Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-111

92 111. országos ülés márczius 15. 1873. hogy e törvényjavaslatban indítványozott adófölemelés leginkább a legalsóbb tételeknek, és hogy azok "személyes kereseti adójának fölemelése, a kik a legvagyonosabbak, és a legtöbb adófizetők osztályába tartoznak. A jövedelem fokozásának súlya ottan van azoknál, a kik egy felől a legkönnyebben keresik meg azt, (Halljuk \) mit közterhek czimén az állam szükségleteinek fedezése czéljából fizetnek; más felől ott van, a hol a befizetés a vagyon nagyságánál fogva legkönnyebben történhetik meg. Ezen két irányú emeléssel szemben egy lényeges leszállítást, könnyítést is tartalmaz a javaslat, akkor, midőn a családtagok után fizetendő adótételeket, az adótörvényjavaslat azon intézkedésével szemben, melyet a pénzügyminister behozott, lényegesen leszállítja, sőt mérsékli még az eddig főnállott adótételek irányában is. Tisztelt ház ! A költségvetés átalános tárgyalásának, mely két hétig tartott e házban, fő irányát, fő eredményét az képezte, hogy hangsúlyozva lett e ház minden oldaláról, miszerint államháztartásunkban az annyira szükséges egyensúlyt helyre kell állítani. Az egyensúly a rendes bevételek és rendes kiadások közt csak két utón állitható helyre : egy felöl a kiadások megszorítása, más felől a bevételek emelése által. A kiadások megszorításában a, tisztelt ház nem ment tul azon mérven, melyet a pénzügyi bizottság e tekintetben javasolt, sőt e megszorításon innen maradt, mert némely tételeket nagyobb összegben szavazott meg, mint a minőben azokat a pénzügyi bizottság javaslatba hozta. A kiadások tehát meg vannak állapítva ; e kiadások — ha a jövedelmet nem fokozzuk — meghaladják a jövedelmeket 9,300.000 forinttal, sőt most már kilencz millió 6 — 700 ezer írttal. Ennyi rendes hiány fedezéséről kell gondoskodni. A hiány eltüntetésének egyik módja , a kiadások leszállítása nem mutatkozván lehetségesnek : a deficit fedezésének másik módja marad csak fön, vagy rendkívüli bevételeknek előteremtése által pótolni a hiányt, vagy pótolni a rendes jövedelmek fokozása által. A pénzügyi bizottság jelentésében ki van emelve és indokolva részletesen: azon előadásokban, melyeket annak nevében a tisztelt ház előtt a költségvetés átalános tárgyalása alatt tartani szerencsém volt, már kifejtettem bővebben, hogy egyedül rendkívüli bevételekből fedezni az 1873-ki rendes hiányt nem lenne tanácsos, és pénzügyi bajaink megörökítését jelentené; sőt tekintve azon hiányt, mely ínég a rendkívüliek közt fedezendő, és a mely a kölcsön illető összegeinek utalványozása után is mintegy 14 millióra rug, nem is lehetséges. Kölcsön által fedezni a rendes hiányt, azt hiszem, e házban mindaz, ki államháztartásunk rendezésének ügyét komolyan czélozza, nem akarhatja, A kölcsönkötés lehetősége, a hitel: nagy kincse, ugy a magánosnak, mint az államnak. Az állam rendkívüli erőkifejtést, hitel igénybevétele nélkül nem is volna képes tenni. Nagy alkotások létesítése, a nagyobb czélok megvalósítása csak a hitel igénybevétele által lehetséges. A hitel által az állam öszpontosithatja a jövő erejét a jelennek alkotására is; a hitel által oszthatja meg a terheket a jövő nemzedékkel ; de ép ezért, mert oly nagy kincse ez az államnak, azzal visszaélni nem szabad. Visszaél pedig minden ország hitelével akkor, ha a jövővel kívánja megosztani, a jövőre kívánja áthárítani azon terheket, melyeket önmagának kell viselnie. Minden kornak megvannak a maga terhei, a melyeket boszulatlanul elodázni nem szabad. Oly kiadásokat, melyek a jövő érdekében tétetnek, jogosan fedezhetünk kölcsön által, mert nemcsak terbet, de előnyöket is hagyunk át a jövő nemzedéknek; mely gyümölcseit élvezve annak, mit az állam terheltetésével bár számára megszereztünk, szívesen fogja a terheket is hordani. De a folyó szükségletek fedezésére kölcsön által előteremteni a szükséges pénzforrásokat nem szabad és az állam pénzügyeinek megszorítása nélkül nem lehet. így visszaélni az állam hitelével, azt hiszem, e házban nem akar senki. A rendes kiadások és bevételek közt mutatkozó hiányt tehát kölcsönnel fedezni, és igy a jelen terheit a jövőre áthárítani, azt hiszem, egyikünk sem akarhatja és igy, tisztelt ház, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy jövedelmeinket emeljük azon összegre, mely a rendes bevételeket, ha nem is egészben, de nagyrészben fedezi. Baj az kétségtelenül, hogy e fokozásnak a jelenlegi hiányos adórendszer alapján kell megtörténnie ; de azt hiszem, a törvényhozás föladata: a kisebb és nagyobb baj közt a kisebbet választani, hogy a nagyobb bajt megelőzhesse; mert kétségtelen, hogy ha önföláldozásba, áldozatkészségbe kerül és egyesek terheltetésével történik is a jövedelmek emelése, ennél sokkal nagyobb baj lenne az, hogy ha államháztartásunk rendezésének munkájában tovább nem mennénk, ha lemondanánk azon kilátásról és végczélról, melyet ezen költségvetés tárgyalása alkalmával mindenki szem előtt tartott, hogy az egyensúly föntartását már 1873-ban meg kell kezdenünk, mert az államháztartás rendezése nagy munkájának első alapföltétele az. (Helyeslés jobb felől) Nem tehetnők közhitel Link érdekében, azt hiszem, tisztelt ház. hogy akkor, midőn egy 54 milliós kölcsönt kötött meg az ország azon czélból, hogy rendkívüli beruházásai folytatásának költségeit vele fedezze, akkor, azt hiszem, midőn magát erre elhatározta, ha az államháztartás egyensúlyának föntartását tartja szem előtt, legalább annyira kell