Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-95

:370 95. országos illés február 21. 1873. Mindezen okok engem azon meggyőződésre vezettek, hogy ezen vám- és kereskedelmi szövetség Magyarországra nézve káros, következőleg eltörlendő. De mielőtt ezt indítványoznám, óhajtom, hogy minden ember meggyőződjék arról, ami] bennem már megerősödött meggyőződéssé vált. s azért azt vagyok bátor indítványozni, hogy a ház egy szakbizottságot küldjön ki avégett, hogy ez kihallgatván Magyarország mezei gazdáit, kis és nagy iparosait, kereskedőit és egyéb szakférfiakat az ország minden vidékéről, beható vizsgálat tárgyává tegye azon kérdést: milyen hatása volt eddigelé, és milyen hatása van az 1867-ben kötött vám- és kereskedelmi szerződésnek. Ha ezen vizsgálatból, amint nem remélem, az tűnnék ki, hogy ezen szerződés Magyarország érdekeire nézve nem káros: ám tartassák fön tovább is. De ha ellenkezőleg ki fog derülni, amint hiszem, hogy ezen szövetség nagyrészt oka iparunk és mezei gazdaságunk pangásának: akkor elvárom a tisztelt ház hazafiságától, hogy meg fogja tenni azt, amit hazafiúi kötelessége parancsol. Tisztelt ház! Ne méltóztassék szem elől téveszteni azt, hogy azon vámdijszabályzat, azon kereskedelmi, hajózási, consulatusi és egyéb közgazdasági szerződések, amelyek jelenleg fönállanak, azon időkorban létesültek és köttettek, amidőn a magyar kormánynak még mindezekhez szólója nem volt ; (Helyeslés bal felől) s ugy hiszem, nem kell hosszas bizonyítás arra, hogy elhigyj ük, miszerint azon kormány, a mely akkor ezen vámdijszabályzatot megállapította, s azon szerződéseket megkötötte : nem a mi hazánk érdekéit tartotta szem előtt, hanem Ausztria érdekeit, amelyek pedig, különösen az ipart illetőleg, Magyarország érdekétől lényegesen eltérnek. (Helyeslés bal felöl.) Ezeket elmondva, tisztelt ház, bátor vagyok fölolvasni azon határozati javaslatot, melynek elfogadását önöktől kérem és várom. (Olvassa:) Küldjön ki a képviselőház egy 12 tagú bizottságot, mely mezei gazdáknak, nagy és kis iparosoknak és kereskedőknek az ország minden vidékéről, valamint egyéb szakértőknek meghallgatása után véleményes jelentést tegyen arról, milyen hatása van Magyarország mezei gazdaságára, kis és nagy iparára, ugy szintén kereskedésére, és átalában közgazdasági életére az 1867-ben Austriával kötött vámszövetségnek átalában. különösen pedig a közbenső vámok megszűnésének, a létező vámdijszabályzatnak és a külhatalmakkal kötött kereskedelmi és egyéb közgazdasági szerződéseknek, és a közvetett adók és jövedékek egyenlőségének. * Ajánlom határozati javaslatomat a tisztelt háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés bal felöl.) Mihályi Péter jegyző (újra olvassa a határozati javaslatot, mely a következő képviselőktől van aláírva:) Csanády Sándor, Bobory Károly, Vajda János, Helfy Ignácz, Kállay Ödön, Patay István, Kiss János, Trifunácz Sándor, Lázár Ádám, Csiky Sándor, Vidacs János, Csernovics Péter, Németh Albert, Deáky Lajos. Tisza László : Tisztelt ház! Azok utáu, . amiket az igen tisztelt minister ur épen most elmondott, anélkül, hogy kiterjeszkedném azon helyes ipari és kereskedelmi nézetekre, melyeket kifejtett, — miután meg vagyok győződve, hogyha megmarad benne az erős elhatározás elmondott nézeteit érvényesitni, ha nem fog soha vonakodni a kellő részletes fölvilágosítást megadni: nézeteinek támogatásában bizonyosan találkozni fog a ház minden tagjával pártkülönbség nélkül; — e tekintetben beérem azzal, hogy neki éhez elég erőt és kitartást óhajtsak. (Átalános élénk helyeslés.) Engedje meg a tisztelt ház, hogy a mezőgazdaság körül helyesen kifejtett elveihez némely szélmegjegyzést — glossát — tegyek, s a magam szempontjából is megemlítsek egy pár oly tárgyat, mely — meg vagyunk győződve — általa elfeledve nincsen; de melyeket rövid keretbe összeszorított igen csinos beszédében nem volt szives fölemlíteni. Tökéletesen igaza van a tiszteit minister urnák, hogy a gazdaság ügyeibe egyenesen beavatkozni még kevésbbé lehetséges, mint lehető lenne a kereskedelemre, vagy gyárra nézve; de megfordítom a tételt és azt állítom, meglehet azért, mert specialiter gazda vagyok, hogy a fölemiitett három iparág közül épen a mezőgazdaság az, mely legjogosultabb arra, hogy a kormány segélyezőleg hóna alá nyúljon. (Helyeslés.) E tekintetben helyeslem azon nézetét, hogy főteendő itt a szellemi támogatás és nagyon kérem, hogy a kormány szellemi befolyásának eszközeit magától sem ministertartásai, sem talán a pénzügyi bizottság által eldisputáltatni ne engedje. (Derültség.) Kérem arra, hogy ha egyfelől a főtanintézeteket szaporítani nem szándékozik, — miután e kifejezéssel élt, — a meglevő vagy alakulásban lévő főbb tanitézetek sorozatába méltóztassék nem csak a kassait, hanem a Magyarország déli részében szükséges főtanintézetet is fölvenni akkor, mikor annak fölállítását anyagi körülményeink megengedik. De igen nevezetes anyagi teendői is vannak a kormánynak a mezőgazdaságra nézve és én azt hiszem, hogy a t. ház e tekintetben sem fogja megvonni segítségét attól, akiről látja, hogy teljes bizalommal, szakértelemmel és a viszonyok teljes ismeretével akarja mezőgazdasági intézményeinket javítani és közvagyonosodásunkat előmozdítani.