Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-95
93. országos ülés február 21. 1873. 373 E tekintetben amint a kormány intentióját ismerem, ő határozottan a hálózati mellett van. Igen örvendek, hogy igy van. Akik nem ilyszerü megoldását kívánták a közraktárak kérdésének, akik megelégedtek azzal, ha Pesten fog fölállitatni, vagy pedig ha a vidéki emporialis helyekre leendő fölállítása bizonytalanig elnapoltatik: mind azok, vagy ,a kereskedelmi centralisatió pártolói, vagy mint ilyenek, saját érdekeiket tekintik csak; vagy ha nem A centralisatiót akarják pártolni és azt hiszik, hogy a kereskedelmi decentralisatiót igy is ellehet érni: akkor kár, hogy kereskedelmi tekintélyeknek hirdetik magokat, mielőtt ily kérdésekben magoknak alapos tanulmányt szereztek volna. Igen sajnálatos, hogy a pesti kereskedelmi körök a lehető legnagyobb ellenszenvet tanúsítják a kérdés olyszerű megoldása iránt, hogy az ország minden emporialis vidéki helyein állitassanak föl ezen entrepók; igen sajnálatos, hogy ismételve mind a. lapokban, mind a kormány által összehívott enquettekben ilyenféle nyilatkozatokat lehetett hallani kereskedelmi szakférfiaink részéről. Nem igen jól esik nekem, tisztelt ház, hogy szaktekintélyekkel szemben, ily nyilatkozatot vagyok kénytelen tenni; de éveken át figyelemmel kisértem a tendentiát, mely a pesti kereskedelmi körök egy részét vezette, és azt hiszem, hogy az eílen nincs .más orvosság, mint a nyílt férfias nyilatkozat, az -eljárás nyilt roszalása. Mily okokat hoznak föl ? Azt mondják: egyelőre elegendő lesz csak Pesten állítani föl a közraktárakat; mert arra kell törekednünk, hogy a kereskedelem, különösen a nyers termények tekintetében, mindinkább öszpontosittassék a fővárosban; tehát maga a termény is a fővárosban öszpontosittassék. Ez az első hibás kiindulási pont. A modern kereskedelmi politikának teljes félreismerése ez, s nem egyéb, mint önzés. A kereskedelmet centrálisaim kell, az árut soha. A közlekedési eszközök és az árukban levő kölcsönös kereskedelmi forgalom mai nagy fejlődöttségénél fogva csak azon politika helyes, mely mellett az internationalis közvetítést a legrövidebb és legolcsóbb utakon lehetséges eszközölni. Ez elvet tartotta helyesnek a képviselőház is, midőn a vasúti hálózat, illetőleg a főbb vonalak megállapításánál tekintettel volt arra, hogy külföldi kereskedelmünk, hogy például csak az alföldi vonalra utaljak, a legrövidebb utón. a tenger utján jöjjön a külföldi piaczokkal érintkezésbe. Ez elvnek helyességére mutatnak azon vonalak, melyek, mint például a kassa-oderbergi, részint készek, részint munkában levők, s melyek Észak-Németországgal s 'Európa több tartományaival egyenes összeköttetésbe akarnak hozni. Nem kell félni a pesti kereskedőknek attól, hogy ez által vesztenek. Nagy különbség van a kereskedelem centralisatioja és az áruk centralisatioja közt. A kereskedelmet öszpontositani, az árukat szétosztani kell, hogy legrövidebb, legolcsóbb utón külföldre szállíttathassanak. E harmóniát kell követnünk, mely meg van sértve, mihelyt a közraktárak oly módon fognak építtetni, hogy csak Pesten lesznek és a vidéken nem. Egy más okát kell még megezáfolnom azon kereskedelmi köröknek, melyek magokat a decentralisatio híveinek vallják ; de a kérdést még teljesen nem ismerik, vagy nem tanulmányozták; mert ha a vidéki emporialis helyeken közraktárak, a hambárok fiókjai nem lesznek fölállítva : lehetetlen, hogy — mint ezt ezen téves nézet pártolói körében hangoztatni halljuk — a gabonakereskedést ugy berendezhessék, hogy a pesti közraktárak védszárnyai alatt a vidéki emporialis helyeken csak egyszerű vasúti raktárakban legyen a gabona elhelyezve. Ezen fölfogásuk csak azt árulja el, hogy azon nagy fontosságot, melyet az országos közraktárak intézménye az összes kereskedelemre gyakorolni hivatvavan, nincsen fogalmuk; nincsen fogalmuk mindazon garantiákról, melyeket a közraktárak intézménye által nyerne a kereskedés, milyenek az olcsóbb és gyorsabb szállitás, a gabonák osztályozása, s — habár tudom, hogy ez nálunk nem megy oly könnyen, mint egyebütt, — a föltétlen rendelkezési jognak a hitelezők részére föntartása, kik a gabonáért pénzt adnak, értem a Warrenz-rendszernek azon jótékony hatását, mely egyedül megtartható, mely egyedül csak akkor létezhetik, ha a gabona fölötti rendelkezés minden birói közbenjárás föltétlen kizárásával a hitelezők számára föntarva és megőrizve van. Ezen garantiákat, ha a gabona a vidéken csak egyszerűen a vasúti pályaudvaroknak eléggé ismert födött vagy nyilt raktáraiban tartatik: meg nem nyerjük ; s igy az entrepot-k áldásait az összes vidéken a kereskedés legnagyobb részére nézve elérni nem fogjuk. Azt hiszem, tisztelt ház. hogy ezek oly nyomós érvek, melyeket én csakis a tárgynak bővebb, behatóbb tanulmányozásával foglalkozott egyénei: előadása után és a velők való érintkezésből meríthettem, s magam is behatólag tanulmányozván a kérdést, ezek mind oly érvek, melyek határozottan az ellen szólanak, hogy egyedül a főváros számár:., állapittassék meg a közraktárak intézménye. Ez helytelen és nemzetgazdászatilag hibásnak mondainbj ki, és én azt hiszem, hogy ezen igazságban már benne van a directiva a kormány részére, hogy nem tekintve az egyes befolyásokat, melyek ezen közgazdasági reform behozatalában el akarják téríteni az egyedül helyes úttól, elfogadja az egész hálózatot ugy, mint az a közgazdaság érdekében kívántatik.
