Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

40. országos ülés november 2fi. 1872. 81 zendő rendőrség kiadásainak fedezésére ,bizonyos költséggel az államkormány járuljon azokhoz. Nem mondom, hogy ez tökéletesen correct; de mégis több alappal bir; mert az állam-kormány bizonyos mérvben befolyást gyakorol a törvényhatóság ügyeire, a szabályrendeleteket ő hagyja helyben és átalában főfelügyeleti jogot gyakorol. Másik hiánya a központi bizottság javaslatának, nézetem szerint az, hogy a rendőrség végleges szervezéséig a fővárosi rendőrség közegeit közvetlenül a belügyminister felügyelete alá rendeli. Ez, t. ház, egészen uj és csaknem egyetlen eljárás a maga nemében, hogy a törvényhatóság rendőri közegei mint valami áruczikk, vagy irattári darab csak amúgy leltár szerint adassanak át a belügyminister rendelkezése alá. (Derültség.) Azonban legnagyobb kifogásom van a központi bizottság javaslatának szövegét tekintve arra nézve, hogy rendőri törvény hiányában s már most mielőtt a t. ház vagy törvényhozás tudná, hogy miről lesz majd szó : ezen rendőrséget a belügyminister hatósága alá kívánja helyezni. Ezen bajon akar segíteni a kisebbségi vélemény s nézetem szerint helyesen, mert azt kívánja, hogy az ide vonatkozó törvényjavaslat a ház elé terjesztessék és pedig haladék nélkül. Azon ellenvetés, melyet Steiger Gyula t. képviselőtársam ide vonatkozólag mondott : előttem nem bir sulylyal, mert én ugy tudom, legalább épen most halottam, hogy a t. belügyminister ur készen van az ide vonatkozó törvényjavaslattal. Ha ez áll: semmi akadálya nincs annak, hogy ezen törvényjavaslat tárgyaltass ék, milielyest a most szőnyegen levő törvényjavaslat fölötti tárgyalás befejeztetik. Ugyanazon nehézségek lehetnének ezen most szőnyegen levő törvényjavaslat létesítése ellen is, a melyeket Steiger Gyula t. képviselőtársam felhozott. A főrendi háznak tárgyalnia és aztán szentesíteni kell e törvényjavaslatot is, azért mégis bele bocsátkoztunk ennek tágyalásába. Én tehát azon érvet, hogy mi időt vesztünk azzal, ha a kisebbségi javaslat fogadtatnék el: egy átalában nem fogadhatom el, mert legfölebb hetek szerepelhetnek itt, hónapokról vagy épen ezen ülésszak elszalasztásáról szó sem lehet. Azonban a legnagyobb elvi ellenvetésem a központi bizottság javaslata és így a kisebbségi különvélemény ellen is az, hogy a fővárosi rendőrséget az államkormány kezelje. Én ezt az elvet nem fogadhatom el sem átalában, sem a fővárosi viszonyokra való tekintetből, mert megtanított bennünket a történelem arra, hogy a hol hasonló intézkedés történt, legalább több esetben: ez rendesen első lépés volt rendőrállam rendszeresítésére. (Bal felöl: Igaz!) KÉPV. H. NAPLÓ lg™. II. KÖTET. Megmutatta nekünk a tapasztalás, hogy ott, hol az államkormány egy községnek, tehát fővárosnak, rendőrségi ügyeit kezébe vette : ott igen sok esetben elvonatott a rendőrség valódi, eredeti rendeltetésétől, a személy és vagyon biztonság, a jó rend fölötti őrködéstől; ott az államkonnány több esetben a rendőrséget politicai és más saját czéljainak kivitelére használta fel — nem mondom, hogy mindig czélszerütlenül ; — de felhasználta a rendőrséget és elvonta annak figyelmét valódi rendeltetésétől. Lehetne hivatkoznom Francziaországnak, specialiter Parisnak példájára, hol valahányszor valami nagyobb mozgalom támadt, valahányszor egy szétágazó összeesküvésnek vagy izgalomnak szálait kellett kutatni: a rendőrség minden más iránt elvesztette eszét, figyelmét, erélyességét és csak azon egy pontra fordította azt, midőn aztán a személy és vagyon-biztonság elleni merényleteknek tág kapu nyittatott. (Élénk helyeslés hal felől) Steiger Gyula t. képviselőtársam azt mondja, hogy a fővárosi rendőrség kezeiben bizonyos tekintetben állami ügyek is vannak. Hiszen ez kisebb nagyobb mérvben áll az ország minden részére és így az ország bármely részeiben lévő rendőrségre nézve is. E szempontból tökéletesen igazsága van, ha ő a rendőrséget centralizálni akarja az állomkormány kezében. — De épen ez az, mit én nem fogadhatok el. Továbbá azt mondja Steiger képviselő ur, hogy az önkormányzat csak addig engedhető meg, inig az az állam érdekeit nem sérti. Ily okoskodás szerint t. ház minden törvényhatóság autonómiáját meg lehet semmisíteni. (Igás! ugy van! hal felől.) Legegyszerűbb dolog volna e szerint kimondani a törvényhozásnak, hogy salus reipublicae suprema lex esto, az államkormány érdeke minden, a törvényhatóság semmi; mert hiszen alig van oly ügy a törvényhatóság kezeiben, mely kisebb nagyobb mérvben ne legyen az állam átalános érdekeire vonatkozással. (Igaz! hal felöl.) Azt hogy Pest városának, a fővárosnak rendőrsége rósz, elismerem; tudom hogy nem üti meg a mértéket, nem felel meg a kor igényeinek, hogy hasonlít vagy nagyon emlékeztet egy német humoristicus iró azon mondására, ki azt mondta, hogy a rósz rendőrség hasonlít a svájczi sajthoz, melynek mindenütt ott van egy-egy szeme, a hol semmi sincs. (Derültség,) mondom ez tagadhatatlan. Hanem azért, mert a főváros rendőrsége jelenleg rósz: nem szabad elitélnünk azon rendőrséget, mely szerveztetni fog. Hiszen a főváros keblében egészen uj alapon, uj elemekkel történik az administratio reorganisatiója. Várjuk meg tehát, hogy mi lesz belőle? nem szabad halálra ítélnünk egy insti11