Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-97

56 97. országos ülés február 24. 1873 gyorsabban akarunk haladni, mint eddig, kell, hogy a helyhatóságok a közoktatási ministert nagyobb buzgósággal istápolják, mint tették eddig; mert a legjobb törvények, a leghelyesebb rendeletek mit sem érnek, ha a végrehajtásnál hajótörést szenvednek. (Helyeslés,) S ezzel elérkeztem a tanfölügyelők intézményéhez. (Mozgás. Halljuk!) Ismerem a panaszokat a tanfölügyelők ellen. Itt mindenekelőtt az iastitutiot a személyektől külön kell választani. Én megvallom, nem tudok képzelni oly állapotot, amelyben a kormány a népoktatás ügyét vezethetné, vagy arra befolyást gyakorolhatna tanfölügyelők nélkül. (Helyeslés.) S tudtomra mindenütt, ahol az állam a népoktatással foglalkozik : a kormánynak vannak közegei, amelyek másutt is közönségesen tanfölügyelőknek neveztetnek. Tehát nálunk sem fölöslegesek a tanfölügyelők, sőt később, ha financziánk engedni fogja, számukat, még szaporítani is kell. A mi a személyeket illeti, mondhatom, hogy tanfölügyelőink közt igen jeles férfiak vannak, (Fölkiáliások : De hányan ?) akik kötelességüket észszel és szakképzettséggel lelkiismeretesen teljesitik, s egész odaadással és szép sikerrel működnek. (Mozgás. Felkiáltások: Nagy kevesen vannak ilyenek l) Vannak köztök gyöngébbek s talán hanyagabbak, de szándékom azok irányában egész szigorral föllépni; (Élénk helyeslés) ezt egynéhány esetben már tettem is. — Ami pedig az üresedésbe jött államásokat illeti: azok betöltésével nem fogom magamat vezettetni semmiféle protectiok s mellék tekintetek által. (Élénk helyeslés.) De alkalmam van tapasztalni, hogy nemcsak atanfölügyelők ellen, hanem átalán véve a népoktatás ellen naponta érkeznek panaszok. Ismételnem kell, amit már egyszer mondottam: ily panaszokat orvosolni, mellőzve minden más tekintetet, már saját becsületemnek is érdekében fekszik ; de ezt már azért is tenném, mert nem szeretem a zaklatásokat, amelyeknek e tekintetben folyvást ki vagyok téve. Ha e panaszok és bajok okait keressük, azok, némely igen tekintélyes férfiak véleménye szerint, társadalmi és gazdasági viszonyainkban rejlenek akként, hogy e bajokon törvény által nem fogunk segíthetni. Mások szerint e bajok oka a törvény hiányaiban keresendő, s segíteni kell s lehet is azokon a törvény néhány szakaszának módosítása által. Ily fölfogások mellett előttem áll a kérdés : kell-e az 18G8-ki XXXVIII. t.-czikket revideálni vagy sem ? Minthogy én felelősségem érzetében ily fontos ügyben, mint a minő a népoktatás, tisztán individuális meggyőződésem után nem járhatok el: elhatároztam, hogy e kérdést nemcsak tanulmányozni s tanulmányoztatni fogom, hanem elő fogom azt terjeszteni a közoktatási tanácsnak, valamint egy illetékes férfiakból álló értekezletnek; s ha beható tanulmányozás és tárgyalás után a módosítás szüksége kiderül, javaslatot fogok a tisztelt ház elé terjeszteni; ha pedig az ellenkező derülne ki : ezzel constatáltatnók a panaszok alaptalansága. (Helyeslés.) A magyar határőrvidék iskolai szükségletét senki sem fogja sokallani, s mindenki egyet fog velem érteni abban, hogy ott a közoktatás ügyét erélyesen elő kell mozdítani. (Helyeslés.) A kisded-óvás számára 25.000 frt van előirányozva; — ez ügynek, melynek a socialis téren sok meleg barátja van, mikénti előmozdításával a közoktatási ministerium szintén foglalatoskodik. A felső nép- és polgári iskolák segélyezésére 106.000 frt van a költségvetésben fölvéve. Van az országban 220 község, ahol a törvény az ilyen iskolák fölállítását követeli, létezik pedig ilyen iskola 75. A kormány ez ügyet nemcsak megindította, hanem folytonosan fejleszti és sürgeti. Hogy a haladás nem nagyobb, ezt nem a kormány akarata hiányának, hanem a pénz és tanító hiányának kell tulajdonítani ; s mert oly törvény végrehajtására, mint aminő a közoktatási törvény, idő kell: nem pótolhatja semmiféle erélyesség. Tekintsünk csak a franczia s német népoktatás történetére. Biztosithatom azonban a tisztelt házat, hogy a kormány a népoktatás dolgában mindent el fog követni a létező tanítók s a rendelkezésünkre álló pénzösszegek irányában. (Élénk helyeslés.) A közművelődési czélokra előirányzott összeg nem tér el jelentékenyen attól, amit a tisztelt ház a múlt évben e czélra megszavazott. Sértés volna a tisztelt házra nézve, ha e czélok fontosságáról itten beszélni akarnék. E téren sok a tenni való; de itt is szemmel kell tartani az ország pénzügyét és sokat a jövőre bizni. Ezen, talán hosszura is terjedt előadásom után {Élénk fölkiáliások: Halljukl Halljuk]) nem marad egyéb hátra, mint a tisztelt házat fölkérni : méltóztassék a pénzügyi bizottság jelentését a részletes vita alapjául elfogadni. De hozzá kell még adnom, hogy bármiként viselem az ország culturalis ügyeit szivemen, a jövő évi budgetet nem fogom magasabbra állítani, mint a folyó évit; ha azonban komolyan akarunk haladni, 1875-ben nagyobb áldozatokat kell hoznunk. Különösen az egyetemi s más építkezések a közelebbi 8—10 évben legalább 10 millió frtot fognak igényelni, mi természetesen nem a folyó bevételekből, hanem kölcsön utján lesz előállítandó. Befejezésül azon megjegyzést koczkáztatom, hogy bármennyit fog az ország a közoktatásra költeni: e költség nem fogja az ország pénzügyét derangirozni; ellenkezőleg ez fogja pénzügyeinket emelni s ezen szellemi investitio kamatjai fogják legbiztosabban helyreállítani az ország pénzügyét. (Élénk tetszés.) Előadásom fő czélja volt nem kifejteni, hanem jelezni közoktatási ügyünk haladásának föltételeit;