Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-62

12 62. országos ülés január 13. 1873. bán szükséges, hogy a kiküldendő bizottság a zár­számadások szerkesztésének egész rendszerét előbb vizsgálja és birálja meg, mielőtt azon kérdésre tér­hetne át, ha vajon a ministerium a törvény által meghatározott költségvetéshez alkalmazkodott-e vagy nem. Ily nagy munkát több évi zárszámadásra nézve rövid időre szoritani nem lehet; hacsak a tisztelt ház előre nem akarja sanctionálni azt, hogy nem kívánja, hogy a zárszámadások tüzetesen vizsgál­tassanak meg, hanem felületes megvizsgálásukkal is meg fog elégedni. Nekem ugy látszik, tisztelt ház, hogy ezen határozati javaslat szerkesztésénél a javaslat készí­tőjének az 1848-iki IV. törvényczikk 6. §-a lebe­gett szeme előtt, mely azt foglalja magában, hogy az évi ülésszak az utolsó évrőli számadások elő­terjesztése és az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlattathatik. Ha a törvénynek ezen rendelete még ma is fönállana: kérdésen kivül áll, hogy a zárszámadá­sok még ezen ülésszak folyama alatt megvizsgálan­dók lennének; úgyde a törvénynek ezen rendele­tét megváltoztatta az 1867. X. t. ez., mely azt rendeli, hogy ha ő felsége előbb napolja el, vagy rekeszti be az országgyűlést, mint a befejezett szám­adások beadása a ministerium által teljesíttetett és az országgyűlésen az iránt határozat hozatott volna: az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy a befejezett számadások az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak. A most fonállá törvény szerint tehát a kér­déses zárszámadások nem ezen ülésszak végéig, ha­nem ez év végéig vizsgálandók meg. Ennélfogva nem szükséges a kiküldendő bizottságot arra utasí­tani, hogy minden esetre még ez ülésszak alatt terjessze tárgyalás alá vizsgálatának eredményét, hanem meg lehet bizni a közakarattal megválasztandó, zárszám­adásokat vizsgáló bizottság hazafias érzületében, hogy igyekezni fog e nehéz munkát mielőbb bevé­gezni. Ezen okokból én e második bekezdést egészen kihagyatni kívánom. Van észrevételem a harmadik bekezdésre nézve is. Én azt hiszem, hogy e harmadik bekezdésre teendő észrevételem nem annyira e bekezdésnek elve és tartalma ellen szól, mint inkább bővebben megma­gyarázza azt, a mit maga a határozati javaslat is eszközöltetni kivan. Azt mondja ugyan e harmadik be­kezdés, hogy a bizottság adjon aziránt is vélemé­nyes jelentést, hogy jövőre az államra nézve köte­lező és törvényhozási intézkedést nem igénylő mely szerződések és miként lennének a ház tudomására hozandók. Nem kételkedem, hogy a határozati javaslat is itt csak azon szerződéseket értette, melyeknek kü­lön törvény alkotása általi jóváhagyása nem szük­séges ; mert azon szerződésekre nézve, melyek tör­vény által hagyandik jóvá, különben és a törvény és a ház gyakorlata elég kimerítően rendelkezik. Azt tartom továbbá, hogy midőn a határozati javaslat azon kivánatát fejezi ki, hogy a ministerium által kötendő bizonyos szerződések a ház tudomására juttassanak : ezt csak ugy érthette, hogy a szerző­dések jogérvényre lépésök előtt juttassanak a ház tudomására; mert gyakorlati értelme ily intézkedés­nek különben is esak akkor van, ha az ilyen szer­ződések akkor jutnak a ház tudomására, midőn még jogérvényesekké nem válták; mert a törvényhozás fő óhajtása ily intézkedéseknél nem az lehet, hogy a már megkötött és jogérvényre emelkedett szerződé­sek miatt a ministerium felelősségre vonassák, ha­nem inkább fő czélja az országgyűlésnek csak az lehet, hogy a ministerium által nem rósz szándék­ból, hanem tévedésből is netán a haza kárára kö­tött szerződéseket, jogérvényesekké váltuk előtt bírál­hassa meg. Ezen eszméket tehát praecise óhajtom én a határozati javaslatban kifejeztetni. Igaz az, tisztelt ház, hogy ha a zárszámadások még ezen ülésszak alatt nem tárgy altatnak, a mi­nisterium némileg tovább marad felelősség terhe alatt. De én azt hiszem, hogy a ministerium ügy­kezelése tisztaságának öntudatában sokkal megnyug­tatóbb elégtételt fog nyerni azáltal, ha tüzetes meg­vizsgálás, s kimerítő bizottsági jelentés után nyer föl­mentést, mintha az elhamarkodott vizsgálat azon gyanúnak adhatna helyet, hogy a zárszámadások kellőleg nem vizsgáltattak meg. Ennek folytán a határozati javaslatnak következő módosítását vagyok bátor a tisztelt ház­nak ajánlani: A 95. számú határozati javaslat következő szerkezettel fogadtassák el: ,Az állami számvevőszék által megvizsgált, illetőleg elkészített 1868., 69., 70. és 71. évi zár­számadások és az 1867. esztendei kezelési kimuta­tás, az azokra vonatkozó jelentésekkel és a minis­teriumnak ezekre tett észrevételeivel együtt kiadat­nak a pénzügyi bizottságnak azon utasítással, hogy megvizsgálásuknak módja iránt véleményes jelentést adjon. A pénzügyi bizottság adjon aziránt is vé­leményes jelentést, hogy jövőre az államra nézve kötelező és külön törvény általi jóváhagyást nem igénylő mely szerződések és miként legyenek jog­érvényesekké válásuk előtt a ház tudomására ho­zandók, a nélkül, hogy ez által a közigazgatás tör­vényes hatásköre és annak rendes menete akadályt szenvedjen. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen mó­dositványomat elfogadni. (Helyeslés bal felél.)

Next

/
Thumbnails
Contents