Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-97
97. országos ülés február 24. 1873. 55 forinttal nagyobb, mint a múlt évben volt, tekintve az eredményeket, aránylag igen kedvező állapotban van. Én meglátogattam ez intézetet, s csodálkoztam, hogy csekély eszközökkel oly nagy sikert képes előmutatni. Ez esetben is látni, hogy a buzgó és jó tanárok mostoha körülmények közt is eredménynyel működhettek. Különösen a helyiségre, melyért az állam 10.600 frtot fizet, meg kell jegyeznem, hogy sötét s nedves, és semmikép sem felel meg a czélnak. Czélszerübb gazdálkodásnak tartanám az összegnek megfelelő tőkével ezen intézet számára házat épiteni. Átmenve a közoktatásra, itt is meg kell jegyeznem, hogy a gynmasiumok kiadásai részint uj iskolák fölállítása, részint a tanárok fizetésének fölemelése által a jelen évben többre mennek, mint mentek a múltban. Különösen meg kell említenem, hogy figyelemmel a nemzetiségi törvényre, Zornborbau gymnasiumot állítottunk, tekintettel a szerb, Munkácson pedig aígymnasiumot tervezünk, tekintettel a ruthen nemzetiségre. Pénzügyünk állapotát nem ignorálván, elfogadom e czimnél a pénzügyi bizottság törléseit azon reménységben, hogy nem sokára törvényt fogunk alkotni a középtanodákról, melynek javaslata már készen van, amikor majd idején lesz határozni: nem szükséges-e a fővárosban, valamint az ország külön részeiben állaragyninasiumokat állítani, amelyek sajátságos viszonyaink közt tökéletesebbek lehetnek, mint a most létező gymnasnimok, mert az államnak módjában van, mellőzve a felekezeti tekinteteket, nagyobb körben megválogatni a tanárokat. Az ily gynmasiumok mintául szolgálhatnak majd, s mindenesetre üdvös versenyt fognak előidézni. (Tetszés.) Tetemes költségnövekedést tapasztalunk a reáltanodáknál, minthogy több reáltanoda fejlődésben van, s már ez évben több évi folyammal láttatik el •;S két uj reáltanoda: Győrött s Nagyváradon, hozatott javaslatba. Ez intézetek reformja is nagyon sürgetős, s pedig két szempontból; először ugyanis, a reáliskolák alsóbb osztályai, az úgynevezett alreáitanoda, összetéveztetik a polgári iskolával, a melynek más föladata van, s amely természete szerint a népnevelést fejezi be, s már az élet, nem pedig a felsőbb iskolák számára készit elő; másodszor pedig a főreáltanoda folyama oly rövid időre van szabva, hogy nem adhatják ott elő illő mértékben azon tudományokat, amelyek szükségesek arra, hogy az ifjúság a polytechnicumbeli tantárgyak tanulására előkészíttessék. Kívánatos volna, hogy az utóbbi reform: a reáltanodák 8 évi cursusa, már az 1874-iki budgetben kifejezést nyerne. A népoktatás ügye egész totalitásában, a mint azt az 1868-iki XXXVIII. törvényczikk a kormányra bízza, a tankerületi fölügyelőségek szükségletét beleértve, a közoktatásügyi ministermm legnagyobb positioja s a költségek többlete is a múlt évihez képest e positionál a legnagyobb. Indokolását találja ez a népoktatás sokféle követelményeiben, így a tanitóképezdéknél többlet mutatkozik, mert azok száma egygyel szaporítani terveztetik, s mert a növendékek száma most nagyobb, mint volt ezelőtt. Motiválja ezt azon köztudomású dolog, mennyire hiányoznak iskoláink számára a képzett tanítók s tanítónők. Tisztelt elődöm jelentése szerint e tekintetben javulás állott be, mert minden évben az állami, valamint a felekezeti képezdékből sok tanítójelölt lép ki; mindamellett azonban a képzett tanítók számának még tetemesen növekedniök kell. De nem tartózkodom kimondani, hogy e téren nagyobbszerü sikert nem merek várni: mig öszszes társadalmi és gazdasági viszonyaink nem fognak javulni. A tanítók roszuí fizettetnek, jövőjök mostanáig biztosítva nincsen; igaz, hogy a közoktatási ministerium a tanítók nyugdíjazásának kérdésével foglalkozik, s én az ez ügyre vonatkozó terveket, föltéve, hogy practicusak, szívesen elfogadom, ha máshonnan jönnek is. (Tetszés.) De még akkor is a tanítók pályája egészben véve háládatlan, ha humanisticus érzelmek nem buzdítják őket. A hiány a tanítókban azonban nemcsak nálunk létezik, hanem Németországban is. S e bajon alig lehet segíteni, hacsak Amerika példáját nem követjük, ahol az elemi tanítással főleg a nők foglalkoznak. (Hoszszas, élénk helyeslés.) A népnevelési szükséglet czimén a népiskolák föntartására és segélyezésére 310.000 forinttal több van előirányozva, mint a múlt évben; azaz összesen 990.000 frt. Magyarázza e többletet a föladat nagysága és jelentőssége, melyet nagyobb költség nélkül megoldani nem lehet. Ha a községeket uj iskolák építésében, s a létezők nagyobbitásában nem istápoljuk : lehetetlen a tanköteles gyermekek iskoláztatása, mert iskolai épületeink nincsenek arányban a tanköteles gyermekek számával. Tekintve pedig, hogy igen sok helység létezik, hol semmiféle iskola nincsen, s nem is léteznek a föltételek, hogy ott akár felekezeti, akár községi iskola folállittassék: ott csak directe az állam költségén az 1868. XXXVIII. tvezikk 80. §-a értelmében lehet iskolát állítani. Midőn a népoktatás cziménél a kormány nagyobb összeget nem hozott javaslatba, tekintettel volt nemcsak az ország pénzügyére, amelyet a közoktatási ministerium sem hagyhatki a számításból; hanem tekintevtel volt a tanítók hiányára is. Iskolák fölállítása dolgában rögtön, nagy pénzerővel se lehet haladni; itt csak fokonkint lehet előremenni. E téren meg kell küzdeni sok előítélettel, sok közömbösséggel, hogy itt is haladás mutatkozzék ; látni azt azon jelentésbői, amelyet tisztelt elődöm készített. Ha azonban
