Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-62

62. országos illeo január 13. 1873. 1 2 rendje és módja szerint intézkedhessek. Ehhez képest fel fogom olvasni az interpellatiót, mely igy szól: Interpellatio a ministerelnök úrhoz. 1-ször. Ki rendelte el s miért Pellagics nevű bosniai politikai menekültnek hazájába való vissza­kisértetését? 2-szór. Miután ezen visszakisérés valóságos ki­szolgáltatás, mely ily esetben ugy a nemzetközi jogba, mint az emberiség törvényeibe ütközik, s ha foganatosittatik, a kormány hírnevén, sőt a nemzeti becsületen is csorbát ejt: kérdőre vonta-e a kor­mány a rendelet szerzőjét, ha az neki alárendelt közege volt s maga fejétől cselekedte; ha pedig valamelyik minister volt: hajlandó-e a tisztelt minis­terelnök ur annak nevét a tisztelt háznak megmon­dani, hogy ez vonhassa őt felelősségre? Tisztelt ház ! Én ezen interpellatiót mindjárt, mi­dőn ezen tényekről értesültem, kívántam megtenni, akkor azonban betegségem által ebben akadályoztatva voltam, mindamellett oly fontosnak tartom az ügyet, hogy nem tehetem, hogy azt bár kissé elkésve ne terjesszem elő ugy is mint képviselő, ki a kormány tettei és mulasztásai felett őrködni vagyok hivatva, ugy is mint volt menekült, ki meg nem feledkez­hetem, hogy 19 éven át háborítatlanul élveztem azon menedéki jogot, amelyet az imént akár valamelyik minisíer, akár pedig a ministernek alárendelt vala­mely hivatalnoka Magyarországban megsérteni elég vakmerő volt. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Következik a napirend vagyis LónyayMenyhért grófnak a zárszámadások átvizsgálására vonatkozó határozati javaslata. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház! A tár­gyalás alatt levő határozati javaslatra nézve nekem többrendbeli észrevételem van. Először is különösnek tartom azt, hogy a pénz­ügyi bizottságnak optio adatik arra nézve, hogy vagy maga vizsgálja meg a zárszámadásokat, vagy ha azokkal foglalkozni nem akar, e terhet másra ruházza át. A zárszámadások megvizsgálása a képviselőház legfontosabb feladatainak és kötelességeinek egyike. Ezen kötelességet a képviselőház első alkalommal fogja teljesíteni most, és az a mód, mely most el­fogadtatik, praecedensül fog szolgálni jövőre is. Én tehát igen indokoltnak tartanám, hogy előbb, mint­sem kijelöltetnének azon egyének, kik a zárszáma­dásokat vizsgálni fogják: állapíttassák meg a zár­számadások vizsgálásának módja, és ezért a pénz­ügyi bizottságot csak arra kívánnám átalában uta­síttatni, hogy adjon véleményt a zárszámadások megvizsgálásának módja iránt (Helyeslés bal felől) De van észrevételem a határozati javaslat má­sodik bekezdésére nézve is, ugy annak első mint második részére. Ezen bekezdés első részében az mondatik: „A zárszámadások megvizsgálásával fog­lalkozó bizottság tekintsen meg a kormány által kötött minden oly szerződést is, melyre nézve felvilágosí­tást és okmányszerű tájékozást szerezni szüksé­gesnek vél." Az 1848. évi XIIÍ. törvényczikk 30. §-a a képviselőházat és az általa kiküldött bizottságot azon joggal ruházza fel, hogy a ministeriumnak mindazon hivatalos irományait megtekinthesse, melye­ket megtekinteni szükségesnek vél. Azon intézkedés, melyet a határozati javaslat­nak általam felolvasott szavai foglalnak magokban, szűkebb körre szorítja a kiküldendő bizottság hatás­körét annál, melyet számára a törvény kijelölt, és mintegy utasítást látszik adni arra nézve, hogy a zárszámadásokat vizsgálandó bizottság csak a szer­ződéseket tekintse meg, amelyeket a ministerium kötött, nem pedig a többi hivatalos irományokat is, melyek megtekintése szintén szükségessé válhatik. A második része ezen bekezdésnek ekképen szól: ,A zárszámadások megvizsgálásával foglalkozó bizottság jelentését oly időben adja be, hogy még ezen ülésszak alatt a zárszámadások a ház által is tárgyalhatók legyenek és a törvény értelmében elin­tézést nyerjenek." Lehet, tisztelt ház, egy évi, lehet több évi zár­számadásokat is megvizsgálni rövid idő alatt, ott hol a zárszámadások szerkesztésének rendszere már meg van állapítva, hol a zárszámadások átlátszók, könnyen megérthetők, ahol a zárszámadások szám­tani oldalára, a zárszámadásokban foglalt szám cso­portosításokra nézve semmi kérdés fen nem forog; hanem csak az iránt foroghat fön kérdés, ha vajon a ministerium a törvény által megállapított költség­vetéshez alkalmazkodott-e vagy nem. Ott, a hol ez igy van, ezt a kérdést könnyen meg lehet oldani. Nálunk ellenben, tisztelt ház, az állami zár­számvitelnek főelvei meg vannak ugyan állapítva a törvény által; de ezen elvek keresztülvitelének módja nincs meghatározva, a zárszámadások szer­kesztésének rendszere nincs megállapítva. A mi zárszámadásaink — miképen itten már többször említve volt, — nem könnyen átlátszók, nem világosak és nem könnyen megérthetők. Ezenkívül a számvevőszék a zárszámadások készítésénél több tekintetben eltért a törvény rendeletétől, és igen fontos tárgyakra nézve véleménykülönbség merült fel a számvevőszék és a ministerium közt. Ezen véleménykülönbség megbirálása mélyebb, behatóbb megvizsgálást, nagyobb tanulmányt kivan és általá­2 =,.

Next

/
Thumbnails
Contents