Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

252 73. országos ülés január 25. 1873. Nem lehet mondani, hogy ez kedvező kép lenne, azonban nézetem szerint a bizottság nem számított egészen helyesen; több észrevételem van ezen számításra nézve. Az első s lényeges észrevételem : hogy csak azon számítás helyes és azon számítási hasonlat alapos, mely egyenlő faktorokkal számit. Ha az activ vagyont valódi készpénz értékben veszi föl a bizottság, föl kell vennie a passivát, azaz a terhet is kész pénzértékben : s akkor egészen máskép áll a számítás. A közös államadóssági járulék fejében kihoz 368,240.000 frt tőkét o. é. és 238,520.000 irtot ezüstben; azonkívül a függő adósság fejében 93 millió 600.000 frtot. Legelőbb is megjegyzem, hogy számítási hiba csúszott be, midőn 150.000 frt ezüst törlesztési járuléknak tőkéjét vette fel a dominalis kölcsön után 3 millióval, miután ez törlesztési járulék, melylyel már 6 éven keresztül kevesedett a 30 milliónyi tartozásunk kamatainak kamataival, s ha 44 év múlva le lesz törlesztve, nemcsak ezen 150.000 frt járulék, de 1,500.000 írttal lejebb szálland ezüstben fizetendő járulékunk, — ezt rendeli az 1867. XV. törvényczikk 2. §-a. De a 93,600.000 frt tételét, mint a függő adósságbeli részünket, sem fogadhatom el, sőt nem találom helyesnek az államadósság ezen részénél a 30-as arányt; mint pénzügyminister legalább minden hasonnemü tárgyaknál azon arányt tartam helyesnek, mely megegyezik az államadóssági teher megosztásánál elfogadottal a monarchia két része közt, mi — ha jól emlékszem — 22 és egy törtszámot tesz; ez volt mindig az én álláspontom, melyet a közös nyugdíj aknái érvényesítettem is. Egyébiránt ezen teher után kamat jelenben nem jár s képzelhető mód, mely szerint annak törlesztése rendkívüli áldozatokat nem fog kívánni. Hogy megítélhessük, mennyi készpénzben azon terbeltetés, mely az államadóssági járulék után reánk nehezedik, s igy helyes arányt húzhassunk az aktív vagyon készpénz értéke között: nem szükség agio-fölszámitás, csakis vennünk kell ezen évjáradékhoz aránylag, a mit ér, annyi osztrák értékben és ezüstben kamatozó kötvényt, mely ugyanannyi kamatot hoz. Már pedig 18,412.000 frt évjáradékot, ide számítva az úgynevezett törlesztési egy milliót is, & jelen árkelete a coupon-adó levonásávali 4 frt 20 kr. rentnek, teszen 285.747 frtot. Az ezüstben fizetendő 11,776.000 éyjáradék, miután az árkelet szerint 77 frt papírban hoz 4 frt 20 kr. ezüst rentet, ez is készpénzben kerekszámban 199 millió és 70 ezer forintbt tesz. A kettő együtt 484,817.000 forintot, s nem, mint a pénzügyi bizottság számitá, .az agioval 630,682.000 frtot. A földtehermentesitési járuléknak értéke is a jelen árfolyam szerint 200 millió készpénzt képvisel. Mindkét teher megvolt, midőn magunk gazdái lettünk, ugy a közös jótállás alatt vállalt államjegyekbeni teher is. . ." > Földtehermentesitési terhünk 1848-ból származik; az oly áldozat, mely sokszorosan kifizette magát s nincs senki, a ki sajnálná: szabaddá tette a földet, szabaddá a munkát és a népet, s igy áldáshozó volt. (Élénk helyeslés jobb felől.) A kész papírpénzben most 484 millióval megváltható teher ára a békés kiegyenlítésnek, békés utón a monarchia megerősödésével, létünk biztosításával keresztülvitt kiegyenlítésnek; ez volt ára annak, hogy magunk urai lettünk, saját jólétünkön magunk munkálhatunk. Józan politicus s igaz hazafi, ezen áldozatot bizonyára sajnálni nem fogja, s nem ismerek senkit, ki azt merné állítani, hogy bármily más utón valószínű számítás szerint is kedvezőbb eredményt lett volna képes létrehozni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Következnek immár az uj terhek; azok öszszege névbeli érték szerint tesz — a legújabb kölcsönt is beleszámítva — 195 milliót. Azonban mi ezután ma a valódi terheltetés? A vasúti kölcsönből épült vasutak már jelenben jövedelmeznek annyit, hogy a kamat és törlesztési évjáradék fedezéséhez csak 1,748.788 frt hozzájárulás igényeltetik. Fölkértem a közlekedési minister urat, lenne szíves megmondani, —• mert érdekel nemcsak azért, mivel akkor pénzügyminister voltam, midőn a vasúti kölcsön megköttetett, hanem érdekel az állani hitele tekintetéből is, hogy a törvény teljesíttessék: — mit jövedelmeznek és mibe kerültek a jelenben jövedelmet hozó, és a költségvetésben előirányzott áílamvaspályák. A törvény azt rendeli, hogy a vasutkölcsön kamatjainak fedezésére első vonalban szolgálnak a kiépített vasutak, minélfogva ezen vasutakra első helyen ezen kölcsön évjáradéka bekebelezendő. Kívántam tudni, hogy körülbelül azon jövedelem, mely az államköltségvetésben az államvasutak után elő van irányozva, és mely, ha nem csalódom, 3,900.000 frtot tesz, mikép arányul a vasúti kölcsön által tett befektetésekhez, és a mennyire hozzávetőleg ki lehetett számítani, mai nap ugy áll a dolog, hogy a már megnyitott és ennélfogva jövedelmező vonalokon, de nemcsak magukra ezen vonalokra, hanem reconstructiójokra, továbbá a gépgyárakra, és az üzletszerekre körülbelül 54Y

4 millió fordíttatott. Ezen kölcsön folytán sokkal kedvezőbb az állam állapota, mintha a vasutak kamatbiztosítás mellett épültek volna, mert míg igy a vasutak csak 90 év múlva jutottak volna az állam tulajdonába: most az összes teher 50 év alatt tör-