Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-87
192 87. országos ülés tani, hogy Vio— 3 /io —5/ i0 krajczár nyereség., mellett nagy árumennyiséget kell elszállítani; mig a vasút költsége kifizeti magát, és a mellett 37.000 forintot jövedelmezzen, mint a beruházott töke kamatját és törlesztési hányadát, És most visszatérek oda, hogy a tarifák kérdése a kocsik szükségének kérdésével szoros kapcsolatban áll; épen azért voltam bátor azt fölhozni a múlt alkalommal. Példákkal legjobban lehet illustrálni. Tudja mindenki, ki azon vidékről való, hogy Szatmáriul Debreczenig — a mi 14 mértföldet tesz — az előtt, mig vasút nem volt, egy mérő gabona 40—60, sőt rósz utak alkalmával 100— 120 krajczárnyi fuvart fizetett. Jelenleg a mi tarifáink szerint egy mázsa gabona 18-8 / 10 krajczár a fuvar, az agio, a föl- és lerakás költségeinek hozzászámitásával. A 14 mértföldre 7 krajczárnyi saját költségünk leszámítandó, marad, mint tiszta bevétel egy mázsa szálliitásáért 14 mértföldre 11*8/ 10 krajczár. Méltóztassanak meggondolni, hogy ha ezen vasút csakis ezen szántásokat tehetné: akkor 4 millió 840.000 mérő gabonát kellene szállítania, hogy a kamat fedezve legyen, mely czélra 806 kocsira volna szükség. Ez a magasabb — az egy krajczáros •— tarifa. Méltóztassanak másik példát venni. MármarosSzigettől Debreczenig 29 mértföld. Az ottani sótarifát veszem íuí. — A kocsiforda 10 napot vesz igénybe. — A só ezen 29 mértföldre 28-1 /io krajczárt fizet. Ebből méltóztassanak leszámolni 145/ !0 krajczárt, mint saját költséget, marad 29 mértföldnyi szállításért 13'6/ 10 krajczár, ugy, hogy 8 millió 700.000 mázsa sót kell esztendőnkint szállítani, hogy ezen vasút jövedelme fedezve legyen, a mire 1450 kocsira volna szükség, 300 munka-napot számítva. Ha azonban az észak keleti vasút azon tarifával számithatna, mint a tiszai vasút: akkor az első esetben 3,570.000 mázsa elszállítására kellene 595 kocsi; a második esetben 6 millió 690.000 mázsa elszállítására 1115 kocsi lenne szükséges. Már most tessék figyelembe venni azt, hogy az észak-keleti vasútnak összes 64 mértföld hosszú vonalán mindössze 467 födött kocsija van. és e 467 födött kocsi nem elegendő arra, hogy a pályának jövedelme fedezze a kiadásokat Szatmáriéi Debreczenig. De vajon mit tegyünk azon többi 50 mértföldön, mely 50 mértföldre kocsink nincs, ha az állam nem fogja megtenni azt, a mire magát szerződésileg kötelezte, hogy t. i. esetről-esctre a legpontosabb számítások alapján meghozza azon igen csekély áldozatot, melynek valódi hasznát ő ismét bőven beveszi; mert a kamatbiztositásnak haszna és ennek csökkenése nem annyira a vasúti részvényesek, mint inkább az állam érdekében áll; mert mikor ezen vasút 8 — 10—16 év múlva a kamatbiztositásból kijön: akkor a részvények, ki február 11. 1873. tudja, hányadik kézben lesznek, és azok, a kik azon részvényeket 60—62 forinton megvették, mindaddig fogják élvezni az 5°/ 0 kamatot ezüstben; tehát mindig az állam fogja fizetni legnagyobb részben a kárt. Ne méltóztassanak tehát azt gondolni, hogy itt a consortium érdekében szólaltam föl;. hanem fölszólaltam, mint képviselő, kinek kötelessége figyelmeztetni a képviselőházat, hogy itt baj van, mely bajon mielőbb segíteni kell. De ha már, tisztelt képviselőház, a tarifákról szólunk, nem lesz elég azokat revideálni; ennél — mellékesen mondva — igen óvatosan kell eljárni, nehogy azon kereskedelmi forgalmat, mely most már keletkezett, ismét megöljük. Ne méltóztassanak tarifát decretálni akarni, mert ebből igen nagy baj lehet: mert például a minister ur a két tarifa-rendszer különbségét emiitette föl, és az egyik mellett nyilatkozott. E napokban, január 20—23-án, Frankfurtban tartott német egyleti összes vasúti gyűlésben vitatták meg épen ezen tarifa-kérdést. Azon tarifa-rendszer mellett, melyet a minister ur tart jobbnak, nyilatkozott 22 vasút 79 szavazattal; ellene nyilatkozott 51 vasút 171 szavazattal. Tehát mindenesetre igen megfontolandó lesz: el lehet-e egyátalában az egész országra nézve fogadni ezen tarifa-rendszert és átalában az ország összes tarifáit egy kaptafára lehet-e verni? Nem kellene-e esetről-esetre, a körülmények legszorosabb figyelembe vételével, a szükséges módosításokat megtenni V Én határozottan kimondom, hogy az olcsó tarifa mellett vagyok, (Helyeslés.) mert Magyarország csak az olcsó tarifa mellett fog fölvirágozni. A nagy tömegek szállításában keresem a jövedelmezőséget. (Ugy van! bal felől.) Ha nem igy fogtuk föl a vasútépítéseket, uraim: akkor nem kellett volna oly sok vasutat megszavazni, akkor figyelembe kellett volna venni, hogy ne építsünk parallel vasutakat néptelen vidékeken, melyek most is már elvonják a forgalmat egymástól; akkor négy év előtt, midőn először fölszólaltam a házban, hogy állapítsuk meg mindenekelőtt a systemát, vagyis az átalános vasúti hálózat tervét; mert igy csak „gondolomra" szavazzuk meg a vasutakat: akkor épen a ministerium részéről utasíttattam vissza, hogy a kormány nem terjeszt elő más vasutat, mint a milyen az országos hálózatba beillik. Üdvözlöm a minister ur azon kijelentését, hogy e napokban elő fogja terjeszteni a vasúthálózatot. Ezt majd a legnagyobb óvatossággal és az ország érdekeinek figyelembe vételével kell megállapítani és szigorúan föntartani. A systema nélkül való haladás szomorú következményeit most már tagadni nem lehet; azok előttünk állanak. {Ugy van!) A mi vasutaink ujabb időben ugy épültek, hogy BudaPest kereskedelmi szempontból másodrendű várossá
