Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

256 73. országos ülés január 25. 1873. séges, jól rendezett hitelrendszer, természetesen önálló hitelrendszer, mely semmi más érdeknek és hatalomnak alávetve nincs. (Élénk helyeslés a bal ol­dalon.) A közlekedési eszközök fejlesztésére nézve sok történt már, és még több is fog történni, és már ez is nevezetesen fokozta az állam anyagi jólétét. Meg vagyok arról is győződve, hogy következetes működés folytán egy önálló hitel- és pénzrendszer­rel birni fogunk. Mindezeknél fontosabb azonban nemcsak anya­gi, de szellemi szempontbői is, a népnevelés és a közoktatás rendezése. Ennélfogva minél inkább el­terjednek közöttünk az átalános gyakorlati ismere­tek, annál jobban fogja népünk fölhasználni az adott körülményeket, és annál inkább fogja hasznosan ér­vényesíthetni a munkát; és, belátással bírván, kifej­lődik lassankint a takarékosság és munkásság szelle­me. Hazánkban úgyis egyoldalú volt a nevelési rendszer, prókátorokat és hivatalnokokat eddig eleget neveltünk, de iparost és gazdát annál kevesebbet. Népnevelésünk még egy pár évvel ezelőtt elhanya­golt és rendezetlen állapotban volt, a teendők soka­sága oly nagy, hogy valóban megérdemelné, hogy a kormányzat ujabb szervezése alkalmával a közokta­tási tárcza önállósittassék; (Élénk helyeslés) a mi annál könnyebben lesz eszközölhető, ha majd egy­szer vallási ügyeink alaposan rendeztetnek. A val­lásügy vezetése leginkább a legfőbb fölügyeleti jog gyakorlatából állván, a belügyministeri íárczához lenne csatolandó. (Nagy tetszés.) Ennek azon előnye is volna, hogy a közoktatási tárcza betöltésénél a minister vallása többé irányadó nem volna. A mint szellemi szempontból véghetetlenül nagy fontosságú a közoktatási tárcza, ugy anyagi szem­pontból kiemelkedik a föímivelési és a közgazdasági érdekek előmozdítása. Én részemről azt tartanám czélszerünek, ha az uj beosztás alkalmával egy uj földmivelési ministerium alakíttatnék. (Élénk tet­szés.) Mert anyagi szempontból legfontosabb érde­künk a földmivelés; a nemzeti vagyon legnagyobb részét a föld teszi, annak terményei képezik a nem­zeti vagyon legnagyobb részét. így lesz ez még sok ideig. Megérdemelné tehát, hogy a földmivelésnek külön ministere legyen, melyhez csatolandók a bá­nyászat és az összes államjavak erdőségek, ugy az ala­pítványi és egyetemi uradalmak kezelése, mely most három ministerium közt, u. m. pénzügyi, kereske­delmi és vallásügyi ministeriumok közt van meg­osztva. A posta és távírda a dolog természete sze­xint inkább a közlekedési ministeriumhoz tartozik, s ahhoz mehetnének át a kereskedelmi minister többi teendő is. {Élénk helyeslés.) A pénzügyministerium úgyis el van halmozva munkával; a bányászat és államjavak kezelésének átadása után egész idejét az adórendszer és államjövedelmek nagy horderejű teen­dőire szentelhetné. Ezeket csak annak jelzése végett jegyzem meg r hogy a központi igazgatás czélszerüen rendeztetvén és átalakíttatván, ezen alkalommal még itt is neve­zetes megtakarításokat lehetne tenni. Hogy mik azok, melyeket már a jelenlegi költségvetésnél tekintetbe lehet venni, arról szólni nem kívánok; mint mon­dám, ez a részletes tárgyalásnál lesz helyén. Az átalam fönebb kijelölt és, nézetem szerint, hazánk adott viszonyai közt czélszerüen alkalmazható elvet kell követni, hogy t. i. az állam ne akarjon min­denkiért mindent tenni, és ne vegye a költségve­tésbe azt, a mi máskép czélszerüen, az érdekeltek által viselhető. Nem akarok az idő rövidsége miatt részletekbe menni, mellőzöm tehát most a. belügyeket. A mi az igazságügyet illeti, ennél is lehet megtakarítást tenni, ha a perrendtartás szabályoz­tatik, a fölebbezési dijak fölemeltetnek, és a kineve­zendő bírákra nézve két fizetési kathegoria vitetik keresztül. Sőt ha a társas-biróságok helyett az egyes bíróságok rendszere hozatott volna he, mint azt kezdetben az akkori igazságügyminister óhaj­totta behozni és ezzel kapcsolatban fölállittatott volna a békebiróságok intézménye: nem kételkedem, hogy a perek száma nevezetesen kevesbedett volna, és az igazságszolgáltatás jelenlegi költségei is tete­mesen mérsékelhetők lennének. Nem állítom, hogy az 1873-iki költségvetésben a megtakarítások nagyobbmérvüek lesznek , mint azt a pénzügyi bizottság javaslatba hozta; azonban ha ugy értelmezzük is a rendes kiadásokat, mint a pénzügyi bizottság tévé, hogy t. i. az államadóssági törlesztés és a hasznos befektetésekre előirányzott összegek, mivel évenkint előfordulnak, a rendes költségvetésben maradjanak, a mi eltér ugyan a mi­nisteri előterjesztéstől és együttvéve őt milliót meg­haladó összeget tesz, melylyel az állam értéke az év végével kedvezőbbnek mutatkozik ; mert ugyan­annyival kevesebb adóssága lesz, a mennyit törlesz­tett, és annyival gazdagabb, a mennyit beruházásra fordított, — ha tehát ugy értelmezzük is a rendes kiadásokat, mint a pénzügyi bizottság: még akkor sem nagy feladat a rendes költségvetés hiánylatát fe­dezni. (Halljuk.) A pénzügyi bizottság ezen 8,300.000 irtot adófölemelés által akarja pótolni, mire a minister­elnök ur azt jegyezte meg, hogy ezen szót kellene hozzátenni: „ lehetőleg." Az adóemelést 8 millió frtig az adóreform be­hozatala előtt kivihetőnek nem hiszem. Nálunk, ha egyszer további 8 millió frtnyi adót kívánnánk ki­vetni : azt leginkább az egyenes adók tételeinél kel­lene foganatosítani. Már pedig a mi bevételeinket minden más államok rendes bevételeihez hasonlítva,-

Next

/
Thumbnails
Contents