Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-71
206 71. országos ülés január 23. 1873. igaz, hogy hiányunk van; hanem az a kérdés: hogy az valóságos-e? hogy az nem mesterségesen előidézett-e? s vajon az ország értéke nem emelkedett-e ezen 4—5 év óta? az ország adóssága 5 év óta 170 millió frtra rug, ez összeg azonban be van ruházva, tehát az ország értékét nem apasztja. Adósságunk 1199 millió frt. Ennek fedezetéül szolgál első sorban az államvagyon. Megengedi a t. ház, hogy államvagyonunk állását előadjam. — A sóbányák jövedelmeznek 10 millió frtot; 4 millió hold erdő 30 írtjával tesz 120 millió frtot. (Közbeszólás bal felől: Nem érnek annyit!) Megengedem, hogy vannak erdők, melyek nem érnek ennyit, de vannak olyanok, melyek 5 százezret megérnek; egyátalában, — ha az erdélyi erdőségeket nem vontam volna is le, melyek 5 százezer frt beruházást igényeltek, a magyarországiak 4 millió frtot jövedelmeznek. Az úgynevezett mezei uradalmak kiterjedése 520.000 hold, ez, — amily árfolyama van e kitűnő földnek — 100 millió frtot képvisel. A bányákat és a vasüzletet számítom 20, az activákat 126, a vasutakat 85, a 45.000 hold ménes uradalmakat szerelményeikkel együtt 18, a lánezhid s a Duna-part szabályozását 9, a honvédséget 16, a vasúti előleget 30 millió, összesen 718,566.000 frtra; marad tehát országos teher, mely a lakosokra nehezedik 480,434.000 frt. Ennek felét a földre téve, jut egy holdra 1 frt. 26 kr. Itt azonban ezen teherből le kell vonni azon értékemelkedést, melyen a gazdaság járulékai, a marhák emelkedtek utolsó időben Magyarországnak van 2 millió darab lova, 5,600.000 darab szarvasmarhája. Ha ezek darabjának árát csak 20 forinttal veszem fel, 152 millió az emelkedés. 19 millió darab juh, egy-egy 1 frt 70 krjával, 30 millió frt; 4,500.000 sertés 7 forintjával 31,500.000 vagyis 214 millió forintot tesz. Ha tehát ezen 214 millió frtot levonjuk a birtokra eső teherbőí, alig marad 30 milliónyi különbözet. Tekintetbe kell Tenni az ország értékénél a házak emelkedésének értékét is, mert midőn valamely munkás azelőtt megkeresett egy év alatt 80 forintot, ennek tőkéje 1600 forint. Most többet keres, és igy e tekintetben is hatályosan növelkedik a munka-tőke. Sokan nevetni fognak fölöttem, és meg fognak támadni, hogy az emberi munkát is, mint factort veszem fel. Igenis az emberi munka a gazdászat egyik factora, mert csak ez teszi lehetővé a termelést. Ennélfogva figyelmet érdemel. Miután nekem e meggyőződésem a munkáról, megengedi a tisztelt ház, hogy ismét elő fogom számlálni azon emelkedést, melyet a munka tőke Magyarországon tanúsított. Nem emiitettem a házakat, Van Magyarországon 20,250 ház, melyeknél az értékemelkedést csak 50 forintra vettem fel. Mindazok, akik tudják, mennyire emelkedett az anyag és a munka ára, be fogják ismerni, hogy 10 esztendő alatt Magyarországon minden ház bármily kicsiny viskó legyen is az, 50 forinttal többet ér. Tehát ezen rovat 112,850.000 forintot tesz. Gyáros és iparos van Magyarországon 224.280. Itt csak 1000 forint tőkére veszem az emelkedést, mert van-e oly gyáros Magyarországon, ki 60 forinttal nem keres többet, mint 10 évvel ezelőtt. Napszámos van 764.200, ez 500 forinttal véve: 372 millió, mesterlegény és iparos szolga 80 ezer van, ezt véve 500 forinttal: tesz 1 millió 400.000 forintot; kereskedelmi segéd 600,000, 1000 forinttal: 66 millió ; és igy azon emelkedés, mely ennek folytáa előáll, körülbelől 190.000 milliót tesz. Ami a föld értékét illeti, az osztrákok alatt 2100 millió forintra volt becsülve; ma, ha a föld értékét vesszük, azt lehet következtetni, hogy a föld értéke mindenütt megkétszereződött. Ez körülbelől megczáfolhatían tény, mert ezt nem magunk gondoltuk ki, hanem a bemutatott hivatalos összeállításból könnyen ki lehet dolgozni. Ilyen deficites időben hiba volt a kormánytól, hogy ki nem mutatta, hogy az ország vidékenkint mennyire emelkedett. Én bárkit szívesen felszólítok fogadásra, hogy nem 20 vagy 50, hanem az ország értéke 100 °/ 0-kal emelkedett. Ha tehát az ország értékének emelkedését veszszük az adóemelkedés alapjául, kénytelen vagyok azon következtetésre jutni, hogy Magyarország ezen praliminált terhet elviselheti. Kénytelen vagyok bevallani, hogy deficit van ; de itt az a kérdés ismét, hogy vajon a deficit valódi-e, vagy pedig képzelt, mesterkélt deficit? mert ahol a deficit valódi, a költségen bármi áron is segíteni kell, mert a valódi deficit a bukás siklója. Én nem ismerem el részemről, hogy ami deficitünk valódi . . . (Bal felől ellenmondás.) stb. meg fogom magyarázni. Praeliminálva van 8 millió deficit, már most ez a deficit valódi akkor, ha az ország e deficitet rendes költségeiből nem fedezhetné. Igaz, hogy nem fedezi; de miért nem fedezheti a deficitet? Azért mert először magára az államvagyonra oly figyelmet, melyet az államvagyon megérdemelt volna, nem fordított. 14 milliót tesznek az összes bevételek és 3 millió 600 ezer forint az összes jövedelem. Kérdek bármely gazdát Magyarországon, helyesen van-e kezelve azon birtok, hol 70°/ 0-ra megy a kezelési költség ? Én ugy veszem észre, hogy ha az államerdők tökéletesen czélszerűleg kezeltetnének mindenütt: az államerdőknél legalább is 2 millióval több jövedelem fogna előállani, mert a horvátországi államerdőknél s az erdélyi erdőknél nemcsak semmi jövedelem, de deficit van. Ha azon erdők ugy kezeltetnének, mint egyesek kezelik: akkor 2 milliónál sokkal többre föl lehetett volna a jövedelmet emelni.
