Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-81

32 81. országos ülfe február 4. 1873. noka a hazának; de az van mondva, hogy ebben az egy esetben, ha megválasztatott, akkor azután vagy a képviselői állást foglalja el, vagy pedig azon hi­vatalnak feleljen meg, amelyben él. így tehát, tisztelt ház, Csengery képviselőtár­sam ezen okoskodását, megvallom, hogy olyannak, amelynek értéket tulajdonítani lehetne, nem tartom, nem látom. Egyébként igen örvendetes jelenségnek lenni tapasztalom azt, mikép most a túloldali kép­viselők köréből többen, de különösen Csengery kép­viselőtársam (Halljuk!) az 1848. törvényeknek teljes érvényben és épségben fentartását kívánják, azon 1848. törvényezikkeknek, melyeknek több jelentékeny pontjai az 1867. XII. XV. és XVI. és több tör­vényczikkek hozatala által megdöntötték, épen azon képviselőtársaim, kik nem találták szükségesnek azt, hogy a 48. törvények, melyek tisztán és egyedül a personal unió alapjára voltak fektetve, az 1867. XII. törvényczikk hozatalának gátul szolgáljanak, azon törvények hozatalára, mely a real-uniot cano­zinálta és hozta létre a magyar hazában. Ily eljárást én, tisztelt ház, következetesnek nem tekinthetek és nem tarthatok, annál kevésbhé; mert hiszen vannak törvények, mint az 1723. I. II. III. és az 1790. X. törvényczikk, melyek a ma­gyar hazát függetlenné, semmi más uralmának és idegen hatalomnak alárendeltetni nem engedik, és mégis mind ezen törvények, mind az 1848. törvények megsemmisítését czélzó 1867. Xll-dik törvényczikk hozatott. Azon képviselőtársaim tehát, kik most az 1848. törvényeknek védelmére, küzdhomokra lépnek, és töb­ben mások is a túloldalról nem látták szükségesnek annak idejében az ellen felszólalni ; hanem igenis maga Csengery Antal képviselőtársam és többen a túloldali képviselők közül a hazánk függetlenségét leromboló 1867. XII. törvényczikket meghozatni se­gítették. így tehát, tisztelt ház, azon indokokat, melyek az incompatibilitási törvényjavaslatnak egy 15-ös bi­zottság által történendő elkészítése ellenében fel­hozattak: annyival kevésbbé tartom elfogadhatóknak és döntőknek, mennyivel bizonyosabb az, miként a miniáteriumra bízását az incompatibilitási törvény­javaslatnak nem látom következetesnek akkor, mi­dőn már a ministerium a múlt ülésszak alatt e te­kintetben beterjesztett egy olyan törvényjavasla­tot, amely az incompatibilitási törvénynek létreho­zatalát hordozta ugyan czimén, azonban az incom­patibilitásnak teljes, tökéletes megsemmisítését hor­dozta méhében. Hogyan várhatja tehát a tisztelt ház, hogy azon ministerium, mely a múlt ülésszak alatt a ministeriumhoz hasonló irányban és elvek alapján halad, egy másik oly incompatibilitási tör­vényjavaslatot adjon most a ház elé, mely az in­compatibilitás kérdésének tüzetes és kielégítő eldön­tését tartalmazza. Én tehát ezen oknál fogva sem nyugodhatom meg abban, hogy ezen incompatibilitási törvényja­vaslat előterjesztése és elkészítése ne a szabadon választandó 15-ös bizottság, hanem maga a minis­terium bizassék meg. Továbbá, tisztelt ház, volt még tegnap egy módositvány előterjesztve Irányi Dániel tisztelt kép­viselőtársam által, melyben az van javasolva, hogy a tárgyalás alatt levő pontba az is foglaltassák belé, hogy a hivatali állomások pályázat utján töltesse­nek be, és a kik egyszer már megválasztattak: azok hivatalaiktól csak azon esetben fosztathassanak meg ? ha a fölállított fegyelmi bíróság hivatalaikban elkö­vetett hiba vagy vétkes mulasztás miatt elitéltet­nek. Ez, tisztelt ház, nincs ellentétben a pénzügyi bizottságnak jelen tárgyalás alatti pontjával, én te­hát amellett, hogy Tisza Kálmán és Pólya József tisztelt képviselőtársaim öszhangzó módositványát elfogadom, egyszersmind az Irányi Dániel tisztelt képviselőtársam által beterjesztett módositványnak ugyanezen pontnál történendő fölvételére szavazok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Máriássy Béla: Tisztelt ház! Nem volt szándékom e tárgyban fölszólalni; de miután szavaim tegnap több félről félremagyaráztattak, kötelességem­nek tartom nyilatkozni. Magyarország közigazgatását egy kitűnő állam­férfi ázsiainak mondta, Zsedényi tisztelt képviselő ur, ki e tekintetben tekintély, mert 12 évig szol­gált az államcancellár alatt s igy tapasztalatai le­hetnek e téren, folytonosan ostromolja, az ellenzék rosznak állítja a közigazgatást. Én, tisztelt ház, nem tartom olyan rosznak, mint amilyennek le van festve. Kétségkívül sok hiányai vannak, de minden esetre jobb ugy a dicas­terialis kormánynál, mint a provisoriunmál. Miután azonban nem tökéletes, én a reformokat szükséges­nek látom. Akarom azonban, hogy a reformok ne félszegek legyenek, hanem teljesek. Nekünk különben is szokásunk, mindig foltoz­gatni és épen azért nem kényelmes ruhánk, mert mindig igazítunk rajta. A közigazgatás csak akkor fog föladatának megfelelni, ha minden hivatalnok teljesitendi kötelességét. Már pedig az, hogy valaki kötelességét teljesítse, csak azon esetben lehetséges, ha más foglalkozása nincs. Én elhiszem, hogy az olyan tehetséges férfi, mint Szilágyi Dezső képviselőtársam, eleget tehet kötelességének a ministeriumban, ugyanazon időben codificálhat, és végre e házban képviselői köteles­ségét is teljesítheti. Hanem egy dolgot nem hihetek, s ez az, hogy ugyanakkor, midőn egy mínisteri ta­nácsosnak Budán vagy Pesten referálni kell: egyidejű­leg a képviselőházban is jelen lehessen. Ez phisikai

Next

/
Thumbnails
Contents