Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-100

100. országos üléi megválasztani fogja, és adja ennek egyszersmind uta­sításul azt is, hogy ebbeli megbizásában oly gyorsa­sággal járjon el, hogy az e tárgyban beadandó vé-' Jeményes jelentését a legközelebb bekövetkezendő második ülésszak elején tárgyalás alá venni lehes­sen. Ez az alázatos javaslatom. Zsikovits József: Tisztelt ház! Előre kijelentem, hogy íölszédalásommal nem akarok sen­kit sem sérteni, sem a szólás szabadságában korlá­tozni; de mégis lehetetlen, hogy akkor, amikor mindnyájan minden alkalommal a takarékosságról beszélünk, ne szóljak pár szót — hivatkozással a házszabályok 128. J-a d) pontjára — ennek érdeké­ben. Annak okát, hogy a tárgyalások oly hosszasan tartanak, nem abban látom, amit a tisztelt képvi­selő ur mondott : hanem két más körülményben. Az egyik az, hogy bizony csakugyan el szoktunk térni a tárgytól, attól, ami napirenden van. és az igen tisztelt elnök urnák vagy nincs bátorsága, vagy nincs akaratja az illető képviselőt fölszólítani, hogy a tárgyhoz tartsa magát, hivatkozván a 163. szakaszra, mely igy szól: , az elnök a tanácskozási rend érdekében mindig szólhat, sőt ha a tagok attól eltérnének, köteles szólam; de ha a tárgy érdeme mellett vagy ellene akar szólani, az Elnök: széket egyik alelnöknek engedi át, és azon tárgy hevégezteig nem foglalhatja el azt ismét". Az el­nök urnák tehát a tanácskozási rend érdekében min­dig joga és kötelessége, amikor látja, hogy a szóló képviselő eltér a tárgytól, őt fölszólitani, hogy tartsa magát a tárgyhoz. A másik ok pedig az, hogy fölhozatván itt bizonyos eszmék, azokat sok­szorosan ismételjük ; pedig meglehet, már mások sokkal jobban kifejtették azokat. Uraim! nekem nincs jogom ez ellen fölszólalni; csak megjegyzem, mint horvát-szlavón képviselő, hogy a szólásszabad­ságnak van, vagy legalább kellene korlátjának lenni. Horvát-Szlavonországok 1872-edik évi budgetje csak most szentesittetett; az 1873-ik évi még előterjesztve sincs. Miért? Azért, mert nem tarthatunk országgyűlést. Nem hiszem, hogy ezen közös törvényhozó-testületnek az volna föladata, hogy a mi alkotmányunk odahaza csakugyan lehetetlenné tétessék; [Helyeslés jobb felöl) pedig, ha igy járunk el, lehetetlen oda, haza országgyűlést tartani. (He­lyeslés jobb felöl.) Én kiszámítottam, hogy itt min­den órai tanácskozás ezer forintba kerül, és igy ezen előadások csakugyan igen drágák minden irányban. Ezen testület nem iskola, mert ha arra való volna, hogy mi itt tanuljunk: akkor a tárgya­lások még nagyon rövidek leimének. (Helyeslés jobb felől.) Azért szeretném, hogy tekintetbe véve azt, hogy odahaza lehetetlen lesz az országgyűlés tartása,, ha a, tárgyalások igy fognak továbbra is folytattatni ; másodszor pedig tekintve azt, amit mindnyájan tudunk, hogy igen sok teendőnk van február 27. 1873. "55> még hátra, melyeket martius végéig el akarunk végezni, ami pedig lehetetlen lesz, hogy ha a spe­ciális vitákból a generális vitákba vágunk át: tartsuk meg, miután már a tisztelt elnök ur olyan nagyon méltányos, hogy nem is akar jogával élni, tartsuk meg azt, hogy ne térjünk el a tárgytól, amint ezt. — engedelmet kérek, — a tisztelt képviselő ur csakugyan tette. Azon okból szólaltam föl, hogy tartsuk meg a rendet, és szóljunk csupán a tárgyról, és amit valaki már előhozott, azt, ne ismételjük, mert ugy gondolom, az üres padok eléggé bizonyítják, hogy az ilyen beszédek mennyire tetszenek. (Élénk he­lyeslés jobb oldalról.) Elnök: Tisztelt ház! Csak egy pár szóm van azokra, amiket a tisztelt képviselő ur mondott A tisztelt képviselő ur hivatkozott a házszabályok 163-ik §-ára, és azt mondta, hogy az abban rám rótt kötelességgel élni nem merek. Erre legyen szabad megjegyeznem, hegy én azon kötelességet, amelyet azon §. rám rótt: ritkán ugyan, de mégis egypárszor megkísértettem teljesíteni, és mindannyi­szor azt kellett tapasztalnom, hogy a tisztelt ház részéről pártolásban nem részesülök. (Igaz!) Ilyen előzmények után méltóztassanak megbocsátani, ha azon jogot,, melyet azon §. nekem ad. igénybe nem veszem. Madarász József: Tisztelt ház! Nem osztozom az előttem szóló tisztelt képviselőtársam­nak azon megjegyzésében, hogy az egyszer elmon­dottak fölött, ha az ellenkezik meggyőződésünkkel és a mi véleményünk szerint, míg ki nem fejtetett, azt mi elhallgassuk. Azt az állítását, hogy nem iskola ez, ahol tanulunk: meglehet önmagára mondja kiki, én legalább a parlamentet tanulási helyül mindig szívesen elfogadom, (Helyeslés bal felöl) és a mindig jeles beszédű tegnap szólott Somssich Pál tisztelt képviselőtársam azon kérdé­sére : mi lesz akkor a törvényhozásból, ha minden egyes tárgy fölött 5—6 napig vitatkozunk, sajná­lom, nem adhatom, azon választ, mint Csiky Sándor tisztelt képviselőtársam mondott, hogy ő maga sem tudja, mi lesz: én inkább felelek, a jobb oldal részéről tegnap szólott, Zichy Antal tisztelt kép­viselőtársam azon mondásával : vannak sokszor eszmék, melyeket többször elmondani, ismételni kell, hogy eszmecsere fejlődjék belőle, és a mi rósz, kirostáltassék, az pedig, ami jó, előbb-utóbb ér­vényre jusson. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Átalában a jelen közoktatásügyi költségvetés­nél megjegyzem, hogy habár midőn ideje lesz, mindig rászavazok arra, miként Cátó rászavazott ekként „vélem, hogy Carthagó eltöröltessék" Car­thago lerombolására, ugy én is, midőn a közös ügyek eltörléséről lesz szó, mindig akként fogok szavazni , vélem, hogv a közös ügyeket el kell törölni" ; 20*

Next

/
Thumbnails
Contents