Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

80 40. országos ülés november 26. 1S72. hátik és az ügyek fölött nem ellenőrködhetik máskép, mintha a rendőri közegek felelősségre vonhatását magának föntartja, vagyis ha a rendőrséget a központi kormány veszi kezébe. Igaz, hogy Pest városának, mint szerencsém volt említeni, vannak nemcsak állami, illetőleg közrendészeti teendői; hanem vannak helyi rendőrségi teendői is, a mint ezt Irányi képviselő ur emiitette. Azt méltóztatott mondani, hogy ezen teendőket Pest városától elvenni nem lehet, mert számtalan helyi ügy van, mely a minister felelőssége alatt nem intéztethetik el. Én ugy tudom, legalább a törvényjavaslat szövegéből azt olvasom ki, hogy Pest városának abbeli joga, hogy a helyi rendőrségi ügyre vonatkozólag szabályokat alkothasson, érintetlenül marad. Nem a rendőrség vétetik el Pest városától, hanem csak a végrehajtó hatóság lesz más, vagyis a helyi rendőrségi ügyeket a város által alkotott szabályok szerint az ország rendőri közegei fogják gyakorolni. (Helyeslés jobb felöl.) Én ebben, t. ház, részemről nem látom megszorítva a város azon jogát, melynél fogva helyhatósági szabályokat alkothat, és a helyhatósági ügyeknek rendszeres és jó ellátását eszközölheti. (Helyeslés jobb felől.) Igaz, ismerek oly fővárosokat, a hol a helyi rendőrséget más és az állami rendőrséget ismét más közegek gyakorolják. De én ezt nem tudnám pártolni, mert azt tartanám a legnagyobb szerencsétlenségnek, a mi a legnagyobb chaost eredményezné, ha az ország fővárosában kétféle orgánumok gyakorolnák a rendőrséget, mivel ez esetben sem az egyik, sem a másik hatóság közegei nem láthatnák el teendőiket. Örökös vita és huzavona támadna ebből, szenvedne a közbiztonság és szenvedne a rendőrség ügye. Ha tehát osztozni méltóztatnak azon felfogásomban, hogy az állami biztonság szempontjából szükséges az állami rendőrség behozatala és a közegeknek az állami felelősség alá helyezése, és ha méltóztatnak megengedni azt is, hogy a helyhatósági szabályok épségbentartása mellett a főváros helyi ügyei az állam közegei által kell, hogy elláttassanak, ha súrlódásokat nem akarunk előidézni: akkor a conseqnentiát is méltóztassanak elfogadni, t. i. azt, a mi a központi szövegezésben foglaltatik, hogy a főváros rendőri ügyei az állam által láttassanak el. Még csak egyetlen-egy észrevételt teszek a 2. osztály külön-véleményeire. Beismerem, hogy a második osztály szövegezése praecis és correct. Azt is tudom, hogy azt czélozza, mit a központi szövegezés, mit én és talán mindnyájan, t. i. hogy a rendőrség azon pillanatban, midőn a tényleges egyesítés történik, az állam hatósága alá helyeztessék. De ő tudni akarja, mily törvények szerint fogja az állam a rendőri ügyeket kezelni. Ez helyes; csak egy akadálya van: s ez az, hogy ezen szövegezés elfe~ gadása által a főváros egyesítése esetleg bizonytalan időre elhalasztatik. Megvallom tisztelt ház, eleinte igen sok aggodalmam volt aziránt, vajon ezen rögtöni egyesítés minden előleges tárgyalás nélkül kivánatos-e vagy sem? Sokat hallottam ellene és mellette fölhozatni. De egynek tudomására jöttem, arra, hogy a nemzet kifolyásának, a törvényhozó testületnek legfőbb kívánsága egy egységes, országos fővárost teremteni. Miután e kívánatról meggyőződtem, minden akadályt el akarok hárítani, mely e kívánat teljesülésének útjában áll. Ha a rendőrség szervezéséről szóló törvény meghozatalát, illetve jogérvényre való emelését vámok be: akkor az egyesítés huzamos, vagy legalább bizonytalan időre elhalasztatnék. A törvény előterjesztése a ministertől függ; de annak életbeléptetése nem csupán. e háztól, hanem a törvényhozás mindkét factorától és a király szentesítésétől függ. Tehát az idő bizonytalan és nem tőlünk függő s én nem kívánnám az egyesítést bizonytalan időre elodázni. Ezeket kívántam elmondani: pártolom a központi bizottság szövegezését. (Helyeslés jobb felől.) Várady Gábor: Mindenekelőtt kijelentem az előttem szólott Steiger képviselőtársam ellenében, hogy itt előttünk nem 4 javaslat áll, hanem csak 3, a központi, a kisebbségi külön-vélemény, és Irányi képviselő-társam módosítása. A kormány előterjesztése nem áll a ház előtt, mert a központi javaslatot fogadtuk el átalános tárgyalás alapjául, és a t. minister ur is ahhoz járult, Ha csak két javaslat közt kellene és lehetne választani, t. i. a központi bizottság szerkezete és a kisebbség külön-véleménye közt: tagadhatatlan, hogy az elsőséget a különvéleménynek adnám, nemcsak azért, mert ezen javaslat tisztább, határozottabb, világosabb ; hanem fölénynyel brr, nézetem szerint, azért is a központi bizottság szövegezése fölött, mert a rendőrséget csak azon esetben és pillanatban kívánja átadni az államkormányzatnak, midőn az ide vonatkozó törvény szentesítve lesz. Azonban, t. ház, én sem egyik, sem másik javaslatot nem fogadhatom el; mert mindkettőn azon elv vonul keresztül: hogy a fővárosban a rendőrséget az államkormány kezelje. Ezenkívül a központi szöveg ellen még több kifogásom is van. Nevezetesen azt mondja, hogy az államkormány által kezelendő rendőrség költségeihez bizonyos arányban a főváros is köteles járulni. Ez, nézetem szerint, viszás állapot és bizonyos eszmezavart idéz elő, hogy t. i. az önkormányzattal biró köztörvényhatóság járuljon oly rendőri költségek fedezéséhez, a mely rendőrség kormányzatára semmi befolyással nem bír. Megfordítva inkább állana ez okoskodás, ugy a mint azt Irányi Dániel t. barátom előadta, hogy t. i. ha a fővárosi költségek nem elegendők az általa szerve-