Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-74

270 74. országos ülés január 27. 1873. tani, ugy, a mint a t. képviselő ur látta és a mint én látom. Azt monda a t. képviselő ur, hogy azon hang ellen, melylyel én az 1872-ik évi előirányzat elfogadását ajánlottam, lehetett volna fölszólalni: ha adatott volna embernek megemlékezni arról, ami korábban mondatott. Azt monda a t. képviselő ur, hogy én például abból formáltam argumentumot kérésem mellett, hogy hiszen igaz, hogy az előirányzat elfogadása esetén 30 millióval több lesz kiadásunk, mintsem volt 1869-ben; de hiszen bevételeink is 1867-től ugyan odáig szintén és pedig 32 millió írttal mutatkoznak magassabbaknak, ugy monda a t. képviselő ur, hogy ennek ellenében illett vala mondani, hogy ennek csak az az oka, mert én az 1867-ik év bevételét 115 millióra tettem és ezzel szemben van a 32 milliónyi emelkedés; holott más alkalommal ugyanazon év bevételét 130 millió írtnak mondtam, melylyel szemben már 15 millióval kisebb az emelkedés, s igy kevesebbre bátoríthat föl ugy engem, mint a házat. Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák. Mindkét számot mondottam, csakhogy egyszer a földtehermentesitési járulék nélkül, máskor pedig azzal, és mindig oly alkalmakkal, melyek engem arra birtak, hogy egyszer azzal, máskor anélkül mondjam azt. Mindkét tétel igaz, ha az 1867-ki és 1872-ki évet méltóztatnak összehasonlítani a földtehermentesitési járulékkal együtt vagy a nélkül, mindig 32 millió a különbözet; csakhogy egyik évet nem szabad azzal, a másikat pedig anélkül venni. Hasonlóképen számaink és szám-combinatióink megbizhatlan voltának illustrálására használta a képviselő ur a netto-bevételeknek általam és a pénzügyi bizottság előadója által különbözőleg történt megjelölését is. Az 1868-iki év netto-bevételét egyikünk 104,640.000, a másikunk, t. i. az előadó ur, 108,414.000 frttal vette föl. Azt mondotta a t. képviselő ur, hogy az olyan különbözet, mely netto-bevételeknél igen nevezetes. Igaz, de mindakét szám helyes, s ő is, én is megjegyeztük, hogy az 1868-iki bevételek közt sok jelentékeny tétel van, mi tulaj donképen i867 sajátja, de ott el nem könyveltetvén, hogy végképen el ne maradjon, 1868-ba könyveltetett; én ezt mint oda nem tartozót, onnét elhagytam, a pénzügyi bizottság előadója pedig fölvette, mint a hogy azt a zárszámadásokban találta. Ilyen a sóváltók összege, a melylyel volt megfizetve az 1867-ben fogyasztott só ára a hitelintézet által, de a mely csak 1868-ban realisáltatott 3,744.000 frttal. Ez teszi a különbözetet. Tehát ismét megegyezünk a nettó bevételeknél ő is, én is, csakhogy én kötelezve érzem magamat különböztetni a bevételek közt ezen évben és a bevétek közt azon évre. Az 1869. év netto-bevételi kimutatása, amint a t. képviselő ur is elismerte, egyeeő. Az 1870-iki azonban megint eltér, én azt mondtam, hogy az 117,600.000, a pénzügyi bizottság előadója szerint pedig csak 115,255.000 frt; a különbség tehát2,345.000. Ismét mindakettő igaz. Van kulcs, és ezen kulcs nem is ismeretlen. Ezen kulcs a számadásokból igen könnyen megtalálható. Azon évben váltattak be legnagyobbrészt a régi hatosok; az egyik ugy vette azokat, mint anyagkészletet, anyagkészlet növekedését, a másik meg mint pénzt, mert hogy pénzzé legyen, csak az. ujra-verés munkája volt hátra. A mechanicai nehézségek folytán az átveretest nem lehetett végezni azon évben, a pénz mégis megvolt, megvolt a beváltott, de még át nem veretett anyagban. E hatosok föl- vagy föl nem vételében rejlik a különbség, de különben a számok egyaránt igazak. Ha a képviselő ur ily alapokon mondja, hogy számaink meg nem bízhatók: reménylem, hogy a hallottak után el fogja ismerni, hogy azok legalább az általa felhozott okból nem megbizhatlanok. (Helyeslés jobb felől.) Hanem a t. képviselő urnák van még több kifogása is, in specie az 1867-iki bevételek azok,, melyek igen alkalmas anyagul szolgáltak a képviselő urnái megbizhatlan voltának illustrálására számaink. Azt monda, hogy azok 8-íele különböző összegben vannak adva. Igaz, 8-í'éle az összeg, nem is állítom, hogy mind a nyolcz igaz, de hétről mindenesetre állítom, (Derültség) miután pedig hétről ki fogom mutatni, hogy igaz; fel lehet tennem, és talán maga a képviselő ur is hajlandó lesz elismerni, hogy ha hétről kimutathatom, hogy helyes; talán a 8-ikról is föl lehet azt tenni. (Derültség.) „Az 1867-iki bevételt a minister 94,000.000nak mondta." Ennyi is az, nettó. „Majd másszor a minister — már mint én — 115,000.000, és ismét 130 milliónak mondja azt* igy folytatá tovább. Ezt már kifejtettem, megmondván, hogy annyi a földtehermentesitési járulékkal, ennyi meg a nélkül. „Azután ugyanaz, a 328-ik számú kimutatás szerint, 112,468,463 irtot tesz." Ez is áll, hanem ez előirányzat, itt már nem mi vagyunk okai, ha a képviselő ur még egy számot belezavart, mert mi az eredményekről beszélünk, itt pedig a t. képviselő ur előirányzati tételt hozott közbe, a mi hogy az eredményekkel nem talál: ezen ugy gondolom nincs mit csodálkozni. Az eredmény ezen kimutatásban 113,160.000 frttal van kimutatva. Ha ehhez még hozzáadjuk az országos alap bevételét — 2,829.000 frttal, kijön a 115,989.000 frt, a mennyinek mondtam én azt a földtehermentesitési járulék nélkül, a hetes bizottság ugyancsak 113,160.000 frtot mondott. Tehát ez is igaz. Itt is csak a 2,829.000 frt teszi a külömbséget e közt és az én számom között, ha azt is felvesszük, kijön-e 115,989.000 frt. Ismétlem, valamint a földtehermentesitési járulék föl- vagy föl nem vétele