Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-98
100 98. országos ülés február 25. 1S73. rét öszhangzásba kell hozni a közigazgatási tisztviselők hatáskörével; de ha ez eddig nem történt, e hibát nem a népoktatási törvényben keresem, hanem keresem a közigazgatási törvényekben, amelyek a törvényhatóságokat és községet rendezték, s a melyek utóbb keletkeztek, mint közoktatási törvényünk. Á tanfelügyelőket végrehajtó hatáskör nem illeti meg, e jog a megyéket és községeket illeti. Az iskolai törvényben van gondoskodva arról, hogy az iskolaszékek a községekkel és az iskolaszékek fölött az iskolatanácsok a megyével összeköttetésben álljanak, hogy oda tegyenek jelentéseket. Azt hiszem, nem csupán azért terjesztik oda jelentéseiket, hogy azokat a hatóságok egyszerűen tudomásul vegyék ; hanem hogy a kijelölt bajokon, ha ilyen bajok mutatkoznak, amennyire hatáskörükbe tartozik, segítsenek is. Emlittetett az is, hogy a népoktatási törvény szerint az iskolák kisajátítása Ichetlcimé van téve. Nézetein szerint ez sem a népiskolai törvénynek föladata, hanem a kisajátítási törvény illető §-a, az a szakasz, mely a kisajátítás eseteit körülírja, módosítandó oda, hogy erre is terjesztessék ki a kisajátítás. Gyakran fölhozzák, hogy az 5°/ 0 adó nem elegendő. S ez kétségtelen, ha ezen 5% adót ugy tekintjük, mint egyedüli forrást, amelyből kell födözni a községeknek a közoktatást; de én már fönebb emiitettem, hogy a községeknek szintoly kötelességük a közoktatásról költségvetésükben gondoskodni mint egyéb közigazgatási kiadásaikról; minthogy a nagyobb községek, különösen a királyi és némely rendezett tanácsú városok meg is felelnek ezen kötelességüknek. Miért bírjanak ellenkező kiváltsággal a kisebb községek? A megye föladata a községeket arra szorítani. Ahol a község ereje nem elegendő a közoktatás szükségletének födözésére: ott áll elő annak szüksége, hogy az 5 %-os adó kivettessék; ott vau indokolva második sorban az államsegély. Megengedem, hogy az öt százalék igen sok esetben nem elegendő; de kérdem, hány helyen történt meg annak kivetése? Még ezzel sem történt meg a kísérlet, (Tetszés.) Emlittetett a tanítók fizetésének csekély volta, és ez kétségtelenül áll. Nincs más alternatíva, mint vagy igen leszállítani követelésünket a néptanítók képzettsége irányában, vagy jobban díjazni őket. Azonban fájdalom, épen a viták alatt fölhozott, adatokból is látom, hogy még igen soknak kell történnie: míg azon 300 forint minimum is eléretik, amelyet a törvény megszabott. Az illető orgánumoknak oda kell működniük, hogy legalább ezen minimum mindenütt éressék el, amely minimum, kivált kiképzett okleveles tanítók fizetésére viszonyaink kö"zt sem elegendő ugyan minimumnak sem ; azonban mégis nagyobb némely más nagyobb államok, például Olaszország átlag fizetéseinél. Mig az átalános átlag nem éri el a 300 forintot, addig ezt kellene nűndenekelőtt sürgetni. (Élénk helyeslés.) Emlittetett itt még egy eszme, nevezetesen az, hogy a községi iskolákban nő tanítókat is alkalmazzunk. Készemről azt Mszem, hogy ez eszme nem érdemelte meg azon szemrehányást, melyet Schvarcz Gyula képviselő ur ezért a tisztelt közoktatásügyi minister urnák tett. Ezen eszme igen termékeny. (Élénk helyeslés.) Nemcsak Norvégia példája mutatja azt, hanem Angliáé, Olaszországé, és legnagyobb mértékben Amerika példája. (Élénk tetszés.) Méltóztassanak megnézni mindazon munkákat, melyek az amerikai közoktatásról értekeznek: átalában azt jegyzik meg, hogy kivált a kisebb gyermekekkel a nőtanítok sokkal jobban tudnak bánni, mint a férfi tanítók. (Schvarcz Gyula közbeszól: A leányiskolákban l) Amerikában nemcsak a lány-, de a fiúgyermekek nagyobb része is nőtanitók által taníttatik. (Igazi Ugy van!) Es épen az a tapasztalás, hogy a gyermekek ezekhez jobban simulnak, és a fegyelem föntartásá sem oly nehéz azon fiiskolákban, amelyekben nőtanitók tanítanak, mint ott, ahol férfitanitók tanítanak. (Fölkiáltások: Ugy van l) Körmendy tisztelt képviselő ur egész seregét idézte a népoktatási törvény azon rendeleteinek, amelyekben a végrehajtás a lehetőségtől van föltételezve. Ő tehát olyan törvényt akarna, mely a lehetetlent is meg parancsolja, (Élén]: derültség.) Nem hiszem, hogy egy ilyennek végrehajtásában nagyobb lenne a siker, mint egy oly törvény mellett, mely csak a lehetségest rendeli el. (Élénk derültség.) Tisztelt ház! Még egy nagy eszmét pendített meg Körmendy tisztelt képviselő ur, i. i. az internátus kérdését. Azt mondotta, hogy a tanitóképezdékben azért nincs elég növendék, mert az internátust a törvény nem engedi meg. Engedje meg a tisztelt ház, hogy még erre egy pár észrevételt tegyek. (Halljuk\) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az eredeti törvényjavaslatban, melyet volt közoktatási ministerünk báró Eötvös terjesztett be, benne volt az internátus; azonban hosszabb vita után, melyben én is részt vettem, kitöröltetett. Azóta egy Ízben megkiséreltetett a budget tárgyalás alkalmával vinni keresztül az internátus kérdését egyes tanitóképezdéknél. Azonban akkor ismét többen fölszólaltunk ezen eszme ellen, és a tisztelt ház elvetette azt. Megengedem, hogy ott, ahol rósz helyen vannak a tanitóképezdék, hol a növendékeknek nincs módjuk magoknak tisztességes házaknál föntartást szerezni: a tanképezdék internátus nélkül nem prosperálhatnak. De itt is, tisztelt ház, a hely megváltoztatásában van a hiba. Át kell az ilyen rósz helyen lévő képezdét más helyre tenni. Ilyen hely például Csurgó. Többszür mondotta nekem boldogult báró Eötvös