Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-79
396 79. országos ülés február 1. 1873. (Halljuk!) én egyedül azon szempontból indulok ki, hogy a törvényhozásnak vannak ugyan jogai, de, nézetem szerint, vamiak kötelességei is. A törvényhozásnak joga: megalkotni a törvényeket; — kötelessége: a törvényalkotás alkalmával a tárgy fölött higgadtan és komolyan tanácskozni. Ha egyébiránt az igen tisztelt ház ugy van elhatározva, hogy a jelen pillanatban minden áron szavazni kivan, akkor elállók a szótól. (Halljuk! Szavazzunk !) Tisztelt képviselőház! Jól jegyezte meg az előttem szóló képviselőtársam Pulszky Ferencz ur, hogy nem tisztán egyes speciális tárgyról van itt szó, hanem a vita bizonyos magasabb színvonalra emelkedett. — és ez szerintem, csak örvendetes, mert az ily tanácskozások a legtanulságosabbak s a leghiggadtabbak, — s általában áll az, hogy ilyen speciális eseteket is az elvek világával kell megvilágítani. Azon szempont, a melyből én kiindulok a jelen esetben, az önkormányzatnak szempontja, az önkormányzatnak szüksége a társadalmi és az állami életben; a legtökéletesebb, a legfejlődöttebb államélet ott van, a hol legnagyobb tér engedtetik át az önkormányzatnak. Ez az, a mi engem vezérel a jelen vitánál. Ezen szempontból indulva ki, tisztelt ház, megvallom, hogy nem zavar meg engem azon szempont, a melyet Eötvös Károly tisztelt képviselőtársam fölhozott, hogy mikép lesznek majd a megyék kikerekítve ? Hogy azon községek, melyek az önkormányzatot megbírják, az önkormányzattal föíruháztassanak, nézetem szerint mellőzhetetlen szempont, és fölötte áll azon szempontnak, hogy a megyék helyesen ki legyenek kerekítve. Én a kikerekités eszméjének az önkormányzat eszméjét soha föl nem áldozom. A megyéket ki kell kerekíteni, ugy a hogy lehet; de a nagy községekre nézve az önkormányzat igényének eleget kell tenni. Ez magasabb szempont, ez fölötte áll a kikerekités eszméjének. Csengery tisztelt képviselőtársam fölhozta ez alkalommal a megyék megsemmisítését. Én nem vagyok azon véleményben, hogy Magyarországban e megyék meg lennének semmisítve, hanem a mi a megyei életet meggyengítette, nézetem szerint más. Az először a ministeri omnipotentia, és másodszor a virilis intézmény: a ministeri omnipotentia politikai szempontból, a virilismus jogi és társadalmi tekintetben. Igen sajnálom, hogy igen tisztelt képviselőtársamat akkor, a midőn ezen két intézményről szó volt, nem voltam szerencsés azok sorában látni, a kik a megyék organicus erejét ezen a téren meg akarták védeni. Ennyit a megyék megsemmisitéséről. Igaz, tisztelt ház! nem jó ha egyes nagyobb községek kivétetnek a megyei életből, a mi által a megyék meggyengittetnek; hanem nézetem szerint mellőzhetlen azon szempont, hogy mindazon községeknek, a melyek az önkormányzatot megbírják, az önkormányzatot meg kell adni. Hogy kell a megyék erejét más részről és folytonosan nevelni: nem lehet másképen, mint átalános politikával, és az átalános politikának eredményével, oly formán, hogy emeljük a társadalmi életet jólét és műveltség tekintetében. — És akkora hiány, a mely támad az által, hogy némely az önkormányzatra képes községek a megyei életből kivétetnek, kárpótoltatik, az átalános jólét, az átalános műveltség terjedése által. Akkor az önkormányzattal való megajándékozása egyes községeknek megyei életünkben semmi hiányt, semmi hézagot sem fog okozni. (Fölkiáltások jobb felől: Szavazzunk!) A mi azon speciális kérdést illeti: hogy a gróf Károlyi család italmérési jogának fönállása Hódmezővásárhelyen vajon tesz-e valami akadályt abban, hogy ezen város önkormányzati joggal fölmháztassék ? én a fönálló törvények értelmében nem lehetek azon nézetben, hogy az italmérési jognak fönállása e tekintetben gátot tehessen ; mert e mellett is Hódmezővásárhely nem függ a Károlyi családtól. Ha összeütközések találnak támadni a kettő közt, ott van a bíró, az elintézi a dolgot közöttük. Ennélfogva nem látván semmi oly okot, melynél fogva a jelen speciális esetben ezen két nagy községtől a fönálló törvények értelmében az önkormányzatot megtagadni lehetne: én az önkormányzatot mind a kettőnek megszavazom. (Helyeslés bal felől) Nehrebeczky Sándor s Tisztelt ház ! (Eláll! Eláll! Zaj!) A mennyiben a belügyministerium ezen törvényjavaslata ellen több oldalról tétettek észrevételek, méltóztassék megengedni, hogy egy pár szót mondjak azok ellenében. (Halljuk- l) Mindenekelőtt egy tévedést akarok helyreigazítani, melybe azon tisztelt képviselő urak estek, kik itt sz. kir. városokról beszélnek ; erről ezen törvényjavaslatban szó sincs, s lényeges különbség létezik e tekintetben; mert itt csak törvényhatósági joggal való fölruházásról van szó. Második észrevételein az, hogy a vita folyamában átalános közigatási elvekről , törvényhatóságok arrondirozásáról volt szó, melyek, mint Vidliczkay képviselő ur is megjegyzés igen szép és érdekes dolgok; de ez alkalommal nem tartoznak ide. Itt egyébről nincs szó, mint az 1871-iki községi törvény 134. §-ának végrehajtásáról, mely §-nak 2-ik alineája azt mondja, „ha rendezett tanácsú város köztörvényhatósággá akarna alakulni, e fölött a törvényhozás határoz.. Ezen törvény megszabja azon kellékeket, melyeket ily városnak ki kell mutatnia. A belügyministerium indokolásában mindezen kellékek elő vannak sorolva; a város kimutatta,
