Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-71
71. országos ülés január 23. 1873. Nem támadtam meg a pénzügyministert a rósz kezelésért, de elismerem, ezen erdők 2 milliót jövedelmeztek Magyarországon. Tehát ez két millió. Az állam vagyonban van 100 ezer hold föld fával beültetve. Ez ritka erdőt képez az állam vagyonában; -ez olyan complexum, mely a búza termelésre a legalkalmasabb. Erre nézve a ministerium már ezelőtt 3 évvel jelentést tett, tehát a következőket nemcsak magam állítom. Ha ezen 100 ezer holdat az állam ma kiadja bérbe: az jövedelmezne egy millió forintot. Ez aránylag igen kevés. Az állam birtokában van jelenleg is 60 — 70 •ezer hold várandóság; 520 ezer hold birtokot nem maga kezel. De ez a várandóság igen sokáig tart. Hogy akkor, mikor egyesek ki tudnak egyezni, az állani nem : azt helytelenítenem kell, mert ha valaki kényszeríttethetik, hogy áldozattal is egyezzék ki, •ezt az állam is teheti. Tehát ezen várandóság egy millió 700 ezer forintot tesz; ezenkívül az állambirtokok kezelésénél, méltóztatnak nézni, bizony igen kevés kiadás van, ugy, hogy szerintem annak felét, sőt többjét is lehetett volna törölni, mert annak nagy része árendába van, az árenda költség pedig sok nem lehet. Tehát maga az állam vagyonából emelkedett jövedelem tesz nézetem szerint 4 milliót. Az állam vasgyárai Magyarországon a lehető legroszabul vannak kezelve; mert mikor másoknak, társulatoknak milliókat hoznak, Magyarországnak 500 ezer forintot jövedelmeznek azon kincsek, melyek fölérnek az ország összes vastermelésével. Mert oly nagy kiterjedésű széntelepei a magánosok öszszegének sincsenek, mint az államnak. Hanem miért nem jövedelmeznek az állam vasgyárai? A kezelés tekintetében ott állnak e gyárak most is, ahol 20 •évvel ezelőtt. Húsz évvel ezelőtt a legtöbb jövedelmet adott a vert vas, és igen keveset a nyers. Az állam most is vert vasat csinál, mint akkor, mig a nyers vasat másoktól veszi ; ha a nyers vas értékét veszem, azt oly tekintélyes tényezőnek tekintem, hogy nem 500 ezer forintot, de 2 millió forintot adna az országnak. Ezt veszem 6 milliónak. Azt mondják erre, hogy csak hozhatna. De hiszen a világon minden problematieus, a mig be nincs bizonyítva, Meg kell a dolgot próbálni. Továbbá miért van deficit a vastermelésnél? Nézetem szerint azért, mert bizonyos gyárakra nézve elegendő szigorral nem járnak el. A jövedelmi adó Magyarországban jövedelmez 10 millió forintot. A jövedelmi adót már a törvényhozás igen kedvezőleg vetette ki, mert mikor, mint előbb emlitém, egyik adóág fizet 29 milliót, addig a jövedelmi adó csak 10-et, mert a bankár urak eldugják papírjaikat és leveleket fogadnak el váltók helyett; ezért nem jövedelmez először; de másodszor azért nem, mert kellő gond nem fordíttatott annak kivetésénél és minden ember felhatalmazva érezte magát az államot megcsonkítani. Meg vagyok győződve, hogy ha a rendszabályokat hoznánk e tekintetben, azt fogná mondani sok bankár, aki 100 ezerekkel rendelkezik, hogy mik azok a rendszabályok: azt ő ugy is kijátsza a Wertheun ládával. Én tapasztalásomból tudom, hogy mikor tartoztam egy bankárnak és elmentem fizetni: ő nem a Wertheimládából vette elő váltómat, hanem ágyából és midőn kérdeztem, hogy miért teszi ezt, talán biztosabb ágya, mint a Wertheim szekrény? azt monda: igenis biztosabb hely, mert a Wertheimot a kormány megvisitálhatja, de ágyamban nem keres. Hanem ez oly dolog, hogy aki állítja, annak be kell bizonyítani. Én azt hiszem, hogy azt s r enki sem fogja kétségbe vonni, hogy keveset fizetnek, magok azon tisztelt urak legjobban tudják, hogy keveset fizetnek. Hanem azt mondják, hogy nehéz megakadályozni ; én nem hiszek a pénzügyekben semmiféle boszorkányságot; meg lehet az ily visszaéléseket akadályozni, csak akarni kell. Mondja ki a ház, hogy minden kötelezvény, váltó és ilyen papír bizonyos határideig megbélyegezendő, különben elveszti értékét, jót állok, hogy nem fogják eltitkolni. De lehet, hogy felét mégis eltitkolják, már akkor is 5 millió forint jön be, ami összeadva azon 6 millióval, már fedezné a deficitet. Mesterségesnek tartom a deficitet egy másik oknál fogva, mert kétségkívül van sok oly ág, ahol meg lehetne az administratióban gazdálkodni nagyobb összegeket. Nevezetesen az adóhivatalok fölemeltettek 270-ről 360-ra, ezen emelés történt a megyék rendezése előtt, Miért emeltetett? Azt mondták, nem lehet a pénzt behajtani. Én akkor is ellene voltam és csak magam voltam akkor az illető bizottságban ellene. Mikor a hivatalnokok fizetését fölemelték, nem mondták, hogy fölemelik; hanem a diétában a classisokat megváltoztatják: és ez 3.200.000 ezer forintot tett és ha ezt kiveszszük ismét nincs deficit. Egyátalában én azt hiszem, hogy igenis itt is meg lehet gazdálkodni; azt mondják ugyan, hogy a hivatalnokok jelenlegi száma nem elegendő a behajtásra. Tisztelt ház! én ugy tapasztalom, hogy az emelt számú hivatalnokok sem voltak elegendők, mert az adó-tartozás még jóval szaporodott. Ha az ember az adótartozást meg akarja kevesbíteni, ha az adónak könnyebb befolyását akarja eszközölni, nézetem szerint nem a végrehajtó közegeket kell szaporítani, hanem arányosítani kell az adókat, és ez arányosítás által könnyíteni kell az adófizetést, s akkor magától következik az adófizetés rendessége és pontossága, mindaddig nem lesz rendes adó-fizetés. De én azt hiszem, hogy miután már a megyék és községek rendeztettek, mind a megyéket, mind a községet ugy lehet tekinteni az adó behajtásnál,
