Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-87

87. országos ülés február 11. 1873. 197 Azonban, t. ház, méltóztassék azon anomáliát tekintetbe venni, mely e részben a ministerium szer­vezetében ismét fönforog. Van ugyanis a ministe­riumnak még egy technikai osztálya, és pedig ezen tiszti névtár szerint, — mely egy labyrinthját ké­. pezi a számtalan neyek alatt létező központi kö­zegnek — ugy figurái, mint a ministeriumnak mű­szaki osztálya. Áll ez a következő személyzetből: egy osztálytanácsosból és két mérnökből. És igy, uraim, azt a 95.000 frttal díjazott, mint állíttatik, capacitásokból összeállított vasutépitészeti főfelügye­lőséget még ellenőrzi, illetve annak operatumát fölülbi ­rálja, 1 osztálytanácsosból és 2 alárendelt mérnökből álló technikai testület. Vagy az egyik, vagy a másik merőben fölösleges és czéltalan. Oly szervezet, mely szerint egy óriási nagy technikai osztály működé­sét és költséges munkálatait az imént előadott osz­tály van hivatva ellenőrizni, illetőleg bírálni, fölfogásom szerint merőben képtelenség. — Ha a tisztelt ház azt hinné, hogy mindezen meg­jegyzéseim csak olyanok, melyek átalában áll­hatnak, lehet, hogy talán nem is alaposak : akkor én erre nézve részletes számadásokat fölhozni nem tudnék ; de állításaim bizonyítékául csak azt mon­dom, t. ház, hogy ezen szervezet hiányainak ezen szervezet tarthatlanságának kimutatására nem kell bővebb bizonyíték, nem kell több példa, mint eddig épített vasutaink. Uraim, egy oly műszaki osztály mellett, mely a vasutakat ugy bírálja fölül, mint imént az ausztriairól hangsúlyozni volt szerencsém, létezhetnének-e oly vasutak, melyeknek pl. vég­pontja Csap, egy a térképen, csak a vasút építése óta található falu; nem tudom, létezhetnek-e oly concessionalis v k, mint például a magyar nyu­gati és a déli vasút, melynek legutóbbi közgyűlési jelentéséből olvasom, hogy a ministeriumhoz fölterjesz­tést intéz ezen végpontok fölhagyása és az ország fő­városával leendő direct üsszeköttetése végett, mert kü­lönben életkérdéssé válik fönmaradása, s állam-garan­tiákból kijönnie lehetetlen. Uraim, csakis az álta­lam jelzett hibás szervezet mellett lehetséges, hogy pályákat engedélyezzünk, melyek összekötésül fog­nának szolgálni a birodalom másik felével, mint p. o. az eperjes-tarnovi pálya, de melyet engedélyez­tünk, mielőtt az összeköttetés iránt — a túloldal­lal egyezkedtünk volna ugy, hogy most ezen pálya végpontja a galicziai határszél hegyei közt van. Ne méltóztassanak kívánni, hogy ezen tarthatatlan állapotot illetőleg több példát hozzak föl. Ezekből is kitűnik és mindnyájan érezzük, tud­juk, hogy a közlekedési ügyek ily módoni szerve­zetében és vezetésében hiány van, és az én czélom csak az, hogy földerítve kissé részletesebben e hiá­nyokat, talán mert épen alkalmam volt azokat kö­zelebbről tanulmányozni, arra kérjem a ministeriu­mot, hogy ha az általam jelzett hiányok valódisá­gát meg nem czáfolhatja: akkor azokat orvosolni ügyekezzék. A ministerium vasúti osztályának második ré­sze, az az úgynevezett forgalmi és kereskedelmi ügyosztály, melyet különben m. kir. hajózási és vasúti főfelügyelőségnek hivnak. Ezen közeg lenne arra hivatott, hogy a vasutak üzleti berendezése, a vasutak mikénti kezelése, és a mi legfőbb kérdés, a vasutak árszabálya iránt legyen a ministerium­nak tanácsadó közege, illetőleg azok iránt tegyen intézkedést. Ha csupán azon ügyosztályi teendőket elolva­som, melyek a tiszti névtárban a 16. lapon foglalt ezen czim alatti közegre rovatnak , azonban ezen teendők sorozatából épen a legfőbb kérdés, t. i. a tarifa szabályozása, a kereskedelmi ügyek rendezése és képviselete hiányzik : már ez maga meggyőzne engem arról, hogy ezen közeg azon czél­nak, melyre alkottatott, meg nem felelhet. Hogyan kezeltetnek ugyanis ma Magyarország­ban a vasutak mint a kereskedelemnek és az ipar­nak, szóval a nemzetgazdászati czéloknak eszközei? Az én informatióm szerint ezen főközegben, melyet most megnevezni szerencsém volt: van minden vas­útnak egy előadója, ki az igen tisztelt minister urnák bizonyos időben, — nem tudom minden két hét­ben vagy hónapban, — jelentéseket tesz az illető vasút állásáról, nevezetesen hogyan megy üzletök, milyen a menetrend, nem történt-e szerencsétlenség sat. s mindez azután, főképen pedig a menetrend nagy táblázatok és nyomtatványokban jelenik meg a kö­zönség előtt; de oly közeg, mely Magyarország ösz­szes vasutainak hálózata felől a tarifáknak tekintet­tel az egész vasúti hálózatra leendő megszabása, ren­dezése vagy változtatása iránt tanácsadólag állana a minister mellett: Magyarországon nem létezik. Ezen hajózási és vasúti fő felügyelőség, miként min­dennap látjuk az utcza sarkokon kiragasztott menetrendekből, ezeket nagy stúdium tárgyává teszi, de hogy arról adna a ministeriumnak felvilágosí­tást, tanácsot, hogy például azon vonalnak, mely ma magy. kir. államvasutnak hivatik s mely az osztrák állam- és Ferdinánd-pályáknak, a kassa­oderbergi pályával együttesen Északnémetország felé nagyszerű verseny vonalává lett, mondom ezen vonalnak tarifáját mimódon kell szabályozni, továbbá az alföldi vasútnak, mely szintén elvonja a kereskedelmet az ország központjától a fővárostól, mily árszabásokat kelljen életbeléptetni, hogy a fő­városi kereskedelmet el ne ölje, szóval, röviden oly közeg, mely nem csupán egy pályának belügyeit,, hanem az összes hálózatra vonatkozó kereskedelmi és iparügyeket tanulmányozza és ily irányban le­gyen a minis térnek tanácsadója: ilyen közeg Magyaror-

Next

/
Thumbnails
Contents