Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-74

74. országos ülés január 27. 1873. 275 rint is constatáltnak vegyem: engedje meg elismert­nek tekinthetnem, hogy egy körülbelől 7 millió frt deficitnek fedezéséről van szó 1871-ről, egy körül­belől 26 milliónyinak 1872-ről, és egy 34 millió­nyinak 1873-ról, és szólhassak arról: mit csinál­junk e helyzettel szemben. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelt ház! Hogy mit csináljunk szemben ez­zel a helyzettel, nagyon attól függ, mily irányt aka­runk követni a jövőre átalában. Mert ha azon tisz­telt képviselő urak nézetét követjük, kik azt mond­ják, hogy azon ut, amelyet eddig követtünk, helyes, mert íme már is meghozta gyümölcsét, mert már is 30%-kal emelte az állani jövedelmeit, a földnek ér­tékét vagy fél milliárddal, és ugyanazért ezen útról letérni nem kell: akkor egészen mások lesz­nek teendőink; és megint egész más lesz az eljá­rás, ha mint mások akarják, s mint én is gondolom, nem hagyjuk ugyan el a megkezdett irányt, hanem be­végezvén a megkezdetteket, ha nem is kizárólag, de legalább tulsulyilag még arra használjuk erőnket, hogy azokat hasznosítsuk, és amennyiben ujat alko­tunk, csak a kiegészítés czéljából alkossunk. Ez, mint mondom, megint más eljárást köve­tel ; és újra mást az, ha azon politikát követjük, csakis annyit tenni, amennyit megbírunk, többet semmit, s ha még saját erőnket is tul nem feszit­jük, nehogy megpattanjon a hur. De akár tegyük az egyiket, akár a másikat: a feladat, amely előtt állunk, felfogásom szerint, kettős. Az egyik az, mit csinálunk ezen momentumban, szemben a beállott hiá­nyokkal ; a másik az, hogy mit csinálunk a köze­lebbi időben a jövőre nézve? Hogy mit csinálunk ezen momentumban: erre nézve szerencsésnek érzem magamat majdnem tel­jesen egyetérthetni a tisztelt pénzügyi bizottsággal. A pénzügyi bizottság a 67 milliónyi hi­ánylat egy nagy részét, már a realizálás sikere sze­rint 44—45 millió frtot a legújabban felvétetni rendelt kölcsönből kívánja fedezni. Eszerint marad még 22 — 23 millió. Ebből ugy, a mint ő összeállította a költségvetést, 8,300.000 frtnyi hiány a rendes kezelésnél fogna mutatkozni. A tisztelt pénzügyi bizottság azt követeli, hogy a rendes háztartás érdekében a rendes kiadást fedezzük, és pedig már mostan is mindjárt rendes bevételeinkből, adósságból fedezni ily kiadást, mint mondja, nem lehet, nem szabad. E tekintetben elvileg teljesen egyetértek a pénzügyi bizottsággal, de csak elvileg; mert 8,300.000 frtot ez idén rendes be­vételeink fokozásával fedezhetni, egy kissé messze­menő reménynek kell tekintenem. Ezért azonban mégis elfogadom a tételt, hogy ilynemű kiadást adóssággal fedezni nem szabad. De kérném a tisztelt há­zat, hogy ezen évben mint átmenetiben. méltóztas­sanak belenyugodni abba, hogy a szükség mérve KÉPV. H. NAPLÓ. 18^. III. KÖTBI. szerint, és a szükség esetében nem rendes bevéte­leinkét is fordíthassuk erre. A legközelebbi napokban lészen szerencsém négyrendbeli törvényjavaslatot benyújtani a tisz­telt háznak, amelyek, azt hiszem, nem egyedül csak a bevételek fokozása czéljából indokolhatók, hanem részben egyéb tekintetből is. Ezen négyrendbeli törvényjavaslat, melyeknek tárgya a házadó, a sze­mélyes kereseti és a jövedelmi adó, aztán a bé­lyegre és az illetékre vonatkozó törvény, ha a tisz­telt ház által elfogadtatik: számitásom szerint 4,800.000 frtnyi bevételi szaporodással, illetőleg költségkíméléssel jár, mert ezen törvényjavaslatok czélja egyfelől a bevételek fokozása, másfelől a költ­ségek alább szállítása, maradna tehát különbözet 3,500.000 frt. Én nem mondom, hogy az év folytában ujabb adóforrások nyitásával nem sikerülend ennek is egy részét fedezni. Egy példát akarok csak mondani. Azon időben, midőn a vadászati törvényről volt szó, ha jól emlékezem a lőfegyver tartása után fize­tendő dijat nem elvi tekintetekből utasította el a tisztelt ház, hanem azt mondotta, hogy ez az adó­törvényhozásnak tárgya, és nem a vadászati tör­vényé. Ha most az adótörvényhozásról levén szó, ezt a tisztelt ház elfogadja, ha nem is milliók, de legalább pár százezer frt bevételi szaporulat fog itt is mutatkozni. (Helyeslés jobb felől.) Nekem nincs kétségem, hogy ily apróbb jöve­delmeket sem mellőzve: az emiitett 4,800.000 frt 5 — 6 és fél millióra lesz emelhető. A többit be­hozandónak vélem egy felől (Halljuk!) azon bevéte­lek ide fordításával, melyeket a tisztelt pénzügyi bi­zottság a rendkivüleiknél mutatkozó hiány fedezé­sére vélt szintén forditandóknak, t. i. azon erdő-te­rületek irtása folytán beállandó bevételekből, ame­lyek sikföldön, repeze és búzát termő talajon ál­lanak, és amelyeknek kiirtása által az államvagyon nemcsak nem csökkenne, de emelkednék, amennyi­ben az az erdő, amely mint erdő 2 frtot hoz, mint szántóföld hozna 12 frtot. Én azonban ily erdőt nem ismerek 100,000 holdat, kivált pedig oly 100 ezer holdat, amelyhez rögtön hozzá lehetne nyúlni. De amihez mindjárt hozzá lehet nyúlni, isme­rek annyit, amiből 1 millió frt biztos jövedelmet le­het számítani. Volna még nem egészen két vagy másfél mil­lió frt. fedezendő. A tisztelt házban sokan az én véleményemmel teljes összhangzásban hangsúlyozták, hogy az állam nem arra való, hogy iparüző legyen, hogy az állam, mely fekvőségeit nagyobb részben haszonbérbe adja, ne folytasson saját regiejé­ben gazdálkodást s ekép furcsa okoskodás alapján ne nyúljön az iparűzéshez. Én osztozom ezen nézet-

Next

/
Thumbnails
Contents