Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-87

87. országos ülés február 11. 1873. 205 Azt hiszem tisztelt ház! hogy minden komoly testületnek meg vannak — és kell hogy legyenek — czéljai. Az engedélyes társulatnak nem lehetett más ezélja, mint a vasútnak kiépítésével azon pénzösszeget kiteremteni, melyet a vasutba befektetett s magának garantiroztatott, és ennélfogva a vasutat akkép fölszerelni, hogy azt az összeget múlhatatlanul behozza. Ez fölfogásom. Hogy való-e vagy sem: azt a tisztelt ház ítéletére bízom. Miután én a szolid társulatot ekkép fogom föl: nmlhatlanul szükséges az engedályes társulatnak, mielőtt az engedélyt elfogadja, figyelembe venni, hogy mennyi forgalmi eszköz szükséges arra, hogy azon összegnek, mi arra fordittatik, kamatjai behozassanak, és ma is azt mondom, hogy ha ezt számításából kihagyta: igen könnyelműen járt el, és pedig oly könnyelműen, hogy a ház bizalmára ezáltal érdemeket nem szerzett. (Ügy van! jobb felől.) És ha én ezen általam helyesnek tartott okból emeltem szót egész átalánosságban egyik-másik engedélyes társulat ellen, miután Ivánka Imre tisztelt képviselő ur specifice, az északkeleti vasuttársulatra hivatkozva, iparkodott állításomat megczáfolni: azt merem állítni, hogy az északkeleti vasuttársulat kétszeresen könnyelműen járt el, midőn számítást nem tett, mennyi forgalmi eszköz szükséges arra, hogy a befektetett pénznek legalább 5%-a bejöjön; mert mint — ha jól emlékszem — az 18 70. évben a közlekedési ministerium költségvetésének vitái tanusiták, kétségbe nem vonható tény, hogy ezen engedélyes társulat az engedmény alábbszállitására vagy a forgalmi eszközök számba nem vételére semmiféle más társulat vagy a kormány által pressiot nem érezhetett; mert, a mint tudom, az engedélyes társulatnak igen jelentékeny tagjai, kik e házban ülnek, a ministeriumnál kieszközölték azt, hogy ezen engedély minden néven nevezendő concurrentia nélkül engedélyeztessék a társulatnak. így tehát módja és alkalma volt a társulatnak szigorú számítást tenni azon irányban, hogy mennyi forgalmi eszközre van szüksége, hogy a befektetett pénz kamatai kiteremtessenek ; és bocsássák meg a tisztelt képviselő urak, a tegnap mondottakra reflektálva csak kétségemet fejezhetem ki azon tegnap nekem adott feleletre, hogy, ha az ellenpárt jött volna többségre: akkor a szinházi pénzalapokról négy esztendeig a számadások el nem maradtak volna, mert semmi esetre sem igen nagy biztosítékot nyújtó egy képviselőnek olyatén eljárása, miszerint fölhasználja állását arra is, hogy egy concessio concurentia nélkül nyújtassák egy vagy másik társulatnak. Tisztelt képviselőház! Ivánka Imre t. képviselő társam múlt heti beszédemre vonatkozólag azt említette fel, hogy engem igen könnyelmű férfiúnak talált, midőn beszédét megtámadva, azt mondtam, hogy az állam semminemű néven nevezendő áldozatot se hozzon ezen forgalmi eszközök nagyobbitására, mert — ugy mond — ő nem kívánja az állam hozzájárulását, hanem az állam terheltetóse nélkül óhajtja a forgalmi eszközöket szaporítani. Megvallom őszintén, hogy oly férfiutói, ki másoknak komolysága iránt kifogásokat tesz: a maga részéről a komolyság tanúsítását elvártam volna, és hogy mai napon alkalmat vesz magának megmutatni azt, hogy mikép lehetne az állam terheltetése nélkül előállítani és szaporítani a közlekedési eszközöket. Miután azonban Ivánka Imre tisztelt képviselő társam azt nem mondotta, és nem igazolta hosszú beszédében : bocsásson meg, hogy már most én kételkedem az ő soliditása fölött egyedül e tekintetben ; és határozottan kimondom azt, hogy beszédének azon tétele, miszerint ő az államterheltetése nélkül kívánta a kocsikat és egyéb forgalmi eszközöket szaporítani : csakis phrasis volt beszédében, mely phrasissal el akarta takarni azt, hogy az országgyűlés minél előbb megszavazza a pénzt. Továbbá, tisztelt ház! nem fogadhatom el Ivánka képviselő urnák azon okoskodását sem, miszerint a vasúti politikát, melyet a tisztelt ház követett, ugy tüntette föl, mintha azt a többség vitte volna keresztül, mintha az a többség politikája lett volna; mert hiszen, a múlt hetek alatt, midőn az átalános tárgyalások folytak a költségvetés fölött, Lónyay volt ministerelnök ur eléggé hosszasan igazolta azt, hogy az első vasúti concessio minden előleges tervezetek meghányása nélkül, még mielőtt az országgyűlés törvényhozási képességgel birt volna : Debreczen város tisztelt képviselője által inditványoztatott; (Fölkiáltások bal felől: Nem igazoltai) és igy, tisztelt ház! a rendszertelen vasúti politikának megkezdője semmi esetre sem a jobboldal, de ezen előzmények után épen a baloldal volt. (Élénk ellenmondás bal felől.) De tovább menve, tisztelt ház! ugyan méltóztassék az egyetlen, a tisztelt ellenzék által úgynevezett családi vasúton kivül megmondani : melyik vasúti concessio megszavazására nézve volt a jobb és bal oldal közt eltérés ? És ezen vonal is megbukott az 1865 — 68~diki országgyűlésen, melyen túlnyomó többséggel birt a jobb oldal, és csak midőn az 1869-iki választások alkalmával a jobb oldal tetemes számú szavazatokat vesztett: akkor sikerült ezen vasút engedélyezését is keresztül vinni. (Derültség.) Méltóztassék tehát megítélni a jobb oldalnak vagy a bal oldalnak volt-e több befolyása ezen vasút engedélyezésében? (Nyugtalanság a bal oldalon.) Tisztelt képviselőház! Ivánka ur fölemiitette a vasúti politikára vonatkozólag még azt is, hogy olyatén politikát követtünk, mély politika követkéz-