Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-114
114. országos ülés márczius 19. 1873. 173 telhetőnek nem találom; azért pártolom Steiger Gyula indítványát, hogy ezen szakasz, mint amely a bélyegeket és illetékeket kétszeresen akarja kiróni, kihagyassék. Jendrassik Miksa Tisztelt ház ! Nem tartozom azok közé, kik a magyar törvénykezést roszabbnak festik, mind ide haza, mind a külföld előtt, mind más országban. Elismerem, vannak törvénykezésünknek hiányai, de nem azon mértékben, mint azt föltüntetik. Én nem akarom azt, hogy a külföld azok után, ami roszat rólunk koholnak, még azt is mondhassa, hogy a magyar igazságszolgáltatás nemcsak rósz, de még drága is. Aki a törvénykezésben jártas, aki a nép közt él, aki a törvénykezésnek statisticai adataival foglalkozott : az előtt nem titok az, hogy nem ritka madár, nem ritka tünemény az, hogy két egyező itélet a harmadik fórumban megváltoztattassák. Volt ez azelőtt is, de talán nem oly mértékben, mint jelenleg. Szerénytelenség volna nekem magamra hivatkoznom, de mondhatom, miszerint legközelebbi esetem is az volt, hogy saját ügyemben, meglévén győződve az igazságról, nem gondoltam azzal a perrendtartásban megszabott büntetéssel, használtam a törvény által adott jogorvoslatot. Már, tisztelt ház, mihelyt a törvényhozás a jogorvoslatok iránt korlátokat nem szab, mint legközelebbi szomszédainknál Austriában korlátok vannak szabva, holott egykor a magyar törvénykezés ismerte az appellata akadályait is, miután mindez jelenleg nincs, miután jogorvoslat van két egyenlő itélet ellen is: akkor, megvallom, ezen szakasz fogalmazványának más indokát nem tudom találni, mint azt, hogy az eredeti törvényjavaslatbanépen azon túlságos következetlenség fektettetett le, hogy két különböző itélet fölebbezésére más dij szabatott, mint midőn ez az eset fön nem forog. Megvallom, hogy ezen fölfogást abból következtetem, hogy miután az átalános kétszeres bélyegezés eszméje a pénzügyi bizottságban megbukott, onnét keletkezett, hogy a pénzügyi bizottság a duplumot itt vette föl. Én Steiger Gyula képviselő ur indítványát, mint practicus jogász, aki saját káromon okultam, teljes mértékben pártolom. Nem akarok én ez által szabad tért engedni az olyan eseteknek, mikor két perlekedő fél nem az igazságkeresés czéljából perlekedik; de félek attól, hogy az olyan esetekben, mikor az igazság kerestetik, talán valaki a fölemelt bélyegdij által attól elüttethetik; mert sok embernek nehezére esik a 20 forint, és inkább nem él a jogorvoslattal, és épen az által sérül meg jogaiban, hogy véletlenül ellenfele nálánál gazdagabb. De akár büntetés, akár minek tekintsük, az egyre jő ki, és minden esetre érzékeny csapás, hogy ha .a törvényhozás megengedi, miszerint a biró azonfölül jogosítva van azon esetben, ha a két egyenlő itélet ellenében a harmadik fórumhoz fölebbezett kereset megbukik, még birsággal is terhelni a felet. Hiszen 1868-ban, mikor a polgári perrendtartás itt a házban meghozatott, épen az volt annak indoka, miszerint a konok perlekedők ez által elijesztessenek a további fölebbezésektől, miután ezen intézkedés elégséges azon czélnak elérésére, melyet a törvényhozás 1868-ban el akart érni. Én, őszintén szólva, nem kívánom a kormánynak, hogy a magyar közönség kétszeresen mondhassa, — mi tagadás benne, meg vagyok győződve róla, hogy a tisztelt pénzügyminister ur, nem mondom, használta, hanem számtalanszor hallotta azon kifejezést, — hogy a német törvénykezés egy financiális forrás, ha akkor, mikor minden esetre az egész bélyegintézmény kevésbbé volt terhes, mint jelenleg, azt még most fokozzuk. Nem akarom azt mondani, hogy jelenleg ezen elkárhoztatott intézményt még inkább fokozzuk. Sokkal inkább elérhetőnek tartom azon czélt, amelyet a t. pénzügyminister ur elérni akar, az által, amint már 1868-ban kívánta volt, hogy vétessék szigorú revisio alá az egész bélyeg-törvény, elejétől a legutolsó tételig. És én meg vagyok arról győződve, hogy a t. pénzügyminister ur számtalan oly tételt fog találni, melyet nyugodt lelkiismerettel emelhet föl; valamint nem egy tételre fog bukkanni olyanra, melynek leállításával a magyar nemzetet magának le fogja kötelezni, és sokkal inkább fogja fölébreszteni a magyar nemzet értelmét, mintsem hogy ha azon tételeket fölcsigázza anélkül, hogy azokat szaporította vagy nagyobbította volna, amelyek nagyobbitásra, fokozásra alkalmasak. Ajánlom Steiger képviselő ur módosítását elfogadásra. (Helyeslés.) Popovics Jenő : T. ház! Engedelmet kérek, hogy a fönforgó kérdésben én is kinyilatkoztathassam nézetemet. A tervezett módosítás ellenében nekem is van aggályom. Aggályom van pedig a tegnapi tárgyalás folytán a t. ház által elfogadott azon elvnél fogva, hogy küszöböltessék ki e törvényből az, ami a helyett, hogy az eddigi törvényben főnállott különbözeteket megszüntetné, azokat fokozni képes; és mindaz, ami az országnak egyik, vagy másik polgárát megfosztaná attól, hogy követelhesse az államtól, miszerint irányában legmagasztosabb kötelességének egyikét teljesítse. Az 5. §-nál tervezett módosítás mindkét föltétel alá esik, az én szerény nézetem szerint. Alá esik pedig különösen az ingatlan vagyoni vagy dologi jogok miatt folyamatban lévő pereknél; mert, mint méltóztatnak tudni, a dologi jogok miatt folyamatban lévő pereknél az ítéletek elleni fölebbezések, tekintet nélkül arra, hogy minő értékű ingatlanért vagy dologi jogért indíttatott azon per, hogy 4
