Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-96
32 %. országos ülés február 22. 1870. abban, hogy eltévedt a sürgöny: akkor a birságon kivül a dijt is vele fizettetjük meg, hogy az állam ne vallja kárát. Ami azon panaszt illeti, 1 amiért főleg fölszólaltam, elismerem, hogy a magán-vasuti állomásokon föladott táviratok nem a kellő időben érkeznek meg, és ha jól emlékszem, itt a házban már el volt mondva, hogy az országnak e kettő között kell választania: részben rósz szolgálat, vagy épen semmi szolgálat; mert a vasutak oly értelemben, mint Simonyi Lajos báró mondotta, a minis terium alatt nem állanak, nem személyes vagy szolgálati viszonynál, hanem a dolog természeténél fogva. A vasúti állomásokról vagy vasúti állomásokra táviratozni, csak ott lehet, ahol a huzal is a vasúté, s nem a miénk. Itt tehát, ha a vasút a maga javára nagy költséggel állit táviratot, csak arra kötelezhetjük, hogy, amint üzleti szükségletei engedik: szállítsa el az állam és a magánosok táviratait. Tehát először ellátjak mindazt, ami a vasútra vonatkozik , ha van állami sürgöny, az szintén előnyben részesül a dolog természeténél fogva, és csak azután jön a magán sürgöny. Ebből nem azt akarom következtetni, hogy egy kis körültekintés, jóakarat mellett, minővel a külföldön bármikor találkozunk, nem lehetne a közönséget jobban szolgáim, mint amikép ez nálunk történik; de tény az, hogy nem szolgálnak agy, mint kellene; de hát a nemzet minden rétegében a szolgálatkészség nem épen erény. Csernátony Lajos : T. ház ! A ministeri helyettes ur előadására megjegyzem, hogy én nem tartom sem a közönség érdekében állónak, sem a közönség igényeinek megfelelőnek, sem pedig a kormány és az ország állásához méltónak, hogy akkor, midőn a távírdák az állam kezében vannak, ezen távirdákon a közönségnek való szolgálat megszakítást szenvedhessen bármely vasuttársulat jó vagy rósz akarata következtében. Annálfogva azon fölvilágositás alapján, melyet most voltunk szerencsések hallani: véleményem szerint vagy arról kell gondoskodnia a kormánynak, hogy ezen társulatok a közönségnek ép ugy szolgálatára adják vonalaikat, mint az állam távírda vonalai, vagy arról, hogy ezen vonalok mellé állítson az állam mindenütt parallel távirdai vonalokat. Egyik a kettő közül; mert azt csakugyan tűrni nem lehet, hogy bárhol az országban akkor, midőn az összes távírda az állam kezében van, azon a szolgálat megszakadást szenvedjen bármi érdekben. Annálfogva — ismétlem — csak hét alternatíva van: vagy kötelezni a vasuttársulatokat, hogy szolgálatára álljanak a közönségnek, mint más vonalok, vagy pedig hogy az állam állítson más vonalokat. Áry Ödön kereskedelmi ministeri tanácsos : Tényleg ezen második irányt követjük már is, csakhogy a dolog nem megy oly gyorsan, mert, most ugyanannyi vasut-állomási távirdt van, mint állami. Évenkint 10—12—15 helyen állítunk föl állami távirdai állomásokat. A minket sújtó deficit mellett nagyobb áldozatot nem lehet e czélra hozni. A szándék azonban csakugyan az; ez irányban haladunk és van hozzá reményünk, hogy nem sok év múlva oda jutunk, ahova jutni a képviselő ur is akar. (Tetszés.) Elnök: T. ház! A pénzügyi bizottság a távirdai szükségletre 1,941.300 frtot ajánl. Elfogadja a ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Fedezet a távirdára 1,813.900 frt. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a ház? (Mfogadjuk\) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó (olvassa) : XIV, Rév- és tengerparti egészségügyre. E czimen 1872-re engedélyeztetett .... 92.212 forint. 1873-ra követeltetik 103.549 „ vagyis 11.337 írttal több. Ellenben a fedezet is nagyobb 1873-ra. Elöirányoztatik ugyanis ez idén 37.000 forint, 1872-reelőirányoztatott 18.800 vagyis 18.200 írttal nagyobb jövedelem. Eszerint e czim eredménye egészben 6863 forinttal kedvezőbbnek mutatkozik. A lényegesen nagyobb kiadások egyrészt a szolgaszemélyzet szaporítása által, másrészt az oktatási czélokra fordítandó nagyobb összeg által eredményeztetnek. A pilóták szaporítása tökéletesen indokoltnak találtatik azon körülmény által, hogy 1873ban az uj kikötő építése következtében valószínűleg a kereskedelmi hajókon kivül nagy számú anyaghordó és egyéb az épités körül alkalmazandó jármű fog Fiúméban közlekedni, ami a kikötő rendőri közegeinek szaporítását teszi szükségessé. Az oktatási czélokra fordítandó nagyobb összegeket szintén megszavazandónak véleményezi a bizottság és eszerint az egész czim változatlan megszavazását mind a kiadásokra, mind a bevételekre javaslatba hozza. Elnök: Megszavazza a t. ház a 103.549 forintot (Igenis Efogadjukl) Tehát megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) Fedezet 37.000 frt. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele.