Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-79

79. országos ülés február 1. 1873. 397 hogy elég anyagi és szellemi erővel bir; kimutatta, hogy évenként 14 ezer frtnyi fölösleget mutat föl; kimutatta az intelligentia nagy számát; egy szóval kimutatta, hogy valamint az önkormányzatot, ugy az állami közigazgatás közvetítését is képes, és fogja is teljesíteni. Azt kérdem, lehet-e ily átalános elvekkel gyöngíteni a törvény e rendelkezését, s ily városoktól a törvény által nekik megadott jogot megtagadni ? És lehet-e azon elvnél fogva, melyet Eötvös képviselő ur hozott föl, hogy egy időben a törvényhatóságokat is arrondirozni kell, lehet-e ezen jövő reményében a várostól megvonni ezen jogot ? Azt hiszem, nem ; és miután a város beismeri, hogy a földes uri jogot respectálni fogja, miután, mint már Tisza Kálmán képviselő ur is megjegyzé, mindannyiszor, valahányszor a földesúr jogainak csonkításáról lesz szó, a földesúr akár közigazgatási akár bírósági utón orvoslást nyerhet: én ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. Tóth Kálmán : Tisztelt ház! Itt tulajdonképen nem is önálló törvényjavaslattal, hanem csak egy már létező törvény corrollariumával állunk szemközt. Igen csodálkozom azon, hogy Zsedényi képviselő ur ellenzi az önálló törvényhatóságok szaporítását, mert én legalább ugy emlékszem, hogy akkor, midőn az 1871. évi XVIII. törvényczikket alkottuk, akkor ő nem szólalt föl a törvény rendelkezése ellen. Eötvös Károly ur sokat emlegette az alkotmányosságot, bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az alkotmányosság föltétele az, hogy a létező törvényeket megtartsuk és érvényesítsük. Méltóztassék, tehát a tisztelt ház az 1871. évben meghozott törvény érvényesítését és a központi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Elnök s Szólásra nem lévén többé senki följegyezve, az átalános vitát befejezettnek nyilvánítom. Szólás illeti még a központi bizottság s a különvélemény előadóját. Huszár Imre : Arra nézve vagyok bátor fölszólalni, hogy, mint az elnök ur kijelenté, a különvélemény előadóját, szó illeti. A különvélemény előadója, ugy tudom, Schmaus képviselőtársam, de azt is tudom, hogy a házszabályok 104. §-a azt mondja: Az osztályok, tárgyalásaikat befejezvén, minden tárgyra előadót választanak, ennek ide vonatkozó jegyzőkönyveiket átadják, s mindezt elnökeik által a ház elnökének bejelentik ; továbbá a központi bizottság, az osztályok előadott nézeteit meghallgatván, a tárgynak megvitatása után a többség írásban foglalt véleményének az ülésben leendő indokolt előterjesztése végett, egy előadót választ. A kisebbségben maradt, vagy egyes előadók kisebbségi vagy eltérő nézeteiket azon alkalommal szintén szóval vagy írásban előterjeszthetik. Tehát »a házszabályok csupán az előadónak adnak jogot a fölszólalásra, vagy pedig a különvélemény előadójának, a ki azonban, ugy tudom, ez esetben nem élhet jogával, mert megbetegedett. Elnök: Én tudomással nem birtam, hogy a különvélemény előadója nincs itt, különben föl sem emiitettem volna. Következik tehát a szavazás. Balogh János ssólni hwán. Hosszasan tartó zaj. FölMáltások : nem lehet! Szavazzunk ! szónok a nagy zaj közepett leül.) Elnök : Következik a szavazás. Méltóztassanak tehát azok, a kik a központi bizottság véleményét elfogadják fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta tehát Hódmezővásárhely és Baja városokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a czimet az 1-ső és 2-ik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) Elnök i Tehát a Hódmezőásárhely és Baja városokról szóló törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. (Helyeslés. Zaj.) Mindenekelőtt kérem a tisztelt házat, méltóztassanak csendben maradni, különben kénytelen leszek az ülést 5 perezre fölfüggeszteni. Következik a napirend 3-ik tárgya, vagyis a pénzügyi bizottság átalános jelentésében foglalt határozati javaslatok tárgyalása. Széll Kálmán előadó s Tisztelt ház ! (Zaj. Halljuk!) Azon javaslatok közül, melyeket a pénzügyi bizottság átalános jelentésében a ház előtt indítványba hoz, az első, s egyúttal a legfontosabb: a fedezet kérdésére vonatkozik. A bizottság különböző módokat ajánl arra nézve, miként fedeztessék azon hiány, mely az 1873. évi költségvetés rendes kiadásai és bevételei közt mutatkozik; különböző módokat ajánl arra nézve, miként fedeztessék az 1871-ből és 1872-ből származó tartozás, illetőleg ezen költségvetéseknek még végleg nem fedezett része, és miként az 1873-iki költségvetés rendkívüli hiánya ? Az összeg, melynek fedezetéről szó van, a bizottság tárgyalásai, megállapodásai szerint, melyeket egyes jelentéseiben a ház előtt javaslatba hoz, az 1873. évi rendes kiadások és bevételek közt: 8 millió, a rendkívüliek közt: 25 millió, ez tesz: 33 milliót; és 34 milliót tesz azon összeg, mely fedezendő 1871-ről és 1872-ről. Miként fog e hiánynak egy része, az, mely az 1873. évi költségvetésben előállott, megállapittatni a tisztelt ház által: azt természetesen csak a részletes tárgyalás befejezése után lehet tudni, és én ez okból, de másrészt azért, mert a pénzügyminister a múlt napokban terjesztett a ház elé egyes törvényjavaslatokat, melyek a közjövedelmek fokozására irányozvák, melyekkel a hiány