Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-101

170 101. országos ülés február 28. 1873. inkább vagyok hajlandó megszavazni a 400.000 fo­rintot, hogy általa elérjem az összes közoktatás jól menete czélját; mint a 200.000 forintot, melylyel semmi sem éretik el, mely tehát kidobott pénz. Három tanfölügyelő kinevezése csak annyi, mint semmi; tehát a három tanfölügyelőre meg­ajánlandott pénz ép oly kidobás, mint a többi; és miután, ha már kell pénzt kidobni, minél keveseb­bet akarok kidobni: természetes, hogy azt el nem fogadom. Miután a tisztelt ház elébe oly indítvány nem adatik be, hogy annyi tanfölügyelő állíttassák föl, hogy képesek legyenek az ország összfis közokta­tási czélzatainak megfelelni: a következő határozati javaslatot vagyok bátor a ház asztalára letenni: „A tanulmányi ügyek igazgatása czimén 2. sz. alatt népnevelési fölügyelőségekre kért 240.830 forintot a költségvetésből törültetni kérem." (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Zichy Antal: Tisztelt ház! Nem volt tü­zetesen megvitatva, daczára a hosszura nyúlt vi­táknak, a tanfölügyelői intézmény czélszerüsége vagy czélszerütlensége. Elég fontos a tárgy, hogy annak idején tüzetesen megvitattassék ; de én azt hiszem, hogy ezen budget megvitatása alkalmával az ily vitának csakis igen közvetett haszna lehet; mert a ininister utóvégre is az adott körülmények közt mozog ; és addig, mig az institutio fönáll, melynek pedig rögtöni megszüntetését senki sem indítvá­nyozhatja addig, mig más jobbat nem vagyunk ké­pesek helyébe tenni; addig, mig ezen institutio fön­áll : gondoskodnunk kell módokról és eszközökről, melyek fönállására szolgálnak. Részemről a három másod-tanfölügyelői állásra nem fektetek oly külö­nös súlyt, és megvallom, attól vagyok hajlandó föl­függeszteni szavazatomat, hogy a közoktatásunk élén álló jelenlegi minister fektet-e erre nagy súlyt vagy nem? miután neki kell jobban tudni nálamnál, hogy — tekintve a helyi viszonyokat és körülményeket — van-e szükség az administratori erők szaporí­tására. Én részemről nem ezért kértem szót, hanem egy más körülményre vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét fölhívni, és ez a főváros kivételes állása és viszonyai. Egész rendszerünkben el van ez is­merve, és csupán a tanügy terén nem részesül azon elismerésben, mely, ugy hiszem, itt is ugyanazon joggal, sőt talán több joggal áll, mint más téren. Nem akarom azt vitatni, hogy a főváros tanfölügye­lőjének fontosabb és több teendője volna, mint egyéb tanfölügyelőknek; de az áll, hogy — csak tisztán practicus szempontból véve a dolgot — a fővárosban drágább az élet, mint a vidéken, és ha igazságosnak találtatott átalában a központi hiva­taloknál tekintettel lenni a fővárosban uralkodó lakbér és egyéb élelmi szerek d^ ö aságára: ugy hiszem, ha méltányosak akarunk lenni, a tanföl­ügyelőknél is tekintetbe kell ezt vennünk. A költségvetés egyes tételei közt virementnek nincs helye, és igy akkor, mikor az előirányzatban az egyes tételek részletesen ki vannak téve, a mi­nister esetleg akadályozva is lehet a fővárosi tan­felügyelőség valamely czélszerübb berendezésében. Méltóztassanak hasonlítást tenni, és tekintetbe venni, hogy egy osztálytanácsosnak 3000 frt fize­tése és 500 frt lakbére van, hivatala pedig bent van a ministeriumban és csak bizonyos órákat tölt a ministeriumban reggeltől délig, több ideje pedig szabad; ha nem is vesszük tekintetbe azt, amit én különben is, mint laikus, ki a ministerium belügyei­be beavatva nem vagyok — fölteszem, hogy már most nincs ugy, — mondom, hallomásból tudom, hogy ezelőtt a niunkafölosztás nem volt czélszerüen behozva, és egy-egy hivatalnok a munka sokasága miatt csaknem összeroskadt, mig a másikra a tét­lenség hatott nyomasztólag, amelyre épen munka hiányában, más szóval a czélszerütlen munkafölosz­tás következtében látta magát kárhoztatva. Ezt nem veszem tekintetbe ; de én azt hiszem, hogy 1800 frt fizetéssel és a megfelelő lakbérrel a pest­városi tanfölügyelő tisztességesen meg nem élhet. Főleg szemügyre kell venni azt, hogy nálunk még igen sok ember van, aki a fizetés után itéli meg valamely hivatal fontosságát, rangját és jelentősségét, Nem akarom egyenesen azt indítványozni, hogy a költségvetésbe beiktattassék az, hogy a fővárosi tanfölügyelő fizetése ennyi és ennyivel legyen több, mint a többi tanfölügyelőé, hanem arra volnék bá­tor a tisztelt házat kérni, hogy, főleg tekintve azt, hogy itt indítványok tétettek, sőt applausussal fo­gadtattak, miszerint a tanfölügyelőségnek más be­rendezése is képzelhető, különösen azon kapocs, mely a tanfölügyelőséget a községekhez fűzi, más módon is szorosabban volna létesíthető: méltóztassa­nak e tekintetben egy kissé szabad kezet engedni a ministeriumnak, és méltóztassanak a most megsza­vazandó személyes járandóságok rovatának azon magyarázatot adni, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister a fővárosi tanfölügyelőségeknél esetleg ki­vételes módon leendő berendezésébe most az elő­irányzatba vett tételek által akadályozva ne legyen. Bátor vagyok ezen indítványt a tisztelt ház becses figyelmébe ajánlani. Tisza Kálmán i Tisztelt képviselőház! Én legelőször is kijelentem, hogy az általam igen röviden előadandó indokoknál fogva e tekintetben a pénzügyi bizottság véleményét fogadom el. Ami magát az intézményt illeti, Molnár Aladár tisztelt képviselő ur két okot emiitett föl, amelyeknél fogva rendeltetésének ugy, ahogy kellene, meg nem felel­het. Azt monda ugyanis, hogy csekély a tanföl­ügyelők száma, és hogy nem birnak kellő hatáskörrel.

Next

/
Thumbnails
Contents