Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-95
364 95. országos ülés február 21. 1873. Daczára ennek, az egyes rovatoknál és tételeknél mégis némi változások észlelhetők. A fizetések és lakbérek rovata alatt 500 forinttal kevesebb követeltetik most, mint a múlt évben engedélyeztetett. Megszüntetett ugyanis egy segédhivatali aligazgatói állomás, mely 1000 forint fizetéssel, és 200 forint lakpénzzel rendszeresítve volt, ami által 1200 forint megtakarítás eszközöltetnék. Javaslatba hozatik azonban: két irodatiszt fizetésének egyenkint 100 forinttali fölemelése és egy uj számtanácsosi állomásnak rendszeresítése 1300 forint fizetéssel és 300 forint lakpénzzel, mely, ha megszavaztatik, egy 900 forint fizetéssel és 200 forint lakpénzzel rendszeresített számtiszti állomás megszüntetését teszi lehetségessé. Ezen változások által a fönebbi 1200 forintot tevő megtakarítás 700 forinttal kevesbittetik. — A bizottság a központi igazgatás benső szervezetének ezen megváltoztatását helybenhagyni javasolja és az e rovat alatt kért 125.610 forint elfogadását ajánlja. A többi rovatok összegei változatlanul olyanok, mint 1872-ben voltak, csak a 4. rovat alatt „ Jutalmazások és segélyek" fejében 500 forinttal több vétetik igénybe, mint 1872-ben. A bizottság ezen tételt is indokoltnak találja és ezen czün alatt a kért 163.380 forint megszavazását hozza javaslatba. Levonandó azonban ezen összegből a 136.110 forintot tevő személyes járandóságok után számítandó 2°/ 0-os intercalare, ami által ezen összeg 2.720 forinttal 160.660 forintra leszállittatnék. Zichy József gr. föSclmivelés— ipar- és kereskedelmi misiisler: Tisztelt ház! (Halljuk!) A napirenden lévő költségvetés oly időben állapíttatott meg, sőt oly időben ment át a pénzügyi bizottság tárgyalásán, midőn én, ki csak az imént vettem át ő felsége kegyes bizalmából tárczámat, a történt megállapodásokra semminemű befolyást nem gyakorolhattam. Ha mindamellett egészben magamévá teszem e költségvetést, amint az most előttünk fekszik, föntartván egyes tételek tárgyalása alkalmával nézeteimnek nyilvánítását : könnyíti állásomat egyrészt azon körülmény, hogy hivatali elődöm nemcsak tagja a ministerimnnak, hanem épen a kormánynak feje is, kinek támogatására tehát egyes kérdésekben bizton számithatok; hanem könnyíti az is, hogy a pénzügyi bizottság szigorú bírálata mellett is alig talált az előterjesztett költségvetésben sok változtatni valót. Azon néhány tételnek pedig, hol lényegesebb megszorításokat javasolt, ott tán a tárgyalás folytáu ki lesz deríthető, miszerint azoknak a költségvetésbe eredetileg történt fölvétele alapos okoknál fogva történt. S így talán mellőzhetnék minden további szót, ha magam is mélyen nem érezném, hogy a tisztelt ház méltán kívánhatja ismerni nézeteimet az iránt, (Halljuk! Halljuk!) miként szándékozom fölhasználni a megszavazandó budgetet, vagyis: hogyan vélem érvényesíteni befolyásomat az ország közgazdasági viszonyainak azon részére, mely a vezetésemre bizott ministerium ressortjába tartozik. (Halljuk!) Ne méltóztassék, tisztelt ház! teljes programmnak venni az általam röviden előadandókat, mert ezúttal azon irányeszmékből csak néhányat szándékozom kifejteni, melyek szerint anyagi érdekeinket fejlesztendőknek tartom. (Halljukl Halljuk \) Tagadhatatlan ugyan, hogy összes anyagi termelésünk súlypontja még mindig a mezőgazdaságra esik és a közgazdasági haladás egyes csépjeit tekintve, meg kell vallanunk, hogy Magyarország eddigelé még mindig kiválóan földmivelő állam. Mégis nem kényelmességi szempont az, mely a költségvetés egyes részei sorozatában késztet haladni, ha nézeteim előadását az iparra vonatkozókkal kezdem meg; hanem teszem ezt azért, mert meg vagyok győződve, hogy valamint más országokat épen az ipar segítette a művelődés és jóllét azon polczára, melyen jelenleg szemléljük: ép ugy az iparos érdekeknek talán nem elégséges áoolása oka annak, hogy inkább, mint más országok, függünk még mindig az időjárás szeszélyétől, a külföldi termelési viszonyok conjecturáitól, és nem tudtuk még nagyobb virágzásra segíteni hazánkban az égalji viszonyoktól függetlenebb termelést és folytonos munkásságot, mely, amint eg3'részt az ország anyagi jóllétét gyarapítja, ugy másrészt segíti erősíteni, sőt teremteni azon polgári középosztályt, melyen a modern állam hatalma s ereje alapszik, s melynek gyarapítása nálunk épen a politikai eszélyességnek is postulatuma. (Helyeslés.) Népességi viszonyaink átlag és országszerte nem a legkedvezőbbek az ipar fejlődésére. Nem lehet tagadni továbbá, hogy azon abnormis munkaviszonyok, melyek itt uralkodnak, még abban is gátolnak, hogy más államok tapasztalás-szerezte vívmányait előnyünkre használhassuk; de valamint tudom, hogy ezen viszonyokkal számolnunk s megküzdenünk kell; ugy tudom másrészt azt is, hogy nem ezek egyedüli akadályai nagyobb mérvű iparos fejlődésünknek; hanem, hogy van számos egyéb, mely részint az illető osztálybeliek lelkes összeműködése, részint az államnak is erélyes közbenjárása által vagy végkép megszüntethető, vagy legalább enyhíthető. (Ugy vanl) Az e fajta bajok közé kell soroznom a hiányos ipari oktatást és szaknevelést, (Helyeslés) s míg itt föl lesz keltve kellő mérvben az érdekeltek buzgósága: közbelépendőnek találom az államot és kötelességének ismerem, hogy az iparos szakoktatás.
