Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-70

182 70. országos ülés január 22. 1878. legrövidebb utón történjék (Atalános helyeslés); ha lemondunk az államkincstár részére folytatandó (Halljuk \) oly iparvállalatokról, melyek terén a magán vállalkozás foglalkozik és amelyekre nézve intéző államférfiaink nem rendelkezhetnek a practicus tapasztalás és a speculativ intentio előnyeivel ; ha sikerülend a védelmi czélokra szánt és erőnkkel már alig arányban álló consumtiv kiadások mérséklését kieszközölni ; ha a központi administratiónál mellőzzük a meddő vagy holt szellemi tőkét, a nehézkes eljárás és az idővesztegetés hátrányait és a kettős kötelesség collisioit; (Élénk helyeslés a bal oldalon.) ha egy időre, tisztelt ház, nem kapkodunk az után, ami csak kívánatos, hanem megelégszünk azzal, ami szükséges, anélkül, hogy a szükségesség meghatározásában magát a czélt veszélyeztető fukarkodás bűnébe esnénk, vagy megfeledkeznénk a nemzet méltóságáról és a nemzetközi illedelem szabályairól; ha egy szóval mérlegelvén erőinket és terheinket átgondolt okszerű és zavartalan egymásután szerint foganatosítjuk ezentúl országgazdászati intézkedéseinket és ha mindezekhez egy fő dolog hozzá járul, az t. i., hogy a magyar nemzet hozzá szokik a serény és komoly munkához : akkor tisztelt ház nincs okunk félteni hazánk anyagi jövőjét, (Atalános helyeslés) akkor Isten áldása és az utókor elismerése sem fog elmaradni. Elfogadom a költségvetést átalánosan a részletes tárgyalás alapjául. (Hosszasan tartó helyeslés.) Horn Ede: Tisztelt ház! Minthogy beszédem folytában ismételve lesz alkalmam reflectálni tisztelt képviselőtársam Kautz Gyula ur által tegnap mondott beszédére, talán nem lesz fölösleges azonnal kijelentenem, hogy követni fogom ugyan az általa adott jó tanácsot, de követni semmi esetre se fogom az ö példáját; követni fogom az ő tanácsát, midőn azt kívánja, hogy nyugodtan, szenvedély nélkül szóljak a költségvetéshez ; de követni nem fogom az ő példáját, midőn homlokegyenes ellentétben azon jó tanácscsal, ő maga követett el mindent, hogy a tárgyalás szenvedélyessé legyen. (Helyeslés bal felől, ellenmondás jobb felől.) Megtámadta, gúnyolta, kihívta az ellenzéket nemcsak múltjában, nemcsak jelenében, hanem már a jövőjében is; mert jajt kiáltott azon messze időre, midőn alkalmunk lesz megpróbálni pénzügyi nézeteink foganatosítását. Többet is tett, tette épen azt, mit a tisztelt jobb oldal, ámbár igazságtalanul, igen gyakran szemünkre vet, azaz behurczolta a tárgyilagos vitába a kényes közösügyi kérdést és igy iparkodott olajt önteni ezen eddig is már eléggé meleg vitára. Meglehet, hogy az a szándéka, hogy a vitának ezen elkeseritése, ezen térre vezetése által vissza akarnak bennünket vezetni, vagy legalább reménylik a jobb oldali dissertálók, a- régi pénzügyi politika egyedül üdvözítő hajlékába. Én legalább nem akarom elősegíteni ezen szándékát és mint mondám, követni fogom jó tanácsát, és tárgyilagossággal fogok szólani és szorosan a pénzügyi kezelésnél fogok maradni. (Helyeslés.) Hanem ne tessék tisztelt képviselőtársam magával elhitetni, hogy tartózkodásomra talán azon ok késztet, melyet ő felhozott t. i. hogy a pénzügyi helyzet éles megbirálása által kárt okozhatnánk a mi állami hitelünknek a külföld pénz-piaczain. Először nem áll:azon aggodalom; nem áll, mert alkotmányos országban — és a mi időnkben csak alkotmányos szabad országok elég gazdagok arra, hogy más államoknak kölcsönt adhassanak, — alkotmányos országban eléggé hozzá vannak szokva a pénzügyi helyzet megbirálásához, a világos szigorú ítélethez. Én legalább ugy tudom, nincs ország a világon, hol a bírálat, a nyilvánosság, a világosság nagyobb volna a pénzügyi dolgokban, mint Angliában, és épen ezen országnak van legnagyobb hitele. Más részről soha sem hallottam hogy Törökország vagy Egyptom, mivel ott ellenőrzés vagy bírálat nem létezik: olcsó pénzt kapott volna a londoni vagy párisi piaczon. (Helyeslés bal felöl.) De őszintén megvallom, tisztelt ház, még azon esetre is, ha állana Kautz Gyula tisztelt képviselőtársam azon aggodalma, hogy a pénzügyi helyzet nyilvános megbirálása által a mi hitelünknek árthatnánk a külföld előtt: ez nem volna ok az elpalástolásra; mert ha azt tesszük, hogy folytatjuk rósz gazdálkodásunkat csak azon félelem miatt, mert a külföld észre veszi: akkor azon politikát követnők, melyet követ a kalmár vagy iparos, ki kétszer háromszor amryit költ, mint amennyit bir, megszorítani nem akarja kiadásait, mert attól fél, hogy az által ha észreveszik, Intele csökkenni fog; végre pedig aztán oda jut, hogy tönkremegy, hogy vagyonával együtt hitele is elveszett. Én azt gondolom, tisztelt ház, kötelességünk és feladatunk megóvni, a mink van, vagyonunkat és csak akkor gondoskodni arról, mit kapunk a külföldről. Tehát, amint mondám, ez nem volna ok a kíméletes bírálásra ; hanem mégis szenvedély nélkül akarok szólam; mert azt gondolom, hogy a mi helyzetünkben nincs ok ostrommal bevenni akarni a nyílt positiót, vagy mint a franczia mondja „enfoncer une porté ouverte" betörni a nyílt ajtót, A pénzügyi bizottság az idén elismerte, hogy nagyon jogosultak voltak a mi követeléseink és panaszaink, elismerte azt tegnap Zsedényi képviselő ur is, elismerte azt nemcsak ma Prileszky képviselő ur, de elismerte azt maga Kautz Gyula képviselő ur is, mert dicsőítő beszédét azzal végezte, hogy a kormánytól rendszert, tervszerű kezelést kíván. Néze-