Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-92

314 92. országos ülés február 18. 1873. visszavonulási parancs akkor, midőn már a csatában voltak. Ilyen a központi igazgatóság, ilyen viszony van a 25 mértföldnyi Tisza szabályozásnál is ; holott a legegyszerűbb módja az igazgatásnak az lenne, hogy a színhelyen működjék, — legyen az Szegeden, Szentesen, Csongrádon, avagy Szolnokon ; annak az igazgatóságnak látni kell a vízállását időszakról, időszakra, látnia kell, hogy a megállapított műveletek mit eredményeznek és ahhoz képest kell intézkednie. Hiszen ha a székhely nem lesz ott: akkor csakugyan a Steiger Gyula képviselő ur indítványát kellend elfogadnunk, hogy t. i. ezen Tisza szabályozási munkálatok teljesítésével a közlekedési ministeriumnak vizépitészeti osztálya bizassék meg, ha tetszik távirati utón végezhetvén ezen osztály teendőit; el tudja ez is végezni épen ugy, mint most a központi igazgatóság. Tisztelt ház, a költség-előirányzatnak szőnyegén forgó tételét az átmetszések sikeresitésére sem a pénzügyi bizottság által ajánlott 350.000 írttal, sem a minister ur által kért 400.000 írttal nem fogadhatom el, hanem ezen tételre vonatkozólag bátor leszek a tisztelt háznak egy módositványt beterjeszteni. Módositványomnak czélja nagyon egyszerű, az, t. i. hogy ezen összeg — akár 300.000 írttal, akár 400.000 írttal állapittassék meg, — necsak az átmetszések sikeresitésére, hanem a szabályellenesen összeszorított árterek bővítésére is fordíttassák, és egyszersmind bátor vagyok indítványozni, hogy ezen megszavazandó összeg necsak a Kőrös folyó átmetszéseinek sikeresitésére fordiíassék, de a Maroson alul is, Szeged mellett, hogy ott mindig legyen lefolyása azon vizeknek, melyek Csongrádtól lefelé össze vannak szorítva. Kérem a minister urat: hogy méltóztassék pártolni ezen módositványomat ; a tisztelt házat pedig kérem méltóztassék azt elfogadni. (Olvassa a módositványt.) „A közlekedési ministerium költség előirányzatának 35-ik lapján a második tételszám a) pontja alatt ezen kitétel „átmetszések sikeresitésére" helyett tétessék: „ átmetszések sikeresitésére és árterek bővítésére.* Tisza Lajos közlekedési minister : Tisztelt ház! Nekem természetesen semmi kifogásom nincs az ellen, hogy ezen összeg bővebb, tágabb körbeni fölhasználhatás végett adassék meg ; mert gondolom, az indítványozó ur sem kívánja ugy értelmezni indítványát, hogy abban egyúttal már utasítást akarna foglalni aziránt, hogy azon árterek okvetlenül bővítessenek ; mert bár menynyire figyelmet érdemlők a tisztelt képviselő urnák fölszólamlásai, azok, csakis egyoldalú utasításoknak tekinthetők. Természetes tehát, hogy csakis lehető műszaki vizsgálat után lehet azt meghatározni, hogy az ő észleletei műszaki szempontból csakugyan helyesek-e. Méltóztatnak tudni, hogy a tiszaszabályozási tervezetet annak idejében Vásárhelyi készítette, s Francesco és Paleocapa felülvizsgálta. Ezen tervek alapján állapíttatott meg, hogy a Tisza mily partvédművekkel, illetőleg hogy mily távolságban, három egész négyszáz öl távolságra láttassák el. Ez egy egészen megállapított rendszer, amely szerint ezen Tisza szabályozás megkezdetett és keresztül vitetett. És ezen rendszeren egyoldaíulag, vagy helyileg a Kőrösön fölül, vagy a Maroson alul, változtatgatni nem lehet. Én nagyon szívesen tekintetbe vétetem a tisztelt képviselő ur által kifejtett nézeteket is akkor, midőn a tiszaszabályozási munkálatok keresztülviteléről lészen szó. E szerint, de mindig a szakközegeknek indokolt jelentése alapján fognám ezen összegeket fölhasználni. (Helyeslés.) Átalában még arra nézve vagyok bátor megjegyzést tenni, — mert különben fogalom-zavart idézhet elő, — hogy tisztelt képviselő ur a központi igazgatóságnak Budapesten való elhelyezése ellen szólalt föl. Bocsánatot kérek, ezen központi igazgatóság nincs is arra hivatva, hogy ő a helyszínén egyes észleleteket felvegyen. Erre valók azon mérnökök, akik igen is, a Tisza partján laknak. Ez tisztán admiiűstrativ közeg. Ennek a Tisza-part valamely pontjára való elhelyezése csak ugy felelne meg a czélnak, vagy semmi egyebet nem eredményezhetne, mint hogyha Pesten van. Hogy a műszaki közegek a Tisza partjain legyenek, az igen helyes. Itt is vannak administrationalis közegek, a melyek összpontosítják évről évre a Tisza különböző vidékeiről jövő jelentéseket; dehogy a központi igazgatóság Budapesten a kormány székhelyén legyen, ez igen is kívánatos. Majoros István: Tisztelt ház! Mint a Tisza vidék egyik képviselője, bátor vagyok néhány szóval röviden ezen tételre nézve is, képviselői jogomat gyakorolván, felszólalni. Többször fölemiitettem már ezen rovat tárgyalásánál, hogy mennyi visszaélés és mennyi visszás költségek történtek és történnek ma is, ezen szerencsétlen folyamnak szabályozásánál. Ami a fentartást illeti, arra nézve röviden bátor vagyok azt mondani, hogy sem magok a töltések, sem pedig az átmetszések nem felelnek meg azon czélnak , mely czélra roppant költségekkel fölépültek. Különösen nagy elégületlenségre ád okot a Tisza ezen folytonos áradása mellett , hogy mind ekkoráig, — jólehet, hogy az osztályonkint működő műszaki személyzet ki van nevezve, még pedig a Bach korszakában, a midőn minden megrostálás nélkül csakis udvaronezok lettek jutalmazva és hivataloknál alkalmazva a mai napig, daczára annak, hogy alkotmányos aerában vagyunk,