Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-69

146 69. országos ülés január 21. 1873. leg megadóztatva, szoríttassanak az illetők a kellő arányú polgári terhek viselésére. Sajátságos állapot, .uraim; hanem annyi bizonyos, hogy akkor, midőn a nemzet terhéről, midőn a nép terhéről beszélünk, — mert megvallva a legalsóbb osztályt a legnagyobb teher nyomja nálunk, nagyobb, mint bármely más országban, — hogy mondom akkor, midőn arról beszélünk, hogy a nemzetet nagy igazságtalan adó terheli: valóban nem tudjuk, mennyiben van befolyással az adóhátralékoknál azon keserűség, mely az absolutismus rendszeréből felmaradt, menynyiben van befolyással azon gyülöltség, mely a pártok között fennáll, s nem tudjuk mi része van annak, hogy az egyes pártok politikai tőkét csinálnak ebből czéljaikra, s különösen kortes eszközt a választásoknál. Sajátságos helyzet, uraim, hanem anynyi tény, hogy mig más államokban hiteles adatok nyomán ismerik a nemzeti törzs vagyont s annak évenkinti jövedelmét: addig nálunk e nemzeti törzsvagyouról — s ezt maguktól a legjelesebb közgazdászoktól tudom — tuíajdonképen nincs is más fogalmunk, mint az, mit az absolut uralom alatt báró Czörnig által gyűjtött adatokból kiszámíthatunk. A nemzeti vagyonról azt hiszszük, hogy az körülbelül 4000 millió értéket képvisel. De ki áll jót azért, hogy az annyi és nem több. Igen jeles közgazdászoktól és statistíkusoktól hallottam, hogy a nemzeti törzsvagyonnak magasabbra kellett rúgni már akkor, midőn ezen adatok összegyűjtettek. Tudjuk, hogy azon absolut rendszer alatt mennyien titkolták el vagyonukat, minthogy hazafiasnak tartatott a németuek be nem vallani a vagyon valóságos értékét. De ezen nemzeti törzsvagyon értéke és jövedelme különösen emelkedett is az azóta létre jött kiegyezés után, s e tekintetben, ha nem is látom ezen emelkedést minden oldalról oly igen rózsás színben, mint azt a ház egyik nagy érdemű tagja Gorove István igeu tisztelt képviselő u:r tegnap fejtegette: annyi igaz, hogy ezen vagyon nem sülyedt, hanem emelkedett. Az egyes nézetek ezen emelkedés mérvére nézve lehetnek ugyan eltérők ; de az emelkedést tagadni nem lehet, Ha ismerni fogjuk a nemzeti törzsvagyont; ha tudni fogjuk anuak az okszerű gazdálkodás által kisajtolható jövedelmét: akkor szólhatunk ahhoz, hogy mi az, mit a nemzet elbírhat, és mi az, ami már a nemzet anyagi élettőkéjét, törzsvagyonát támadja meg. Hogy az adóreform gyökeres keresztülvitelére valóban nagy szükségünk van: ez onnan is kitűnik, mert még azt sem tudjuk, hogy a tőke, mely oly nevezetes szerepet játszik napjainkban ugy a pénzintézetek alapításánál, mint a politikában is, hogy mondom ezen nagy tőke minő arányban van tulajdonkép megadóztatva a valóságban. Az igen tisztelt pénzügyminister ur emlékezni fog rá, hogy ez előtt több hónappal bátor voltam egy kéréssel járulni hozzá, azon kéréssel tudniillik, hogy legyen szíves, — ha hivatalosan egybeállítva nincs, miként az más államokban szokott lenni, — legyen oly szives, s engedje meg, hogy az összeállítást kérhessem az illető közegektől s ha lehet eszközölje ő maga, hogy összeirassék Magyarország összes adókerületeiben hivatalosan a legnagyobb adófizetők névsora, például száz forintig, s ha ez roppant sok időbe kerülne, akkor 500 forintig. A nagyon tisztelt pénzügyminister ur megígérte volt, azonban valószínűleg bokros teendői gátolták őt abban, hogy ezen adatokat kezemhez juttassa. Kénytelen voltam tehát hasonló tanulmányozás megkísérlése végett e tekintetben az igen tisztelt belügyminister úrhoz folyamodni s a belügyminister ur hivatalos helyiségeiben, a virilisták névsorából habár ez nem is tökéletes, állítottam össze a legmagasabban megadóztattak jegyzékét, s így szereztem magamnak arról tudomást, hogy a nagy vagyon miként van a magasabb rétegekben közgazdászati és geográfiai szempontból hazánkban fölosztva. Uraim, röviden azon eredményre jutottam s jutottak azon hivatalos urak, kik velem együtt az adózók névsorát átnézték, hogy mi, a kik ismerjük, hogy mily nagy szerepet visz nálunk a tőke ujabb időben, s mily fényes nyomait látjuk, nemcsak az emelkedő disz palotákban, hanem a százakra menő pénzintézetekben is: ámulva kérdeztük, miután végig futottuk az összes virilisták névjegyzékét ós láttuk, hogy a földbirtok mutatkozik a legnagyobb részben megadóztatva ugy, hogy legnagyobb földbirtokosaink is keserűen megérzik annak súlyát, — mondom — elbámulva kérdeztük, hogy az a nagy tőke, amelylyel oly nagy zaj üttetett, hová siklott? hová veszett hát el, mert a virilisták lisztáiban csak annyiban van nyoma, amennyiben a földbirtokkal van egybe kötve? Valóban nehéz ezt megmondani, kivált ha pénzintézeteink adóját is betudjuk a számításba, Azt nem hiszem, uraim, hogy azért nem fordulnának elő, mintha talán az illető nagy tőkepénzesek politikai ellenszenvből nem akarnának beiratkozni a virilisták közé; mert nagyon világos dolog, hogy a nagy tőkepénzesek valamint majdnem minden államban a fönálló hatalommal tartanak, ugy ami államunkban is a jelenleg fönálló kormánynyal szemben, vagy épen magával az egész rendszerrel ellenzéket épen nem játszanak. Ezeket előre bocsátva, uraim, nagyon rövid leszek (Ralijuk !) Mindezen beruházásokkal szemben, uraim, igenis szükséges, s e tekintetben igen t. Zsedényi^ képviselőtársunkkal talán tökéletesen egyetérthetek, szükséges törekednünk, minden mellék tekintetet félre vetve az egyensúly helyreállítására, szükséges törekednünk a legnagyobb takarékosságra. Azonban csak arra az egyre kérem a t. házat, méltóztassék a ren-