Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-87

196 87. országos ülés február 11. 1873. ház azután nem hibás, ha az illető törvényjavasla­tot, amely behozatott, megszavazza, és ha ez által azután bajok támadnak, mert a háznak sem módja, sem föladata, hogy bele menjen azon részletekbe, a melyeknek megvizsgálása a közlekedési ministerium közegeinek kötelességében áll. Kérdem a tisztelt házat, méltóztassék akár­melyik engedélyokmányt kezébe venni, fog-e látni Magyarország eddigi vasutainak akármelyikénél ki­vétel nélkül csak egyet is, amelynél mielőtt az .engedélyeztetett volna: a geológiai viszonyok, a nem­zetgazdászat érdekei, az állomások száma, helye, osztályozása, azoknak kiterjedésére hossza, lehető forgalma, a forgalmi eszközök lehető szükséglete sal, •szóval a legszükségesebb tényezőkre nézve, ame­lyek nélkül vasút nem is képzelhető, a szóban forgó ministeri közegek által vizsgálat eszközöltetett volna. •{Perczel közbeszól: Igenis van!) Igenis, méltóztatik mondani. Azon vasutakról, melyek eddig engedélyez­tettek, birom az engedélyezési okleveleket, ha tet­szik, igen szívesen rámutatok az illető helyekre, melyek erre különösen vonatkoznak. Minden enge­délyokmány, még a legjobban szerkesztett is: hogyan szól ? így szól például: ezen vasúton az emelkedés oly arányú legyen mint 1: 80, 1: 100,1: 120, 1: 140, a kanyarodás fél átmérője ennyi és ennyi. Ez helyes tech­nikai intézkedés. De az: legyen-e és hány állomása, hol legyenek az állomások, mily osztályzatban le­gyenek ezek kiállítva, milyen forgalma lehet ezen vasútnak, nem versenyző vonal-e az, egy má­sik vonallal? szóval a nemzetgazdászati tényezőkről soha egy szót sem fognak találni engedélyokmá­nyainkban; s a legjobban szerkesztett engedélyok­mányban is legfölebb azt lehet találni, hogy ezek a végállomási pontok, azon tul lesz még ezen vas­úton legalább 10 állomás vagy megfordítva: legyen legfeljebb 12. Ez természetesen nem egy, hanem különböző engedélyokmányban található, vagyis ki­teszik s minimumot, vagy a maximumot. De ezen minimumban vagy maximumban fekszik az állam ér­dekeinek karosulása; miért? Mert nem lévén el­döntve sem az egyik, sem a másik irányban az en­gedélyes általi munka és kötelezettség mértéke és mennyisége, tisztán azon ministeri közegnek tetszé­sétől és belátásától függ, hogy azon vasúti consor­tium- vagy vállalkozótól, mit és mily mértékben kö­veteljen. Itt fekszik egy rendkívüli nagy baja, a mi vauti, illetve közlekedési ügyeinknek. Mert sem mér­tékét, sem czélját annak, mit az illető társulat­tól követelünk, a ministerium a ház elé terjesztve megvizsgálás alá nem hozta; de nem hozhatta, mert ezen vizsgálat meg nem történt. Innen erednek azon nagy utókövetelések, melyeket a lapokban olvasunk, de melyeket itt az állam érdekében bővebben tár­gyalni nem akarok. Azt fogná talán valaki ellenvetni, hogy az ily tervek készítése, vagy, hogy ezen vizsgálat lehetet­len , hisz az sok időt, fáradságot, munkát venne igénybe. Ez az ellenvetés talán első pillanatra plau­sibilisnek látszik; azonban én sem akarok tovább­menni — mert nem szükséges — mint az előttem szólott t. képviselő ur, t. i. a birodalom másik fe­lére s van szerencséin mindazoknak, kik beletekin­teni kivánnának, bemutatni ezen füzeteket, amelyek oly vasutakról szólnak, melyek ott még csak terv­ben vannak: mielőtt engedményeztetnek vagy állam költségen építtetni fognak, a ministerium által ta­nulmányozás tárgyává tétettek. Itt van például kezemben a vorarlbergi és a Predil vaspályára vonatkozó előterjesztés. Méltóztassék ezen füzeteket megnézni, s azt fogják látni, hogy a közleke­dést illetve ott a kereskedelmi ministerium, — mert azon anomália, hogy a kereskedelmi ügyek a közlekedési ügyektől el nincsenek különítve, ott nem áll fön,— tehát a kereskedelmi ministerium részéről kiküldetik egy bizottság, mely technikusokból, a kereskedelem és nemzetgazdászati ügyekben jártas szakférfiakból áll, s mit tesznek ezek, uraim? Először is megvizsgál­ják a helyi, megvizsgálják a geológiai viszonyokat az illető statisticai adatok alapján, s megvizsgálják a lehető forgalmat s csinálnak variánsokat az állo­másokra, tunelekre, s a vasút mindennemű alkatré­szére nézve; készítenek táblázatot az állomások osztályai, fölvételi épületei, a forgalmi eszközök és a tarifák iránt; és mi történik, mikor mind ez kész? A ministeriumban újra tárgyalás alá vétet­nek, s csak ha mindez megtörtént: akkor jut az illető vasút engedélyezése vagy építése iránti javas­lat a ház elé. Oly közeg, mely ily módon teszi ta­nulmánya és vizsgálata tárgyává a vasutakat, és így biztosítékot nyújt az országnak, hogy az engedmény pontos, minden irányban kiható vizsgálat következ­ménye és a czélnak meg fog felelni? az ily közeg­nek föntartását— bár nagy költséggel is — helyes­nek, az ország érdekében levőnek látom. De az oly közeget, amely — minő ezen drága vasúti épí­tészeti igazgatóság, illetőleg fölügyelőség, — mely be­nyújtott átalános projectumokat minden más vizs­gálat nélkül technikai fölülvizsgálat tárgyává teszi, s ez által az egész vasúti ügyet elintézettnek te­kinti : ez merőben czélszerütlen és közlekedési ügyünknek, merem mondani, csak romlására vezet. (Helyeslés bal felől.) De azokat még, amiket mondottam, tisztelt ház, tetézi egy körülmény; t. i. ha még azt mondaná valaki, hogy ezen főfelügyelőség, ezen vasutépitészeti igazga­tóság , igaz, sok pénzbe kerül, nem is felel meg czéljának, de a ministernek egyedüli tanácsadója, és más, költséges közegeket fölöslegessé tesz : akkor azt mondanám, hibás a szervezet, tehát addig, mig jobbat nem tudunk alkotni, legyen ez.

Next

/
Thumbnails
Contents