Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-79
386 79. országos ülés február 1. 1873. a kérvényi bizottságnak a törvényszékeknél divatozó szokásról, hogy részint a megtakarításból, részint a törvényszékeknél levő egyes alapokból, egyes elszegényedett tisztviselőknek, úgynevezett segély-pótlékot egyes esetekben a minister helybenhagyásával ntalványozhat. A kérvényi bizottság ezért az igazságügyministerre bizza, hogy saját belátása szerint intézkedjék ez ügyben. Péchy Tamás: Tisztelt ház! Azon fölvilágositással, melyet a tisztelt előadó ur adott, nem vagyok megelégedve. Egyes hivatalnoknak igenis teheti az igazságügyminister, hogy annak valami drágasági pótlékot ad ; de az egész testületnek az igazságügyminister nem adhat. Tehát mikép fogja e kérvényt elintézni? Semmikép, mert a házon kivül nem is adhatja meg senki a kért segélyt. És igy méltóztassék a kérvényi bizottságnak érdemileg azt proponálni, hogy ne adassék semmi, vagy érdemileg az, hogy igen. De nem vagyok képes fölfogni, hogy az igazságügyminister egy birói testületet mikép segíthessen. Steiger Gyula előadó: Nem a birói testületnek, hanem a kérdéses személyzet egyes tagjainak segélyezéséről van szó. Péchy Tamás: Azoknak sem lehet; én megvallom tisztelt ház, hogy a kérvényi bizottság ily propositioit nem tartom eléggé szabatosnak. Épen ugy nem tartom helyesnek azon határozatát sem, melyet az előbbi kérvényre proponált, hogy t. i. azon község ügyét, melynek adópénztárából valami 313 frt 11 kr, betörés folytán elveszett, a pénzügyminister intézze el. Bocsánatot kérek, de a pénzügyminister ur nem engedhet el semmit sem a ház tudtán kivül, mert csupán csak a ház adhat az elengedésre jogot. Én tehát arra kérem a kérvényi bizottságot, méltóztassék határozatait szabatosabban körvonalozni. Speeialiter erre az esetre vonatkozólag, mely most fölolvastatott, kérném, méltóztassék a háznál egyenesen annak elhatározását proponálni, nem pedig ilyen se •jó, se rósz határozatra fölhívni a házat. (Helyeslés bal felől.) Somssich Pál: Tisztelt képviselőház ! Ellenkező véleményben vagyok, mint tisztelt barátom Péchy. Szerintem a minister ur véleményét mindenesetre meg kell hallgatni. Ugyanis két eset lehet, Vagy kérnek ezen urak drágasági pótlékot kis időre s ezen esetre minden ministernek bizonyos megtakarított pénz-összege van, melyet maga nyújthat; vagy pedig a másik eset fordul elő, hogy t. i. appellálnak az ország pénztárára és kérnek, ha nem is rendszeres, de legalább évi segélyt. Ekkor is meg kell hallgatni a ministert, hogy adjon véleményt : vajon a kérdéses kérvény alapos-e vagy nem. Végre harmadszor azért sem fogadnám el, hogy a ház határozzon, mert Tisza Kálmán indítványára a ház elhatározta, hogy pénzügyi ügyekbe soha a pénzügyi bizottság véleménye nélkül nem fog bele avatkozid. Tehát a kérvényi bizottságnak azon véleménye: hogy hallgattassák meg a minister, — minden esetre helyes. (Fölkiáltások bal felől: Nem azt mondja, hanem hogy elintézés végett!) A mennyiben az 6 köréhez tartozik: elintézés végett, a mennyiben nem: véleményadás végett. (Közbeszólás bál felől: Csakis véleményadás végett!) Ismétlem, vannak esetek, midőn maga a minister elintézheti, ha t. i. erre saját pénzerővel rendelkezik; ha ezen túlmegy, akkor véleményt adhat. Zsedényi Ede: Tisztelt ház! Bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy csak ma egy hete, midőn a tisztelt ház azt határozta, hogy minden ily pénzbeli kérdések a pénzügyi bizottsághoz utasíttassanak. A pénzügyi bizottság majd ki fogja hallgatni az illető ministert, és a szerint fog javaslatot tenni. Indítványozom tehát, hogy e kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a tisztelt ház elfogadja Zsedényi képviselő ur ezen indítványát, hogy ezen kérvény véleményadás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Helyeslés.) Steiger Gyula előadó (olvassa a 12. 13. sorszámú kérvényeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 14-ik sorszám alatt Berkes Kálmán pesti lakosnak az 1848-diki kincstári jegyeinek kifizetése iránti kérvényét, mely a pénzügyministerhez utasíttatni véleményeztetik.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Ezen kérvény alkalmából, de azon okból is, mert valamint a kérvényi bizottság valamint jelentésében ekkoráig előfordultak, ugy hiszem, ezentúl is fognak fölmerülni esetek, hogy kérvények nyújtatnak be a tisztelt házhoz, melyekben az 1848—49. években a nemzet szüksége fedezetére kölcsön adott pénzeknek az állam által megtérítése egyesek által kéretik. Hogy tehát ezen kérvények tárgya egyszer valahára elintéztessék, s az örökös kérvényezések s azokhoz kötött remények meghiúsításának vége vettessék: bátor vagyok a tisztelt házat az iránt fölkérni, hogy a folyó 25-kén ez érdemben beterjesztett határozati javaslatom tárgyalását a pénzügyi minister költségvetésének tárgyalásával egyidejűleg, miután annak tárgya a legszorosabban a pénzügyet érdekli, elrendelni méltóztassék. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Tisztelt ház! Első kérdés ez: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság véleményét? (Fölkiállások jobb felől: Elfogadjuk!) A kik elfogadják méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. A második kérdés Csiky képviselő ur indítványa, hogy miután ő az 1848—49-iki kincstári.
