Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-100

100. országos ülés -február 27. 1873. 153 azon párt állításaink igazságát elismeri, hanem nem akarja azt itt kimondani, (Nagy derültség jobb fe­löl.) és ő felsége sem fogna bennünket akadályozni azon törvények megalkotásában, melyek a hazára nézve üdvösek, s a népre nézve kívánatosak. De egyetértek előttem szólott Somssich képvi­selő úrral azokban is, miket a tanfölügyelőségre nézve mondott; jelesül, hogy a tanfölflgyelőségek, ha jelenlegi szervezetükben fognak tovább is fönállani, a hazára nézve károsak lesznek, s a népnevelést tekintve semmi haszon sem várható tőlük; ezen in­tézményt tehát átalakítani, és a tanfölügyelőnek a megye kifolyásának, illetőleg tekintélyének képét kell viselni, hogy a várakozásnak megfelelve a nép­nevelés előmozdítására működhessék. Harmadikul azt mondotta a Tisztelt képviselő ur, hogy a kath. autonómia életbeléptetése kíván­tatik, hogy a kath. felekezetiteknek önkormányzati jogát az autonomicus értekezleten hozott határoza­tok alapján tisztába kell hozni, hogy önkormány­zati hatalmukkal élhessenek. Ez tisztán áll, tisztelt ház, csakhogy itt is van egy nagy baj, mert azon alapon, melyen ezelőtt o évvel a kath. eongressus összejött, s amint szer­vezve volt: a kath. Mtfelekczetüek érzelmét nem tol­mácsolhatja ; (Helyeslés bal felöl.) mert összehívási módja, mert szervezete nem olyan, ahogy a hitfele­kezetbeliek meggyőződésének, várakozásának és ki­vánatának megfelelve, megnyugtatását képes le­hetne előidézni. Ezt át kell alakitani és ehhez csak jóakarat kívántatik. Eddig az egyháznak volt min­den hatalom megadva arra nézve, hogy ott akara­tát érvényesítse, pedig a kath. clerus túlkapásainak korlátozásaira és arra, hogy irányában a bizalom fölébredjen, és nem arra, hogy a kath. hivek egye­teme fölött a papság kényuralmat és túlzott hatal­mat gyakorolhasson, hanem arra kell fordítani a dolgot, hogy a hatalom, melyet ekkoráig visszaélve gyakorlottak, korlátoztassék akként, hogy ők ne ké­pezzenek a statusban külön statust. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Gondolkodtam arról, tisztelt ház, hogy miként lehet e czélt elérni. Erre nézve mindenekelőtt ma­gyar egyházat kell alkotni, azaz ki kell mon­dani azt, hogy a magyar katholikus egyház ma­gyar egyház és semmi idegen hatalomnak nincs alá­rendelve; itt a római pápának (Élénk derültség.) hatalma törjön meg, amint meg volt törve a régi századokban, midőn a magyar a maga alkotmányos önálló kormányzatát kezeiben tartani bírta és tudta. Mig fölöttünk egy idegen országnak hatalmassága rendelkezhetik, (Derültség.) mig papjaink oly botrá­nyoknak kihirdetésére kötelesek, mint például a csal­hatatlanság dogmája, ami a józan észszel ellenkezik és a teremtő Isten hatalmát meggyalázza, mig egy ilyen ember, vagy hatalom, vagy minek nevezzem KÉPY. H. NAPLÓ 18=. V. KÖTET. {Derültség.) a magyar kath. clerusnak parancsol, fö nincs kormányunk, mely a haza törvényeihez ragasz­kodva a fejedelmi fő fölügyeleti jogot érvényesen gya­korolni merné, tudná, és akarná : addig, tisztelt ház. bi­zony a kath. clerus túlkapásai ellen és az ezzel járó bi­zalmatlanság ellenében orvosszert föltalálni képesek nem leszünk. A másik orvosszer pedig az, hogy el kell tö­rölni a papi nőtlenséget; (Élénk derültség.) azt mon­daná talán valaki, hogy ez vallásbeli dolog, és nem a polgári törvényhozás határozatának tárgya. Én nem tudom, hogy ki meri ezt mondani. Hát ezelőtt ezer évvel a polgári törvényhozás tárgya volt? Hát elfeledtük már szt. István, Kálmán és szt. László törvényeit az iránt, hogy lehet-e és hány felesége lehet-e a papnak ? (Hosszasan tartó derültség.) Igenis hány feleséget szabad tartani a papnak, és hogy szabad-e a püspöknek házasodnia, vagy kötelessége-e a püspöknek házasodnia, -és hogy a papok gyerme­kei miként neveltessenek. Ott vannak a rendel­kezések szt. István, Kálmán és szt. László törvé­nyeiben, és Béla törvényeiben is. Aztán azt mond­ják, hogy vallástalan dolog az, hogy a pap ne le­gyen nőtelen, hanem házasodjék. Akkor VII. Ger­gely idejéig, és igy a 8-dik századig K. u. mind­annyian vallástalanok voltak a szt. atyák, s a ka­tholikus vallás teremtői, kifejtéi és annak világszerte eltérjesztői szintén vallástalanok voltak. Hiszen mind­ezek házasak voltak. (Derültség.) Ugyan micsoda val­lástalanság származnék már abból, ha kimondaná a törvényhozás, hogy minden pap házasodjék meg. (Hosszasan tartó nevetés.) A kinek épen olyan ter­mészete van. hogy .... (Szűnni nem akaró nevetés a ház minden padján.) Elnök: Kérem a tisztelt képviselő urat, mél­tóztassék a szőnyegen levő tárgyhoz szólani. (He­lyeslés. Fölkiáltások : Ahhoz szól l) Csiky Sándor í Ahhoz szólok. (Derültség.) Én Somsich Pál képviselőtársamnak tegnapi napon tartott beszédére vagyok bátor a magam észrevéte­leit megtenni, és a szabályok értelmében kérem a tisztelt elnök urat, méltóztassék ezt nékem megen­gedni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ismerem a korlá­tokat, melyek előttem állanak és azokon tul nem megyek. (Halljuk!) Megmondom nézetemet ugy, a mint érzem, és a mint kell lenni; a mint fog lenni, akár akadályozzuk, akár nem, az idő ki fogja fej­teni, hogy létezzék, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mondom, ha az egyház férfi a i közül valakinek természeti hibája van. ha életkora már nem engedi meg: (Hosszan tartó nevetés) akkor persze. nem le­het ráerőltetni. (Szűnni nem akaró nevetés.) Mit ne­vetnek? (Derültség.) Én legalább, tisztelt ház, ugy óhajtottam előadni a dolgot, hogy ne legyen neve­tés tárgya, mert komoly a kérdés, és a tisztelt ház tagjai is ezt fogják találni, ha egy kis figyelemre 20'

Next

/
Thumbnails
Contents