Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-87
20G 87. országos üíés február 11. 1873. tében Pest városa elszigeteltetett és Pesttől a kereskedelem elvonatott. Ez igaz; de efölött most már kár recrimmálni. Méltóztassék visszaemlékezni képviselő ur, midőn a pest-hatvan-salgótarjáni vasutat megszavaztuk, mely 36 milliójába került az országnak, megmondtam és fölszólaltam annak idejében, hogy azon vasút egy sziget helyzetébe teszi Pestet, és Pestről elviszi a forgalmat, hogy oly vasutat építünk, mely vasút Salgó-Tarjánig való építése sokkal többe kerül, mintha az ország a Salgó-Tarjántól Pestig terjedő vonalra adott pénzt elvesztette és egészen uj vonalat szavazott volna meg, mely az ország és Pest érdekeinek jobban megfelelt volna, tudniillik a garamvölgyi vasutat (Bal felől fölkiáltások: Elhiszszük!) Miért ? mert ezen vonal 8 mértfölddel rövidebb, mig a szolnoki vonal által csak 3 mértföldnyi távolság lett meggazdálkodva. Kérdem, vajon ezen 3 mértföld távolság kiegyenliti-e azt a veszteséget, hogy azon vonal Salgó-Tarjántól folyvást hegyi vasút és a hegyi vasutak természeténél fogva rajta a közlekedés sokkal csendesebben halad, a forgalom sokkal kevesebb, mint amennyit megbírt volna a garamvölgyi vasút, mely különben már a magyar gazdasági egyesület által készített vasúti tervezetben is benne van, amelyet az osztrák ministerium ellenében a gazdasági egyesület jogosítva érezte magát ő fölsége elé terjeszteni. Akkor nem méltóztatott pártolni indítványomat és csak 5-öd, 6-od magammal maradtam: hanem megszavazta a képviselőház a 36 milliót egy vasútra, melyet ki lehetett volna építeni 16—'18 millióval, megszavazta egy oly vasútra, mely Pestről a súlypontot átteszi Hatvanba és Pestet elszigeteli, s mely egy más vidék vasútépítését megnehezítette. Ha tehát a vasúti politikában történtek hibák: kár azokat az egyik vagy másik félre tolni, hanem rá kell ütni mellünkre és mondani: „ mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa." Mert lehetetlen tagadni, és ezt az országgyűlési napló megerősíti, hogy az egész múlt országgyűlési ülésszak bevégezteig soha egyetlen egy vasúti tervezet és költségvetés a ház elé nem volt terjesztve oly módon, hogy azon vasút valóságos jó voltáról és költségeinek mennyiségéről a ház meggyőződhetett volna. Ennek következménye, tisztelt képviselőház! hogy Pest elszigetelve maradt egy részben; más részben, hogy az egész országot érdeklő veszprém-gráczi vasútnál nagy könyököt csináltak csak azért, hogy egy választókerületen keresztül menjen Szombathelynél, mintha Szombathely városának nem lett volna könnyebb kerülőt tenni, mint magának az országnak, mely nyugat felé küldi terményeit. (Helyeslés bal felől.) Emiitette Ivánka képviselőtársam azt is, hogy én mindent, mi a bal oldalról jön, vissza szoktam utasítani. Igenis, mindent, minek jóságáról, igazságáról meg nem vagyok győződve, vissza szoktam utasítani; ebben találom hivatásomat, ebben találom kötelességem teljesítését. (FölUáltások bal felől ; Láttuk tegnap!) Igenis, tisztelt ház! visszautasítottam a Berettyó-Kőrös folyamok szabályozását (Derültség a jobboldalon.) és visszautasítottam azért, mert először épen az indítványozó ur által előbbeni napon beadott határozati javaslat szerint azon folyóknak szabályozási terve nem feküdt előttünk és igy nem tudtuk kiszámítani, hogy azon szabályozás költségei mennyibe fognak kerülni; s visszautasítottam másodszor azért, mert az országban vannak nagyobb, a közlekedésnek megfelelőbb és nagyobb érdekű folyamok, melyek jelenleg is szabályozatlan állapotban vannak. Ez az oka tehát, hogy azt visszautasítottam, akkor is indokoltam, és most is eléggé kimutattam azon indokokat; kivált ha figyelembe veszszük, tisztelt ház! azt, hogy akkor, mikor az ország egyes vidékére milliókat és milliókat költünk: akkor annak más vidékeit arra sem méltatjuk, hogy egy pár 100.000 frtot adjunk nekik, pedig a direct és indirect közadókkal az országnak épen azon része van leginkább terhelve, az adja az aránylag legtöbb adót az országnak, melylyel az országgyűlés legkevesebbet gondol, s ugy bánik vele, mintha azon vidék az országnak speciális vidéke volna. (Mozgás. Ellentmondás bal felől. Fölkiáltások: Honimegyei) Hontmegye, igenis, érdemel annyi figyelmet, mint Biharmegye. (Derültség.) Ivánka urnák előadására még csak azt jegyzem meg, miszerint igaz ugyan, hogy én a vasúti építkezésekkel nem foglalkoztam, a vasútépítéshez tehát nem értek; hanem Ivánka képviselő urnák annyit mégis mondhatok, hogy azok, kik valamit tudnak, azok íegkevésbbé tesznek szemrehányásokat az ahhoz nem értőknek. A tisztelt képviselő ur megtanulhatná azon deák közmondást: „nunquam ad majorem perfectionem venissem, nisi me pervenisse jratassem. a Ezek azok , amiket szükségesnek tartottam Ivánka Imre urnák feleletül adni. Ami álláspontjának jellemzését illeti, hogy ő micsoda politikát követett a dunagőzhajózási társaság irányában: arra csak azt válaszolhatom, hogy igen furcsa oly társasággal concurrálni akarni, és csak azért alakítani egy más társaságot, hogy concurrálhasson azzal, amely társaság az állam által mindenesetre 8°/ 0 erejéig biztosítva van; engedje meg a képviselő ur, hogy ily körülmények közt el nem fogadhatom azon állítását, miszerint neki más czélja és szándéka nem volt, mint concurrentiát előállítani; mert én Ivánka képviselő urat sokkal okosabbnak, bölcsebbnek és számítóbbnak tartom, mintsem föltenném róla, hogy ő előre nem látta
