Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-89
2 36 89. országos ülés február 14. 1878. vazni a megkívánt összeget, legalább nem a kívánt •nagyságban: ugy tüntettetnek föl, — ismétlem, különösen ami viszonyaink közt, amint nemegyszer megkíséreltetek nyíltan is föltüntetni a képviselőház ellenzékét a közel múltban; — ugy tüntettetnek föl, -mint a kik nem viseltetnek kellő loyalitással, s fölállittatik az a tan, amely pedig minden alkotmányos fejlődést és életet lehetetlenné tesz; — nem is említve, mennyire sértő magára a fejedelemre nézve, hogy az országnak csak egy pártja az, amely hűségesen ragaszkodik a dynastiához, hogy tehát azt minden áron kell föntartani. (Kerkapoly Károly péns•ügyminister megjelenik a teremben és elfoglalja helyét.) Ezek voltak akkor az indokok, amelyeknélfogva én a törvényt 10 évre megszavaztam. Most ugyan, tisztelt ház! nem mondom azt, — habár mind a minister uraktól, mind pedig a ma fölszólalt tisztelt szónokoktól hallottam, hogy tiszteletlenség a törvény iránt], ha meg akarjuk változ• tatni. Én ezt az elvet épen nálunk Magyarországon, hol annyi uj törvény van, melyet megváltoztatni okvetetlenül kell, ha hazánk jólétét akarjuk: soha semmi viszonyok közt el nem fogadom, még akkor sem, ha momentán hasznomra válnék is. (Élénk helyeslés jobb felől.) De helytelennek tartom azért, mert az én meggyőződésem, hogy a civilista emelését a föntebb előadott indokokból 10 évre elfogadott törvénynyel szemben indítványozni, indítványozni olyankor, amikor az ország, ha nincs is a véginség szélén, de minden esetre nagy deficittel küzd : oly eljárás, amely magának a monarchkus elvnek van véghetetlenül nagy kárára. (Élénk helyeslés bal felől.) Én, tisztelt ház, őszintén megmondom, elméletben nem sok súlyt fektetek e szavakra: ,a monarchia, vagy respublica", mert tudom a történelemből, hogy lehetnek nemzetek rabszolgák és szerencsétlenek respublica alatt, és lehettek szabadok és virágzók a monarchia alatt. (Élénk helyeslés.) Hazánk specificus viszonyai közt pedig azt is egyenesen kimondom, hogy határozottan monarchista vagyok. (Élénk helyeslés.) És mert határozottan az vagyok, roszallanom kell minden oly lépést, mely a monarchia elvének árthatna. (Helyeslés.) Hazánk kormánya bizonyosan törvényes jogánál és kötelességénél fogva eljárna azok ellen, akik a monarchiái elv ellen izgatnának az országban; de hígyjék el, hogy 100 ily izgató nem árthatna ez elvnek annyit, amennyit árt ezen törvényjavaslat. (Élénk helyeslés bal felől.) Roszalom tehát e törvényjavaslatot ezen szempontból, és megengedjenek, de önkénytelenül merül föl az emberek előtt azon kérdés, hogy vajon a magyar királynak udvaronczai vannak-e inkább, vagy komoly tanácsadói. (Élénk helyeslés bal felől.) Az udvaroncz föladata: azt tenni, amit perczileg kellene, nem gondolva a jövőyel; a komoly tanácsadóké: megmondani azt, ami talán perczileg kellemetlen, hogy biztosittassék a jövő. (Élénk helyeslés bal felől.) Helytelenítem tehát ezen eljárást monarchicus szempontból. Hogy azért helytelenítem főleg, mert olyankor történik, midőn oly nagy deficitje van az országnak: a természet involválja azt, hogy helytelenítem azért, mert az úgyis már fejünkre nőtt terheket még szaporítja. Már most ily körülmények közt azt kell magamtól kérdeznem, hogy vajon mi az, a mit tenni helyes? és én, tisztelt ház, miután azt a két roszat, .amely bekövetkezhetik, mind a kettőt megakadályozni nem tudom, óhajtom megakadályozni legalább az egyik rosznak bekövetkezését. Miután nincs hatalmamban eszközölni, hogy e törvényjavaslat viszszavétessék; nincs hatalmamban eszközölni, hogy a kért összeg meg ne szavaztassák; nincsen tehát hatalmamban eszközölni azt, hogy a mi magának a monarchia elvének árt, meg ne történjék; de ott van előttem a másik rósz, s e másik rósz szerintem abban állana, hogy a mi viszonyaink közt, ha nem is alapos indok, de látszólagos indok, és alkalom nyújtathatnék ; arra, hogy halljuk hirdetni ismét azon alkotmányellenes tant, mely sohasem használt; nem is fogna használni; de csakis ártott és ártana az országnak, csakis egyeseknek használt és használhatna, hogy t. i. minden áron egyik pártját az országnak kell a fejedelem által istápoltatni, mert csakis ez az, mely a fejedelem iránt loyalisan viseltetik, míg a másik rósz, a másik veszedelem; épen azért, hogy ha az előbbit meg nem gátolhatom, legalább azon kell lennem, hogy — amennyire tőlem telik, — ezt gátoljam meg. Bár bizonynyal sokkal könnyebb volna ártatlanságban mosnom kezeimet, visszautasítani az egészet: én részemről e törvényjavaslat elfogadásának ellen nem mondok; én kész vagyok a jelen helyzetben e törvényjavaslatot megszavazni. De egyúttal alkalmat veszek magamnak arra, hogy figyelmeztessem a tisztelt házat és a kormányt, hogy már anynyira elmentek a legszélsőbb határokig, annyira feszitették ez irányban a húrt, hogy én azt tartom, hogyha még bármi néven és czimen ezen törvény tartama alatt nagyobbitást követelnének, nemcsak mint népképviselőknek, és nemis főleg az adózók érdekében, de a monarchia érdekében kötelessége volna mindenkinek minden tőle kitelhető módon annak elfogadását meggátolni. (Élénk helyeslés bal felől.) Midőn ezt kijelentem, tisztelt ház! a jelen esetben, az elmondott indokoknál fogva sajnálva bár, lelkemből a kárt, mely már ez által a monarchikus elvnek tétetik, mégis a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés bal felől.)
