Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
100 67. országos ülés január IS. 1M3. a melyeket a zárszámadások kimutatnak, főbb vonásaikban a következő képet állítják elő. 1868-ban a jövedelemi mérle 2,480.000 frtfölöslegget mutat, 1869-ben volt 5,067.000 frt jövedelemfölösleg a zárszámadások szerint; az államszámvevőí.;'éknek rectificált kimutatásai szerint, illetőleg az általa tett észrevételek nyomán 3 millió egy ezer forintra szállíttatott le az 1869-iki fölösleg. 1870-ben a jövedelem-hiány a számvevőszék Icimutatása szerint 23,077.000 forint, illetőleg a számvevőszéknek egy másik számítása szerint 26 millió 635.000 frtot tesz ki. 1871-re a jövedelmi hiány 11,294.000 írtban állapíttatott meg a számvevőszék által előterjesztett zárszámadásokban. E szerint tehát, amint az 1869 évit 5 milliónak, vagy 3 milliónak veszszük. e négy év eredménye az, hogy kerekszámban 30 vagy 32 millió azon összeg, melyet a jövedelmi mérlegek hiányképen a négy évkezelóse után kimutatnak. Ezen jövedelmi hiányok azonban hasonlag elemzésre szorulnak, hogy egészen híven és tisztán mutassák ki részleteikben és tényezőikben azt, ami azokban rejlik. A jövedelmi mérlegek, a számadások mai tervezete szerint, ugy készülnek, hogy a bevételek az előirt és nem tényleges bevételek nyomán, a kiadások, a közigazgatásilag utalványozott és nem tényleg megtörtént kiadások nyomán sommáztatnak és ezenkívül tekintet alá és számításba vétetnek mindazon positiók, melyek az állam akár ingó, akár ingatlan vagyonára apasztólag vagy gyarapitólag hatnak; mindazon tételek, melyek az azon években kibocsátott kölcsönöknél mutatkozó árfolyam-veszteségként terhelik az állam ingatlan törzs-vagyonát. Ezek mind benne vannak ezen jövedelmi hiányokban és a kérdés mindig az, hogy mennyire rúgnak ezen összegek, mennyit tesznek ki ezen jövedelmi hiányokban azon tételek, melyek az egyes évek hiányaiként absolute nem ismerhetők el, hanem melyek valósággal megoszlanak több évre , igy a kölcsönöknél az árfolyam-veszteségből származó hiány eloszlik mindazon évekre, melyek alatt az illető kölcsön járadéka folyik. Azért találtam előrebocsátandóknak a pénztári mérlegek eredményeit; mert maglikból a jövedelmi mérlegekből az egyes éveknek valóságos resultátumait kitudni elemzés nélkül, az egyes tételek bővebb felsorolása nélkül, absolute lehetetlen. A jövedelmi mérlegek kimutatják, hogy az államnak ingó, ingatlan vagyonában , követeléseiben , tartozásában micsoda gyarapodás, micsoda apadás állott be ; egy szóval az évi kezelés az egész állami törzs-vagyonra mily befolyást gyakorolt; de az egyes kezelési ágazatoknak valóságos resultátumait bővebb vizsgálat után lehet csak kimutatni. Igy az előbb előadott négy évi jövedelmi hiányokban négy éven át mintegy 31 millió: földtehermentesitési adósság kiutalására, a vasúti, sorsolási és gömöri kölcsönök kibocsátása folytán előállott árfolyam-veszteségre esik. Azért e jövedelmi mérlegekegyedül nem mérvadók. Ezek azon eredmények, miket a zársssámadásoí: 4 éven keresztül elénk állitanak. Fontos kérdés az , hogy a zárszámadásoknak és előirányzatoknak azon részein kivül, melyek a rendes kiadásokat és rendes bevételeket és igy az állam normális szükségleteit tartalmazták, micsoda factorokból állanak azon kiadási, illetőleg bevételi tételek , melyek az államnak nem normális, rendes kiadásai, hanem úgynevezett rendkívüli, akár beruházások, akár más czimen felvett költségei, és mik voltak azoknak fedezésére előteremtett bevételi források ? Az állam 1868-tól fogva több kölcsönt kötött, a melyek következő nominális értékkel terhelik az államot, és melyekből következő összegek folytak be: 1868-ban megkötötte a vasúti kölcsönt 50 évre, mely 85,175.000 írt ezüst névleges értékben állapíttatván meg, ebből befolyt az állam pénztárába 68,773.000 írt bankjegyértékben ; megköttetett a 30 milliós sorsolási kölcsön, melyből befolyt 24 millió bankjegyértékben; megköttetett a 30 milliós ezüst-kölcsön, melyből befolyt 24,737.000 írt; ezekenkivül megköttetett a gömöri kölcsön, mely 6 millió 624 ezer frt efléctiv ezüst értéket képviselvén, ebből tisztán befolyt 5 millió 855.000 frt; a múlt év utolsó napjaiban megköttetett az 54 milliós kölcsön, melyből azon összeget véve itt fel, a mely az 1872-ik év terhére és az 1872-ik évig fönálló tartozások végleges fedezésére fog a törvényhozás intentiója szerint fordíttatni, 38 millió névszerinti és 32 millió efléctiv értéket számítva erre, azt találjuk, hogy az állam által kötött kölcsönökből befolyt az 1872-dik évig összesen kerekszámban 155,000.000 frt. Én azonban a sorsolási kölcsönből 8,900.000 frtot kívánok itt fölvenni ; a gömöri kölcsönből csak hármat, a 30 millióból csak 18-at; azért: mert a mi a sorsolási kölcsönt illeti, a lánczhid vételére és a Dunaszabályozásra fölvett összeget veszem csak számításba majd a kiadási tételek elsorolásánál is ; a mi a gömörit és a 30 milliós kölcsönt illeti, azért veszem csak a föntebbi összegeket számításba, mert az 1872-iki előirányzat szerint ezen kölcsönökből ennyi összegek rendeltettek az illető munkálatokra fordíttatni, az 1872-ben fedezetlen és a pénzügyminister által ideiglenesen ezen alapokból tett előlegek által fedezett hiány az 54 milliós kölcsön illető részlete által, melyet számításba veszek, fedezve van, és ez által azon alapoknak restítuáítatik a belőlük előlegezett pénz. A sorsolási kölcsön 1872. octoberben ugy áll, hogy 25,240.000bevétele és 16,340.000 frt kiadása után marad 8,895.000 frt; ehhez a január 1-én esedékes utolsó részlet 1,224.000 lévén: e kölcsőn-maradvány
