Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-100

100. országot* ülés február 27. 1873. 145 emelnének, vagy amennyiben azt királyi biztosom azonkívül czélszerünek találná, királyi biztosomul br. Majthényi László Hontmegye főispánját nevezem ki, ki figyelmét kitérj észtendi átalában mindazon körülményekre, melyek ezen ügygyei közigazgatási szempontból kapcsolatban vannak, és egyúttal rendelem, hogy a vizsgálat eredménye alapján annak idején megfelelő javaslatok tétessenek. Kelt Budán, 1872. évi september hó 4-én. Ferencz József, s. k. gr. Lónyay Menyhért, dr. Pauler Tivadar. Tisztelt ház! Ez azon kiküldött királyi biztos mandátuma. Lássuk most az ő eljárását. A királyi biztos, mihelyt Újvidékre megérkezett és előbb mintsem egy lépésnyi vizsgálatot tett volna : a nemzeti pártiakat, ha nem is név szerint, ugy hogy a bíróság előtt feleletre vonni lehessen, de mégis átalánosságban az állam ellenségeinek, a nemzeti alapok és javak árulóinak stb. nevezte ami a szerb nép közvéleményében mindjárt árnyékot vetett nemcsak pártatlanságára, de rósz szándékára is. Ahelyett, hogy működését az alapoknál, alapítványoknál, érseki és kolostori javaknál kezdette volna, kezdette ezt az újvidéki szerb egyházközségnél, daczára annak, hogy az ő megbízásában mi sem foglaltatik az egyházi községekről, és daczára annak, hogy az egyházi községek nem állanak semmi összeköttetésben azon ügygyei, amelyért királyi biztos küldetett ki. Azonban a királyi biztos bele avatkozván az egyházi községbe, átlépte nemcsak saját mandátumát, hanem az állami főfelügyeleti jognak törvényes határait is. Ő egyszerre 24 órára egybehivatta az egyluízi községet, meg sem mutatva fölhatalmazását arra, és elő sem adva az indokot, az egyházi fölsőbb hatóságot mellőzvén, titkára által beküldött fermanban roszalta a községet egynehány határozatáért, azután előkérte a jegyzőkönyvet, hogy azon határozatok megsemmisíttessenek. Ezen határozatok közt legnevezetesebb a következő : „ő felségéhez fölírat intéztessék, amelyben ezen egyházi község panaszkodva, hogy ezen s ezen évi augustus 20-ra összehívott szerb egyház nemzeti-congressus megnyitásának alaptalan akadályok gördittettek elé, és hogy e congressus a község nézete szerint törvényes jog és alaptalan alkalom hiányában oszlattatott szét, és á viszálynak okait abban találván, hogy az államhatalom részéről a congressus irányában és a metropolita és a szerb patriarcha választásának tekintetében alkalmazott mérvek ellenkeznek az 1868-ki IX. törvényczikk által biztosított egyház-nemzeti önkormányzattal, és hogy a múlt évi 1871-ki egyház-nemzeti congrcssusnak a törvényes jog és az 1868-ki IX. törvényKÉPY. H. KAPLÓ. 18". V. KÖTET. czikk 7. §. értelmében ő felségéhez fölterjesztett szervezete még nincs megerősítve, ma pedig megerősíttethetett és megerősítve lehet, és belátván, hogy a congressus és a szerb metropolita és patriarcha választása önkormányzati szabadságának útjában álló akadályok csak az emiitett szervezetnek megerősítésévé] háríthatók el, és hogy anélkül és azelőtt a viszályoknak kútforrása nyitva maradand, kéri: „hogy ő felsége minélelőbb a szerb egyháznemzeti congressus szervezetét és az abban foglalt szerb metropolita- és patriarchának megállapított választás-módját megerősíteni kegyeskedjék ; azután pedig, hogy az egyház-nemzeti congressust további működés végett egybehívatni, és amennyiben az emiitett congressusi szervezetnek egyes határozatai ellenében kifogás támadna, egyszersmind a kétes határozatok végleges eldöntése végett, és amabban a szerb metropolita és patriarcha megállapított rendszerinti választása végett is kegyeskedjék." Más határozatok vonatkoznak az újvidéki egyház-községi congressus tagjai eljárásának helyeslésére és az akkori patriarchátus helyettesnek Stojkovics püspök urnák, bizalmi megszavazására. Ezen határozatokból látszik, hogy nem politikai, hanem csak egyházi természetűek, és melyekben semmi törvénytelen nincsen. Mi vau ugyanis azokban? Panasz, hogy a congressus szétoszlattatok előbb, mintsem megnyittatott volna, bizalomszavazat az akkori metropolitai administrator urnák és egy kérelem, hogy némely congressusi határozatok megerősíttessenek, és hogy a congressus összehivassák. Ugyan hát kérdezem, mi van ezekben állam- vagy törvényellenes ? A királyi biztos ezekben a község hatáskörének átlépését találta; de ha mindez így volna is, mégis, miután e határozatok egyházi ügyekre vonatkoznak :, a fölsőbb egyházi hatóság és nem egy állami közeg volna hivatva e tekintetben lépést és intézkedést tenni; azonban nem áll, hogy a község átlépte volna a maga hatáskörét. Az egyház-községi rendszabályok 23. §-ában ugyanis, melyre a királyi biztos hivatkozott, ez áll: , hogy a tárgyak, melyek az egyházra és iskolára közvetlenül nem vonatkoznak, föltétlenül ki vannak zárva az egyház-községi tárgyalásból", — azonban a fönebbi határozatok közvetlenül egyházi ügyekre és iskolára vonatkoznak. Az egyház-községek mindig gyakorolták a jogot, hogy fölsőbb helyen panaszt tegyenek és kérelmet terjeszszenek föl egyházi és iskolai ügyekben. A községek azelőtt is sürgették petitiókkal a congressus összehívását; egyházfejeiknek bizalmat szavaztak; nyilatkoztak a congressuson levő képviselőik által, és senki sem jött azon gondolatra, hogy ily határozatokat és jegyzőkönyveket megsemmisítsen. Ha az egyházközségeknek nem volna annyi joga, mennyivel az egyes polgárok is bírnak, ttid19