Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
67. országos filé; 10,600.000 forintból áll; ezenkívül a sugár-utra és körútra adott előleg még ez alap javára esik, a gömöri kölcsön teljesen rendelkezésre áll ; a gömöri vasutakra beépített összegen kivül a 30 milliósból az 1873-ik évi előirányzatba fedezetül 7 millió van fölvéve. A mint előbb emiitettem, ezek szerint, 129,740.000 frt adatott ki a kölcsönök után befolyt összegekből 1871-ig tényleg, és előirányoztatott 1872-re. Volt azonban ezenkívül több oly pénztári készlet, több oly ingó érték és activ követelés, melyek az állam rendkívüli szükségleteinek fedezésére fordíttattak. Fordíttatott pedig ingó és ingatlan államvagyonból 1871-ig tényleg és 1872-re az előirányzat szerint 10,800.000; az előirányzaton kivül befolyt tökékből 14,472.000 frt az 54 milliós kölcsönből, mint említem, 32 millió lesz felhasználandó; a közös activákból közös költségekre mintegy 10 milliót, adó- és bérhátralékokból mintegy 13 millió az állam több rendkívüli bevételéből mintegy 10 milliót és az 1868-tól 1871-ig terjedő zárszámadások kimutatása szerint a rendes kiadások és bevételek feleslegéből mintegy 20 milliót tevő összeg. Ezek Összevéve 210—212 millióra rúgnak. Kérdés tehát, hogy miután a kölcsönökből és az ingó pénzkészletekből ily összegek felhasználtattak 1871-ig, és 1872. folytán: hová fordíttattak ezen összegek? Ki birjúk-e mutatni, hová költöttük el azokat. Az 1868—1871. terjedő zárszámadások tanúsága és az 1872. évi előirányzat szerint hoszszasabb, de alapjaikban egyszerű számitások után igen világos a felelet. Vasúti építkezésekre fordíttatott 1871-ig 54 millió 389.000 frt, 1872-ben előirányoztatott vasúti építkezésekre körűlbelől 31 millió frt; gyümölcsöző befektetésekre 1871-ig fordíttatott mintegy 23 mill. 59 ezer frt; 1872-ben fölvétetett befektetésre mintegy 12 millió frt. Oly kiadásokra, melyek eddig mindig rendkívüli előirányzatainkban foglaltak helyet — habár direct gyümölcsöző beruházásokat nem képeznek is; de közvetve az állam magasabb szükségleteinek fedezésére szolgálnak, mint viz- és ut-épités, távirdavonalak felállítása, honvédség felszerelése, elköltetett 1871. év végéig 21,392.000 frt. Felvétetett 1872-ben 6,103,000 frt. Kamatbiztositási összegre 1871. végéig fordíttatott 9 millió frt, fölvétetett erre 1872-ben ismét 9 millió frt. E számok együttvéve azt mutatják, hogy összesen kiadtunk rendkívüli kiadások fejében, miután az emiitett kiadásokon kivül még voltak egyéb rendkívüliek, mint a közös költségek és több más, melyek 1871-ig 32,883.000 frtot, 1872-ben mintegy 10 millió frtot tesznek, mondom — ezekkel együtt összesen rendkívüli költségek fejében 1871. év végéig kiadtunk 140 millió 723 ezer fortot, ebből gyümölcsöző beruházásokra és vasúti építkezésekre 77,448.000 frtot január 18. 1873. z£^ ' *°* azon kiadásokra, melyeket másod sorban emiitettem, mint viz- és ut-épités, és kamatbiztositásokra 30 millió 392 ezer együttvéve 107,840.000 frtot. Ehhez jönnek egyéb rendkívüli kiadások 32 millió erejéig. Ezekkel együttvéve kitesz a rendkívüli kiadások sommázata 1871. végéig összesen 140 millió frtot. 1872-ben előirányoztunk vasúti építkezésekre 31 millió frtot, gyümölcsöző beruházásokra 12,130.000 forintot, viz-utra, távírda- s honvédségre mintegy 6 millió frtot, kamatbiztositásra 9 millió frtot, összesen 70 millió frtot. Összesen tehát 1872-ig 210 millió frtot fordítottunk ilynemű állam-kiadásokra. Ezen összegek együttvéve kiadják azon összeget, melyet ingatlan érték eladásából és értékéből, pénzkészletből, a kölcsönök tőkéjéből és activ követelésekből az állam az 1868—1871. év végéig és az 1872. év czéljára felhasznált s ez összeg 210—215 millió frt közt változik. Azon szempontok közül, amelyekből átalában az államháztartás eredményei és az előirányzatok haszonnal és a bírálatra nézve sikerrel megítélhetők, nem kevésbbó fontossággal bír azon kérdés mik voltak és mik az állami előirányzatok tanúsága szerint az államnak nettó jövedelmei, s pedig nettó előirányzatai és nettó eredményei ? A költségvetések és zárszámadások bruttó alapra lévén fektetve, igen érdekes, igen szükséges tudnunk azt, hogy mi az, amit az állam a rendes pénzügyi administrationalis és rendes műveleti kezelési költségek levonása után tiszta állami jövedelem fejében évenként bevesz? Ha az előirányzatokat, melyek bruttó vannak fölvéve, átszámitjuk, azt fogjuk találni — csak a resultatumot leszek bátor a tisztelt ház előtt fölemlíteni, — hogy még 1868-ban az államháztartás bevételeinek nettó előirányzata 96,883.000 frtot tett ki, 1869-ben kitett 9 8,628.000 frtot, 1870-ben már kitett 103.352.000 frtot, 1871-ben 113.260.000 frtot, 1872-ben 121 millió 310 ezer forintot és 1873-ban kitesz 126 — 127,000.000 frtot, az államvasutak tiszta jövedelme nélkül, amely ismét 3,300.000 frtra rúgván, körűlbelől 130 millió azon eredmény, melyet az állam bevételei nettó számítva 1873-ra fölmutatnak. Kérdezni lehet, hogy ezen 1873-ki nettó előirányzat, mely jelentékeny, motiválva van-e a zárszámadások eredménye által, melyekre annak alapíttatni kell. Ha a zárszámadásokból, melyek szintén brutto vannak, nettóra számítjuk át az eredményeket, azt fogjuk találni, hogy 1868-ban a nettó eredmény az előirányzott 96—98 millióval szemben volt 108,414.000 frt, 1869-ben 107,985.000 frt, 1870-ben 115,255.000 frt, 1871-ben 117,640.000 frt. Az emelkedés tehát az állam nettó jövedelmeiben szembeszökő 1868-tól 1871. évig, 1868-tól 1870-re az emelkedés közel 7 millió frtot tesz; 1871-re ismét 2,200.000-et és igy 1868-tól 1871-re 8,700.000 frtot tesz. 1868-ról 1869-re szállott ugyan a nettó bevételi eredmény,
