Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-92
92. országos ülés február 18. 1873. ó IS Ez alkalommal tehát a részletes jelzésektől elállók ; azonban a költségi előirányzat átalános tárgyalása alkalmával a minister ur tartott beszédében némely aggályokra találtam. Azt mondja t. i. a tisztelt minister ur beszédében: a vizszabályozások körül és azok irányában a kormány megtette a kellő intézkedéseket és azoknak eredményét a jövő időtől lehet várni. Én meg vagyok győződve, hogy a minister ur teljesen megnyugodott lelkiismeretes intézkedéseiben ; de mégis megtörténhetik, hogy lelkiismeretes intézkedései daczára ugy járhat a minister ur ezen dologban, mint azon ember, ki földjét jól megműveli, megszántja, annak a kellő inunkat megadja, azután beleveti a magot s az időtől és az isteni gondviseléstől várja a jő termést ; de mégis hibázott azon ember, mert minden igyekezete daczára egyet elfelejtett, t. i. elfelejtette a búzát beoltani és igy megtörtént, hogy minden megfeszitett munkája daczára is, búzája elüszkösödött, s nem lett jó termése. A tisztelt minister ur is költségvetési előirányzatában, 450 ezer frtot kért megszavaztatni az átmetszések sikeresitésére, de minden jó akarata mellett ez alkalommal elfelejtette egyszersmind azon intézkedést is megtenni, hogy necsak az átmetszések sikeresitése foganatosittassék, hanem hogy egyszersmind tér nyittassák az átmetszéseken kivezetett rohammal lefolyó viz befogadására; az pedig másként nem történhetik, hacsak a szabályellenesen megszorított árterek nem bővíttetnek ki ; mert ha ez utóbbi elmarad : az első árviz nagyobb károkat fog okozni, mintha a dologban semmi nem történt volna, Tisztelt ház! Én a Tisza szabályozási alapmüveket egyátalában roszaknak tartom; mert bár egy részről elhiszem azt, hogy ki lehet számítani, miszerint egy meder mennyi köböl vagy köbláb vizet képes magába fölvenni, de más részről nem hiszem, hogy ki lehet számítani, hogy a természet mily mennyiségű vizet akar előteremteni, melynek azután ugyanazon korlátolt medrü-csatornában kell lefolyni. Ezen szempontból tehát meg vagyok győződve, hogy egy nagy katastropha elébb-utóbb be fog következni, ha ezen hiba nem orvosoltatik. Mert, tisztelt ház, vagy szét fogja rombolni a nagy menynyiségü viz a védmüveket, vagy pedig ha ezen védművek elég erősek lesznek a viznek ellenállani : ki fog terjeszkedni oda. a hol eddig árviz nem volt, elő fogja idézni a fakadó vadvizek terjedését, a mi nagyon természetes és ezeknek terjedése évről-évre már is észlelhető. De ennek okát nem is keresik ; oka pedig abban rejlik, hogy a folytonos magas állású viz nagy nyomást idéz elő, és e nagy nyomás következtében a földrétegébe betóduló vízerek tágulnak, és igy időnként mindig nagyobb mennyiségben fognak mélyebb helyeken a föld fölszinére kiszorittatni. KÉPV. H. HAPLÓ. 18jJ. IV. KÖTET. Ennélfogva én azt hiszem, hogy a szabályellenesen zabolázott viz vissza fogja követelni uralkodását az ártérből kivont földterületekre nézve; azon 100.000-nyi holdföídek, melyek az eke- és kapa uralmának meghódoltak, ismét a viz uralma alá fognak jutni. Mennyi kár, midőn az ily fakadó vizek folyton szaporodnak! Mennyi kár egyesekre nézve, midőn nagy munkával megmentett földjeiket nem használhatják. Például ott, a hol lakom, a nélkül, hogy a töltéseken valami tetemes igazítást kellene tenni : évenkint legalább 3, 4, 5 frtig kellett egy hold után fizetni kezelési költségeket. Ez évben már holdanként 10 forint van előirányozva minden hold után. Most méltóztassék hozzá venni, hogy ezen egy hold föld, melynek egy évben föntartása 10 frtba kerül, nem is egy hold tulaj donképen, mert azon egy hold földnek felét, némely helyen harmadát fakadó viz lepi el, s igy, lehet mondani, félhold használatáért fizet évenkint az ember 10 forintot. Azonban, tisztelt ház, ha már az általam három izben javaslatba hozott módok föl fognak használtatni : nemcsak a fakadó vizek fognak zaboláztatni. s ez által egyesekre haszon fog háramolni; de egyúttal az egyesek adó-képesebbekké is fognak válni, sőt azon 20—25 ezer holdra menő föld is, melyet a tisztelt minister ur múlt évi költségvetési előirányzatában az egyes birtokosoknak nem összhangzó állapota miatt, s ennélfogva a viztólmegmenthetőknek nem tartott, ezek is megmenthetők lesznek, és az egyesekre nézve virágzókká, hasznosakká az államra nézve pedig adóképesekké fognak tétetni. Másrészről aggodalmaim vannak a tiszaszabályozási kezelő hivatalnokoknak ezen művelete iránt közönbössége, hogy ne mondjam bureaukratikus működése folytán. Mert ha az ember egy olyan szabályozási mérnöknek azt mondja, hogy ezen átmetszés rósz, ha azt az egész világ is elismeri, hogy rósz : mégis élethalálharczot küzd az emberrel, s azt mondja, hogy ez a legsikerültebb átmetszés. Ha azt mondja az ember : itt a viz medre emelkedik, akkor már fölhevül , s azt mondja: az ember kontárkodik és más dolgába avatkozik. Midőn múlt szombaton a tiszaszabályozási központi igazgatóságnak léte- és nem létéről volt szó, azon meggyőződésben voltam, hogy ezen központi igazgatóságnak fönn kell maradni ; de nem azért voltam ezen meggyőződésben, mintha én ezen központi igazgatóságot jónak tartanám, hanem azért, mert egy jó ilynemű hivatalt kívánok föntartani, és létrehozni. Nagyon hasonlít ez a központi igazgatóság azon hajdani bécsi haditanácshoz, mely 100 mértföldről utasította a seregeket, hogy miféle mozdulatokat tegyenek ; onnan kaptak a seregek a tudósítást, hogy mikor és kit támadjanak, de gyakran megtörtént, hogy nem volt kit támadni, és jött a 40
