Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-100

1 is 100. országos ülés február 27. 1873. zsákutczában vannak és nem tudnak onnan kiszabadulni. A királyi biztos rendcsinálás végett volt ki küldve. Én élnem ismerem, hogy az államhatalom és közegeinek joga van az egyház ügyeiben rendet csinálni ; de a királyi biztos a mi ügyeinkben csak zavart csinál. Nem én mondom azt, hanem mondja azt a „Reform" február 21-iki számában, ahol olvasható: „a kormány azért küldte ki a királyi biztost, hogy rendet csináljon; eddig azonban csak a zavar fokozódott, ugy látszik, hogy a királyi biztost nem érdeklik sem az egyházi, sem pedig az állami ügyek, hanem annak pártja ügye"; s amikor az mondatik, hogy a szerbek magyar-ellenesek, minthogy Deák-párt-ellenesek, csak pártoskodás miatt van ott. és ezt legjobban bizonyltja a „Reform"-nak ugyanazon czikke, mely igy végződik : „legjobb lenne az a tanács, hogy a királyi biztosság a szerb dolgokban kissé erélyesebben és gyorsabban végezze dolgát, mert minél gyorsabban működik, annál hamarább szilárdul meg a Deák-párt a szerbeknél és annál hamarább fog nálunk alsó vidékeken a béke és állandó nyugalom helyreállam.'' Mintha a béke és csend attól függne, ha a szerbek a Deák-párthoz csatlakoznak. Tisztelt ház! ez az, amit én a királyi biztosság működéséről akartam mondani, s én azt gondolnám, legjobb s legczélszerübb volna, hogy ha mi ezen zsákutczából kimenekülnénk ; erre pedig legjobb lariadne-fonal maga a törvény. Hagyja a kormány az egyház-ügyeket a congressus által rendeztetni, és akkor minden legjobb rendben lesz. Beismerem az állam jogát, hogy jogokat védelmezzen; de hogy bárkinek tutora legyen : azt hiszem, nem áll jogában. Én tehát azt gondolnám, hogy legczélszerübb volna, ha a királyi biztosság megszüntettetnék, és hogy ha rendes törvényes utón döntetik el a dolog. Én, tisztelt ház, gondolom, hogy mindazok, mik történtek és történni fognak, csak onnét származnak, mert a tisztelt ház nem ismeri a dolgokat, s mikor mi itt panaszkodunk, nem ismervén a körülményeket, igazságot ad mindenben a ministermmnak, mely, meglehet, maga is egyoldalú informatio következtében cselekszik. Ennélfogva gondolnám: itt az ideje, hogy a tisztelt ház tisztába jöjjön az iránt, mit tett a congressus, hogy belássa, miszerint mi törvényes utón vagyunk és kívánalmaink jogosak. Volnának még észrevételeim Kondorossy képviselő ur beszédére; azonban ezen alkalommal nem csinálok semminemű dissonaníiat, erre úgyis lesz még alkalom, s ezúttal bevégzem beszédemet a ház elé terjesztvén a következő határozati javaslatot, melyet a most szőnyegen lévő költségvetés átalános tárgyalása után napirendre tűzetni kérek. (Olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat a szerb egyház-nemzeti ügyek tekintetében. Tekintettel az 1868. évi IX. törvényczikkre, mely által a szerb metropoliához tartozó szerbeknek az egyház és az iskolai ügyekben ezekre vonatkozó alapítványokra az országos törvények határaiban — és ő felsége alkotmányos főfölügyelete alatt — önkormányzatuk törvény által biztositva van, a szerb egyház nemzeti congressus pedig, mint ezen önkormányzatnak közege el van ismerve; tekintettel arra, hogy a szerb egyház-nemzeti congressus az emiitett törvényczikk 4. §-a értelmében föl van jogositva, miszerint saját szervezetét ő felsége legmagasabb jóváhagyása mellett megalkotja, az emiitett törvényczikk 7. § értelmében a jövő congressusnak épen ez volt első föladata is, a congressus 1870. és 1871. évi ülésszak alatt foglalkozott is ezzel, — de mint tudva van — szétoszlatott, mielőtt ügyeit elvégezte volna; tekintettel arra, hogy az uj összehívott szerb egyház nemzeti congressus 1872. évben szétoszlatott megnyitása, megalakulása előtt, és mielőtt még nyilatkozott volna is ; tekintettel arra, miszerint a legtekintélyesebb szerb egyházi községek panaszkodtak, a cs. és királyi biztosnak congressusbani oly részvétele ellen, mely túlhaladja az állam főfölügyeleti jogát, úgyszintén a congressus szétoszlatása ellen is; tekintettel arra, hogy a magyar királyi kormány királyi biztost a szerb egyházi ügyek végett küldött ki , de meghatározott hatáskörrel: hogy megvizsgálja a szerb nemzeti alapok, alapítványok, az érsekség intercalaris jövedelmeinek kezelését, és ezekre vonatkozó panaszokat; valamint azon ügyeket is, melyek ezekkel kapcsolatban állanak a közigazgatás szempontjából; tekintettel azon panaszokra, miszerint a királyi biztos az ő mandátumában kijelölt hatáskörét, és az állam fő fölügyeleti jogát túllépte az egyházi községeknek szétoszlatása, azoknak octroyálása, tanítóknak állomásuktól fölfüggesztése, az újvidéki gymnashimi patronatusnak szétoszlatása és gymnasium tanárainak elbocsátása, a tudományos, az egyházügyek teriméjén kivül eső „Srbska Matica" társulatnak ügyeibe való avatkozása által; tekintettel árra, hogy ezen több mint három év óta fönállott zilált és rendkívüli állapota a szerb egyház-nemzeti ügyeknek, az állam, az alkotmány és törvény, nemkülönben a közbéke és közrend érdekeivel ellentétben áll; tekintettel végre arra, hogy a képviselőház hivatva van, hogy a főfelügyeleti jog törvényes foganatosítása fölött őrködjék: méltóztassék a képviselőház 9 tagjából álló, egy bizottmányt azon czélból, hogy kutassa ki az;