Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-79
380 79. országos ülés február 1. 1873. mely lépés a Lónyay minister lemondását előidézett leleplezések következménye lenne; ugyanazért kérdezem az illető minister urat: 1) Van-e ezen vasútépítési akadályokról hivatalos tudomása? 2) Mennyiben valók és igazak ezen a közvélemény elé került hirek? 3) Szándékozik-e a törvény rendeleteinek végrehajtását, a jelzett szakaszoknak mielőbb kiépittetése és a forgalomnak átadatása által, felelősségéből kifolyólag foganatosittatása iránt gyorsan intézkedni, és ez által a közforgalom és hitel érdekeit biztosítani. Elnök: Közöltetni fog a közlekedési minister úrral. Kármán Lajos: Tisztelt képviselőház! A parlamentalismus legszebb jogát nemcsak a törvények alkotása, de azok módosítása vagy megszüntetése is képezi. Ha végig tekintünk azon intézmények során, melyek a múlt törvényhozás által alkottattak, főleg a bírósági végrehajtók intézménye az, melynek gyors, habár egyelőre csak részbeni módosítása, illetőleg megszüntetése jogrendszerünkben szükségérzetté vált. Nem vonom kétségbe, tisztelt ház, a törvényhozásnak az e részbeni törvény javaslatba hozatala alkalmával legjobb, legnemesebb intentióját. De részemről habozás nélkül, az igazság meggyőző hangján merem állítani, hogy a tapasztalás, a gyakorlat, az élet e nagy mestere az imént érintett törvénynek főleg azon részét, mely a kézbesítésekre vonatkozik : czélszerütlennek, életképtelennek s a törvénykezés jelen keretébe beilleszthetlennek igazolja. Nem tagadhatná senki, és én érzem, hogy a törvényhozás néha rósz törvényt is hozhat; de nem foghatom föl azt, hogy bizonyos szakismereteket igénylő s a legilletékesebb szakközegek által is a praxisban hiányosnak, rosznak nyilvánított törvényt huzamosabb ideig föl lehessen tartani. Oly intézkedés ellen tehát, mely jogrendszerünk jól fölfogott vitális érdekében történik, ngy hiszem senkinek sem lehet kifogása. - E hittől vezéreltetve legyen szabad ennélfogva az igen tisztelt igazságügyi minister úrhoz ez alkalommal csak a kézbesítési intézményt illetőleg egy interpellatiót intézni. Teszem ezt pedig azért, mert meg vagyok győződve, hogy a tisztelt minister ur, —• ki erélyességénéi s a jogterén szerzett gazdag érdemeinél fogva a közelismerést már rég kivívta magának, — a bajnak égető szükséggé vált gyors és gyökeres orvoslásáról gondoskodni fog. (Helyeslés.) Interpellatióm a következő: Interpellatio a tisztelt igazságügyi minister úrhoz. ,., Tekintettel arra, hogy a bíróságok és bírósági végrehajtók székhelyein teljesítendő kézbesítéseknek az 1871 LI. törvéuyczikk 12. és 13. §§-aival a bírósági végrehajtók hatásköréhez lett kapcsolása által a törvényszékek és járásbiróságok székhelyein, illetőleg ezen székhelyek területén lakó perlekedő felekre aránytalan költség hárittatott, a mennyiben, különösen az alföldi nagyobb városok hátárához tartozó, a bíróságok székhelyétől olykor 5—6 mértföldre is fekvő népes puszták lakosainak, mint alperesnek, vagy mint tanuknak több napot igénybe vevő megidézése s illetőleg meg nem jelenés esetében, ujabb megrendelése, áíalában pedig a peres ügyekbeni kézbesítések, a birói ügyrendtartás értelmében fizetendő vitelbérek rendszerinti drágasága, a sürgős mezei munkák és az utak gyakori elromlása idejében pedig szerfölötti emelkedése mellett a kiküldött bírósági végrehajtót illető napi és eljárási dijakkal 20—30 forintba is belekerül, s igy gyakran a pertárgyat képező követelést is meghaladják ; tekintettel arra, hogy ily visszás jogállapot mellett, s midőn a kézbesítési előleges kiadásokhoz: még a szintén tetemes végrehajtási költségek is hozzájárulnak, főleg a törvényszéki és járásbirósági székhelyekhez tartozó népes puszták lakosai, a bizonyos és oly túlságos kiadásoktól félve, a birói segélyt már nem is igen merik igénybe venni; de az eljárási dijakért első sorban felelős ügyvédek ily költséges apróbb ügyeket már el sem vállalhatnak, s e miatt egyrészt az osztó igazságkiszolgáltatása szenved, másrészt pedig az állam jelentékenyen károsodik ; tekintettel arra, hogy a bíróságok székhelyein kívül teljesítendő idézések és kézbesítések a mostani eljárás szerint is ugy, mint annak előtte, közönségesen az illető községi elöljárók utján községi közegek által hivatalból és ingyen teljesíttetnek, s ennélfogva a peres eljárás országos terhének viselésében egyenlő, s igy igazságos arány nincs; tekintettel végre arra, hogy a kézbesítéseknek a bírósági végrehajtókhoz lett utasításával, a kézbesítések semmivel sem teljesíttetnek gyorsabban, mint annak előtte, s igy a netán, az eljárás gyorsítására irányzott czél sincs elérve; bátorkodom a tisztelt igazságügyi minister úrhoz egész tisztelettel azon kérdést intézni : 1) bir-e tudomással ezen, a bírósági kézbesítések körül fenforgó viszás és terhes jogállapotról, és arról, hogy a kézbesítési intézmény már több törvényhatóságok,- sőt számos bíróságok és ügyvédegyletek, tehát a legilletékesebb közegek által egyértelmüleg mind az államra, mind a közönségre nézve károsnak, egyátalán pedig gyakorlatilag czélszerütlennek s életképtelennek nyilváníttatott? 2) ha van tudomása, szándékozik-e a végrehajtói intézménynek részbeni megváltoztatása czéljából egy törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt a
