Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-79
79. országos ülés február 1. 1873. 337 utalványokról egy határozati javaslatot adott be, ezen határozati javaslat pedig már kinyomatott és szétosztatott: az a pénzügyi ministerium költségvetése alkalmával vétessék tárgyalás alá. Elfogadja-e vagy nem a tisztelt ház? (Közbeszólás bal felől: Elfogadjuk!) Akik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Steiger Gyula előadó: Következik a 15. sorszám. Van szerencsém a tisztelt háznak bemutatni a kérvényi bizottság részéről Krasznamegye több bizottsági tagjának kérvényét, a melyben a tényállás előadása mellett kérik a tisztelt házat, hogy az ottani megyében fönálló abnormis viszonyok folytán beállott hazafiatlan kormányzat és rósz közigazgatás minélelőbb megszüntettessék. A kérvény tárgya röviden az, hogy azon megyében nincs főispán; a főispáni állomás megürülvén, az ottani alispán Lázár János bízatott meg a megye kormányzatával. Az illető megyei kormányzó, a kérvény előadása szerint, olyan kormányzatot folytat ott, amely sem az államiság, sem pedig a nemzeti iránynak tartozó kötelesség eszméjével össze nem fér, sem pedig a jó közigazgatás kívánalmainak meg nem felel, miután úgyszólván, az egész megyei bizottság egészen hatályon kívül szoríttatott a megye kormányzójának egy bizonyos ténye folytán, a mennyiben kérvényezők előadása szerint, az illető bizottsági tagoknak egy része a megyei kormányzó elnöklete alatt a megyei tárgyalásokban vonakodnak résztvenni, és igy maga a képviselő testület csonka ; innen származik azon hazafiatlan irány, amelyről panaszkodnak. A kérvényi bizottság véleménye a következő: utasittatik a belügyminister, hogy a panaszolt tényállást haladéktalanul megvizsgálván, a megfelelő intézkedésről azonnal gondoskodjék. (FölMáltások: Halljuk a kérvényt.) Én nem akartam a tisztelt házat fárasztani a kérvény fölolvasásával, mert a kérvény 8 nap alatt ki volt téve a képviselőház irodájában és igy nem akartam a ház türelmét igénybevenni. (Helyeslés.) Rocsánszky Adolf: Én mindamellett is igen óhajtottam volna, tisztelt ház, hogy az előadó ur a kérvényt bővebben részletezte volna, annyival is inkább, mert a házszabályok nem nyújtanak módot arra, hogy a ház minden egyes tagja részletesen megismerkedjék minden egyes kérvény tárgyával. Nem azért említem én föl ezt, minha a házszabályok ezen intézkedését rosznak tartanám; hanem azért, mert ily nagyfontosságú ügyben, a habár röviden, de merőben tárgyilagos ismertetést szükségesnek tartom, rám nézve pedig ez a jelen esetben valóban kellemetlen azért, mert a kérvény Krasznamegye közigazgatási helyzetének oly szomorú képét nyújtja, hogy annak vázlatában a sötét színeket lehetetlen elkerülni. Amint a tisztelt előadó ur mondani méltóztatott, Kraszna-megyének már 11 hónap óta nincs főispánja. Az alispán a múlt év május havában — kénytelen vagyok ugy mondani el a dolgot, a mint történt, — (Halljuk!) előidézett utczai botrány következtében, melyben a bizottság egyik igen tekintélyes tagját a leggorombábban megsértette, és neki semminemű elég tételt adni nem akart, ezáltal, becsületében nyilvánosan meggyaláztatott. Az alispán ezt oly könnyedén vette, hogy annak megtorlására nemcsak semminemű lépéseket nem tett, melyeket tennie ugy egyéni becsülete, mint hivatalos állása iránti kötelessége is parancsolta volna, hanem az ezen esetet követő harmadik napon a megyei közgyűlésen az Elnök: széket elfoglalta. A bizottságban fölszólittatott, hogy ideiglenesen addig, mig ezen kellemetlen ügyet tisztáznia sikerül: hagyja el az Elnök: széket. Azonban ő ezt, noha ezen fölszólitás támogatásra is talált, tenni nem akarta, sőt az Elnök: széket megtartván, ugyanazon ülésben, melyen az ő saját ügye volt szőnyegen, elnökölni kívánt. Erre a bizottság egy része pártkülömbség nélkül, sőt mondhatom, hogy államhivatalnokok is voltak azok soraiban, az ülést azon kijelentés mellett hagyták el, hogy ily elnök vezetése alatt tanácskozni nem fognak. A jelen volt megyei tisztviselők közül azok, a kik az ülésből eltávoztak, látván azt, hogy az alispán a megye kormányzatának vezetésétől ideiglenesen se akar visszavonulni, kénytelenek voltak lemondásukat beadni. Hogy azután ezen helyzetben a megürült állomásoknak ideiglenes vagy végleges betöltésénél mennyiben lehetett képes és önérzettel bíró férfiakéban válogatni: azt ecsetelni fölöslegesnek tartom; de azt, hogy ennek következtében mennyi mulasztás, mennyi visszaélés, sőt botrány okoztatott, mennyire hatottak ezek károsan a megyei igazgatás minden ágára, főleg pedig az épen folyamatban levő községi rendezésre: azt csak szigorú és részrehajlatlait vizsgálat deríthetné ki. Ez tehát röviden szomorú képe Krasznamegye közigazgatási állapotának. Ezen képnek nem kellemes kiegészítő részét képezik azon egyéb följelentések, melyek a kérvényben foglaltatnak. Többek közt az is, hogy ezen alispán hét éven keresztül vizsgálta a megyei pénztárt és a közgyűlés elé terjesztett jelentései szerint semmi hiányt sem talált. Később kiderült, hogy a megyei pénztárból 20.000 frtot meghaladó összeg hiányzik, s csakis az utolsó pillanatban, akkor, mikor a pénztári hiányról már közszájon forgó hir a főispánhoz is eljutott : az egyesek pénzének odaveszése által is pótoltatott e hiány. Föl van tüntetve a kérvényben az is, hogy a megye szolgabirája egy 2000 frtnyi összeget ho49*
