Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-80

24 80. országos ülés február 3. 1873. na föl azon eljárás mellett, a melyet Perényi tisz­telt képviselő ur ajánl. Azonban a dolog már több­ször meg volt vitatva, sok eszme cseréltetett ki e tárgyban és azt, hogy e kérdés épen szoros és el­választhatlan kapcsolatban állana a választási tör­vénynyel, nem ismerem el. A választás szabadságát, azt tartom, semmi utón és módon megszorítani nem szabad, de megszorítani lehet azt, hogy ki foglal­hassa el itt képviselői helyét. (Helyeslés.) Mondom, hogy ha először merült volna fel az incompatibi­litás kérdése: akkor nem tartottam volna kivihető­nek azt, hogy hirtelenében keresztülmenjünk rajta. De minthogy a kérdés égető, és mivel látjuk nap­ról-napra, hogy mily nehézkes eljárást követ a törvény­hozás a törvények alkotásában, megvallom, hogy nem szeretném ezen kérdést még egy országgyűlé­sen át mellőzni. Hogy ha figyelemmel vagyok arra, miként szoktak parlamentális országokban törvényt alkotni: két rendszert látok. Az egyik rendszer az, hogy organicus törvények alkottatnak. E rendszerhez gravitálunk mi most. Angliában a parlamentális élet classicus hazájában, a fölmerülő egyes nehéz esetek eldöntése által alapították meg az alkotmá­nyos rendszert, és ez az, a melyhez legközelebb áll Perényi tisztelt képviselőtársam indítványa, és ez az, amelynek alkalmazásától én sem idegenkedném; (Helyeslés.) mert azt tartom, hogy ha így egyes concret kérdések helyesen oldatnak meg ma és hol­nap és igy továbbra is: akkor egész lánczolatát fogjuk a kérdéseknek megoldani, melyek egymással a legtökéletesebb alkotmányos viszonyban fognak állani. (Helyeslés.) Ennélfogva minden esetre helyesnek látom az incompatibilitás behozatalát és szeretném azt még törvényen kívül is, azaz rendelet utján behozatni, miután a ház e tekintetben utasítván a ministerimot. az intézkedés nem a háznak akaratán kívül tör­ténik. Egyébiránt megnyugtatólag hatolt én reám, hogy a ministerelnök ur kijelentette, hogy minden esetre be fogja adni az incompatibilitási törvényt. (Helyeslés.) madarász József Tisztelt képviselő ház! Először is azon határozati javaslatra nézv melyet Perényi Zsigmond képviselőtársam adott be, kinyilatkoztatom, hogy én ugyan a képviselők ösz­szeférhetetlenségét törvény által is óhajtom majd elintéztetni, még pedig akként, az én vélekedésem szerint, hogy semmi bárminemű hivatalnok ne le­hessen képviselő. Elismerem azonban, hogy épen az országgyűlés azon határozata folytán, amelyet már hozott egyszer, hogy ha a képviselő állam-hivatal­nokká lesz, képviselői hivatalát letenni és magát újból választás alá bocsátani köteleztetik, követke­zetes önhaladási lépés gyanánt üdvözlöm ez eljárást addig is, míg az összeférhetlenség ügye törvény által el nem intéztetik, és ezt is egy részt az állam­háztartásra, más részt a képviselőházban az össze­férhetlenség ügyére üdvös lépésnek mondom. De habár én tovább kívánnám e határozati javaslatot a törvény alkotásakor vinni, most, hogy a ház ereszben határozzon, ennyiben szívesen üdvözlöm s ezt is jótékony haladásnak tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Áttérek a pénzügyi bizottság által javaslóit határozati javaslatra. Először is megjegyzem azt, hogy Pulszky Ágost képviselő urnák azon észrevé­tele, miként minden egyes nagyobbszerü részletbe belebocsátkozni nem lehetne, helvtelen és miként önmaga a pénzügyi bizottság szövegezése is meg­mondja már, hogy a hivatalok miként kevesbittes­senek, ép igy pártolom Irányi Dániel képviselőtár­samnak azon óhajtását, hogy a hivatalok csak verseny utján töltessenek be; először, mert ez adja meg azon lehetőséget, hogy ügyetlen egyének nem lehetnek hivatalnokok; de másodszor azt is, hogy fegyelmi utón bocsáttassanak el. Én tehát ezeket nem apróbb részleteknek, hanem nagyobb elvek­nek tartom és okvetlenül beveendőknek vélem a határozati javaslatba. (Helyeslés.) Bocsánatot kérek Pulszky Ágost kégviselőtár­samtól, hogy azon véleménye ellenében, mikép a ház gyakorlati kivitelére nem volna képes annak, mit ő a ministerek által óhajt elvégeztetni, hogy a szakbizottságokról ők intézkedjenek, mondom, ez ellenében figyelmeztetem őt, hogy ő fiatalabb kép­viselő levén, fiatalabb tagja e háznak, és igy a gyakorlati kivitelre nézve a tapasztalatot valóban meg nem szerezhette. (Derültség a szélső bal olda­lon.) De nézzen szét a képviselőházban azok közt, kik hosszú idők során keresztül szolgálják a hazát, mind közigazgatási, mind törvényalkotási, mind az igazságszolgáltatási téren; és ne higyje — nem mondom, hogy több képességgel birnak, mint a ministerek; de higye el — hogy legalább annyi képességgel birnak, mennyível ők, és mennyi a gyakorlati kivitelre szükséges. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nagyon sajnos is volna az, hogy ha nem igy állana a dolog. Megengedem, hogy azon 8—9 minister urak. kik a bársony-székeket elfoglalják, a legjobb akarattal a legjobb szándékkal vannak; de nem hiszem, hogy ők önmaguk kételkednének azon, hogy nemcsak 8—10 képviselő, de legalább is 20—25, sőt több tagja is van a képviselőháznak, kik épen olyannyira hivatvák gyakorlatilag a haza közigazgatási működéseinek kérdését megoldani, mint maguk a ministerek. Hiszen nagy szerencsét­lenség is volna az, ha a ministerek azon elvet tartanák, és ha állana az. amit Pulszky képviselő hisz akkor ha a 8—9 ministerek lemondanak, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents