Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-113

113. országos ülés márczius IS. 1873. 139 véve, az eddigi 5 forint 60 kr helyett 14 forint 40 krral többet, vagyis 20 forintot, egy 15 tagból álló 21 forint 60 krral többet, vagyis 30 forintot, és egy 20 tagból álló 28 forint 80 krral többet, vagyis 40 forintot fizessen személykereseti adó fe­jében ; mi által nemcsak a patriarchális viszonyok ezen végső maradványát; de az abban foglalt csa­ládtagokat is tönkre tennők. Ez azonban, ugy vé­lem, alig lehet intentiója a törvényhozásnak, és ép azért nagyon kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen módositványt elfogadni. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogad­juk !) Tehát a 2-ik pont után a Zsivkovics képviselő ur által ajánlott uj pont fog fölvétetni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. és 5-ik szakaszát, mélyek észre­vétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 6 §-t). Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Goda Béla : Tisztelt ház ! Az imént föl­olvasott szakasz 3-ik bekezdésében a gyáraknál alkalmazott munkások, valamint, egyátalában a cse­lédek adójának beszedése az illető munka-adókra ro­vatik. Az utolsó pontban kimondatik ugyanis, hogy ez bérökből levonható. A levonhatási jogosítvány­nak azonban, tisztelt ház, a gyakorlati életben semmi eredménye nem lesz; mert először,midőn az illető munka­adó vagy gazda a cseléddel szerződik, még nem tudhatja mennyi lesz ennek évi adója, és igy előre ki nem kötheti a levonandó összeget; de másodszor, nem hiszem, hogy a tisztelt ház szándékában volna a földbirtokosokat és gyárosokat, vagy bérlőket mintegy adóbehajtókká tenni, hanem czélja csak az lehet, hogy a segédmunkások adója az előfordulható vál­tozások esetében az állam részére biztosittassék. Ezt pedig elérjük akkor is, ha az illető munka-adókat arra kötelezzük, hogy azon esetben, ha a cselédek a kitűzött határidőig, t. i. május 15-ig, adójokat le nem fizetik, és ezt a munkaadó előtt nem igazolják: tartoznak felelősség és visszatérítés terhe alatt annak béréből az adót levonni és az illető közegnek be­szolgáltatni. Mindezek folytán van szerencsém a tisztelt ház elé a következő módositványt terjeszteni: „A 6. §. 3. bekezdése helyett tétessék : gyárakban, kereske­delmi és ipar-vállalatoknál a segédek, segédmunkások, valamint azok családjai adóját, amennyiben az a fönebbi határidő alatt le nem rovatott, a munkaadók és gazdák azok keresményéből és béréből, különbeni megtérítés terhe alatt, visszatartani, és az adókezelő közegek fölhívására az illető helyre beszolgáltatni tartoznak. Kerkapoly Károly pénzügyim­nlster: Ezen módositvány elfogadásában semmi előnyt sem látok a munkaadókra nézve; ellenben látok igen sok bajt és zavart a kincstár orgánumai számára. Csak egy példával akarom azt illustrálni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a személyes ke­reseti adó az első osztályba tartozók által egyszerre és pedig legkésőbb május 15-ig rovandó le. Ezen határidő azonban, mint olyan van kitűzve, melyen csak tulmenni nem szabad, és ezzel nincs az mondva, hogy a kincstár várjon május 15-éig. Megtörténhe­tik ugyanis, hogy az illető cseléd vagy munkás május 15. előtt elmegy azon helyről, ahol január óta volt. A kincstár jogosultan várta, hogy ezen idő alatt lefizeti adóját; ez azonban nem történt meg. Már most azon munkás elmegy példáid Pest­ről a piskii vasmüvek műhelyébe dolgozni. Jön már most a pesti adóhivatal és a munkás előbbi gazdá­jától kéri a munkás adóját; ez azonban azt sem tudja, hol van a munkás, mert az, mint rendesen történni szokott, előbb egy ideig munka nélkül, kö­zönséges szójárás szerint „faezér" volt, és csak azután talált munkát. Különben még az is megtör­ténhetik, hogy a munkás külföldre megy május 15­dike előtt. Ilyen esetben hol keressük őt ? Én tehát részemről, kérem, méltóztassanak a szöveget megtartani. (Helyeslés.) Elnök; Tehát még egyszer föl fog olvas­tatni Goda Béla képviselő ur módositványa. Szeniczey Ödön jegyző (ismét föl­olvassa Goda Béla módositvány át.) Elnök: Fölhívom azon képviselő urakat, kik a 6. §. 3. bekezdését a központi bizottság szövege­zése szerint elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát a központi bizottság szövege­zése szerint fogadtatik el e szakasz, és a beadott módositvány elesik. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 7-dik szakaszí.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottság részérói nincs észrevétel e szakasz ellen. Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk]) Tehát a 7-ik §. változtatlanul elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 8-dik szakaszt.) Elnök; Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott, így tehát a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott, s a holnapi ülésben harmadszor fog fölolvastatni. Következik a napirend harmadik tárgya: a bé­lyeg és illetékről szóló törvényjavaslat, tárgyalása. Széll Kálmán előadó : Igen rövi­den fogom a központi bizottságnak szavazatát e törvényjavaslatra vonatkozólag a t. ház előtt indo­kolni. Ugyanazon okok, melyek a személyes kereseti adónál javaslatba hozott emeléseket szükségessé tet­ték, szólnak ezen adótörvényjavaslat elfogadása mellett is. Ha, tisztelt ház, azon a költségve­tési tárgyalások alkalmával átalánosan hangozta­tott elvet, hogy az államháztartásban az 18*

Next

/
Thumbnails
Contents