : Tisztelt ház (Eláll!) Nagyon rövid leszek, tisztelt ház. Egy nagyrabecsült tagja a jobboldalnak az imént hallott érvelésre nagyon helyesen jegyezte meg: deduxit se ad absurdum, tehát nem fogok rá hosszasabban reflecíálni. Meg kell mégis az előbb mondottakra jegyeznem azt, miszerint az előttem szólott nagyon tévesen fogta föl Steiger képviselő ur érvelését. Magyarországon mindenki, és igy a képviselő tir is nagyon jól tudja, hogy itt régi, uj, ujabb, legújabb állandó, ideiglenes és mindenféle rendszabályok uralma alatt van az igazságszolgáltatás, ugy, hogy ha valahol nem, ugy Magyarországon igazán nem lehet azt megmondani, hogy a perlekedők közöl melyik az, ki előre láthatta volna, hogy ügye mikép fog eldőlni. De a legtöbb esetben magok a birák is nagyon gondolkodnak és tapogatódznak, hogy az igazság mérlegét merre billentsék. Miután tehát nálunk, nem lévén rendes codex, az igazságszolgáltatás épen a szabályok bizonytalansága miatt majdnem ott van, hol Verbőczy korszakában volt, itt a fölebbezést, mint egyedüli biztositékát a jó igazságszolgáltatásnak, megterhelni, nehezíteni, nézetem szerint, nem indokolt. Igaz, tisztelt ház, hogy szaporodott a fölebbezett ügyeknek száma; de méltóztassanak meggondolni azt, hogy Magyarországban a népesség ügyforgalma is mily nagyban szaporodott, s hogy tehát a fölebbezeít ügyek száma is ezen aránynál fogva igen természetszerűleg szaporodott; és ha utoljára a perlekedési viszketeg megfékezéséről lenne szó, azt nem a bélyeg-törvényhozásnál ; hanem a törvénykezési eljárás szabályozásánál lenne helyén elintézni. Perlekedési viszketeg leliet némely emberben; de amiatt azokat is terhelni, kikben nincs perlekedési viszketeg: méltánytalan volna, és ki vállalkozik köztünk arra. miszerint megmondja, hogy ez perlekedési viszketegségből: pedig nem perlekedési A'iszketegből perlekedik. Én tehát részemről e §-nál a bélyeg-fölemelést nem pártolom és szívesen csatlakozom Steiger képviselő ur indítványához. Elnök % Senki szólásra fölírva nem lévén, a tanácskozást berekesztem. A minister ur kivan még szólani. Kerkapoly Károly péaizügyinillistcr : Én csak pár szót akarok mondani azon czélból, hogy igazán, ugy látszik, nekünk eredendő bűnünk, roszabbnak tüntetni föl állapotainkat, mint minők valósággal, és ott és akkor beszélni bajainkról, ahol és amikor azok orvoslására nincs mód, nincsalkalom. Már voltam bátor kijelenteni, hogy eszein ágában sincs büntetésként hozni e törvényt, és indokoltam miért. Jendrassik Miksa tisztelt képviselő ur mégis azzal kezdi, hogy ő nem tartozik azok közé, akik, nem valami nagyon híres állapotainkat még a valóságnál is feketébbeknek szeretik festeni, hogy a külföld előtt még azon hitelt is elveszítsük^ amivel birunk; és innen ahelyett, hogy oda következtetne, miszerint ne tegyük azt, hogy mivel elismerjük, hogy a több fokozaton át foglalkoztatott bírónak munkáját tekintve, és tekintve a szükséget, mely fönforog, bizony jó volna egy kis bevétel; de azon helyzetben vagyunk, hogy ezt nem merjük,
