Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-87

87. országos ülés február 11. 1873. 197 Azonban, t. ház, méltóztassék azon anomáliát tekintetbe venni, mely e részben a ministerium szervezetében ismét fönforog. Van ugyanis a ministeriumnak még egy technikai osztálya, és pedig ezen tiszti névtár szerint, — mely egy labyrinthját ké. pezi a számtalan neyek alatt létező központi közegnek — ugy figurái, mint a ministeriumnak műszaki osztálya. Áll ez a következő személyzetből: egy osztálytanácsosból és két mérnökből. És igy, uraim, azt a 95.000 frttal díjazott, mint állíttatik, capacitásokból összeállított vasutépitészeti főfelügyelőséget még ellenőrzi, illetve annak operatumát fölülbi rálja, 1 osztálytanácsosból és 2 alárendelt mérnökből álló technikai testület. Vagy az egyik, vagy a másik merőben fölösleges és czéltalan. Oly szervezet, mely szerint egy óriási nagy technikai osztály működését és költséges munkálatait az imént előadott osztály van hivatva ellenőrizni, illetőleg bírálni, fölfogásom szerint merőben képtelenség. — Ha a tisztelt ház azt hinné, hogy mindezen megjegyzéseim csak olyanok, melyek átalában állhatnak, lehet, hogy talán nem is alaposak : akkor én erre nézve részletes számadásokat fölhozni nem tudnék ; de állításaim bizonyítékául csak azt mondom, t. ház, hogy ezen szervezet hiányainak ezen szervezet tarthatlanságának kimutatására nem kell bővebb bizonyíték, nem kell több példa, mint eddig épített vasutaink. Uraim, egy oly műszaki osztály mellett, mely a vasutakat ugy bírálja fölül, mint imént az ausztriairól hangsúlyozni volt szerencsém, létezhetnének-e oly vasutak, melyeknek pl. végpontja Csap, egy a térképen, csak a vasút építése óta található falu; nem tudom, létezhetnek-e oly concessionalis v k, mint például a magyar nyugati és a déli vasút, melynek legutóbbi közgyűlési jelentéséből olvasom, hogy a ministeriumhoz fölterjesztést intéz ezen végpontok fölhagyása és az ország fővárosával leendő direct üsszeköttetése végett, mert különben életkérdéssé válik fönmaradása, s állam-garantiákból kijönnie lehetetlen. Uraim, csakis az általam jelzett hibás szervezet mellett lehetséges, hogy pályákat engedélyezzünk, melyek összekötésül fognának szolgálni a birodalom másik felével, mint p. o. az eperjes-tarnovi pálya, de melyet engedélyeztünk, mielőtt az összeköttetés iránt — a túloldallal egyezkedtünk volna ugy, hogy most ezen pálya végpontja a galicziai határszél hegyei közt van. Ne méltóztassanak kívánni, hogy ezen tarthatatlan állapotot illetőleg több példát hozzak föl. Ezekből is kitűnik és mindnyájan érezzük, tudjuk, hogy a közlekedési ügyek ily módoni szervezetében és vezetésében hiány van, és az én czélom csak az, hogy földerítve kissé részletesebben e hiányokat, talán mert épen alkalmam volt azokat közelebbről tanulmányozni, arra kérjem a ministeriumot, hogy ha az általam jelzett hiányok valódiságát meg nem czáfolhatja: akkor azokat orvosolni ügyekezzék. A ministerium vasúti osztályának második része, az az úgynevezett forgalmi és kereskedelmi ügyosztály, melyet különben m. kir. hajózási és vasúti főfelügyelőségnek hivnak. Ezen közeg lenne arra hivatott, hogy a vasutak üzleti berendezése, a vasutak mikénti kezelése, és a mi legfőbb kérdés, a vasutak árszabálya iránt legyen a ministeriumnak tanácsadó közege, illetőleg azok iránt tegyen intézkedést. Ha csupán azon ügyosztályi teendőket elolvasom, melyek a tiszti névtárban a 16. lapon foglalt ezen czim alatti közegre rovatnak , azonban ezen teendők sorozatából épen a legfőbb kérdés, t. i. a tarifa szabályozása, a kereskedelmi ügyek rendezése és képviselete hiányzik : már ez maga meggyőzne engem arról, hogy ezen közeg azon czélnak, melyre alkottatott, meg nem felelhet. Hogyan kezeltetnek ugyanis ma Magyarországban a vasutak mint a kereskedelemnek és az iparnak, szóval a nemzetgazdászati czéloknak eszközei? Az én informatióm szerint ezen főközegben, melyet most megnevezni szerencsém volt: van minden vasútnak egy előadója, ki az igen tisztelt minister urnák bizonyos időben, — nem tudom minden két hétben vagy hónapban, — jelentéseket tesz az illető vasút állásáról, nevezetesen hogyan megy üzletök, milyen a menetrend, nem történt-e szerencsétlenség sat. s mindez azután, főképen pedig a menetrend nagy táblázatok és nyomtatványokban jelenik meg a közönség előtt; de oly közeg, mely Magyarország öszszes vasutainak hálózata felől a tarifáknak tekintettel az egész vasúti hálózatra leendő megszabása, rendezése vagy változtatása iránt tanácsadólag állana a minister mellett: Magyarországon nem létezik. Ezen hajózási és vasúti fő felügyelőség, miként mindennap látjuk az utcza sarkokon kiragasztott menetrendekből, ezeket nagy stúdium tárgyává teszi, de hogy arról adna a ministeriumnak felvilágosítást, tanácsot, hogy például azon vonalnak, mely ma magy. kir. államvasutnak hivatik s mely az osztrák állam- és Ferdinánd-pályáknak, a kassaoderbergi pályával együttesen Északnémetország felé nagyszerű verseny vonalává lett, mondom ezen vonalnak tarifáját mimódon kell szabályozni, továbbá az alföldi vasútnak, mely szintén elvonja a kereskedelmet az ország központjától a fővárostól, mily árszabásokat kelljen életbeléptetni, hogy a fővárosi kereskedelmet el ne ölje, szóval, röviden oly közeg, mely nem csupán egy pályának belügyeit,, hanem az összes hálózatra vonatkozó kereskedelmi és iparügyeket tanulmányozza és ily irányban legyen a minis térnek tanácsadója: ilyen közeg Magyaror-